Nagyon fontos győzelmet aratott szombaton Győrben magyar bajnok, Erste Liga-győztes és Magyar Kupa-címvédő férfi jégkorongcsapatunk a Titánok csapata felett: a koronavírus-járvány második hulláma is érzékenyen érintette a keretet, amelyik a győri meccs előtt több mint két hétig nem játszott tétmérkőzést, és nem tudott teljes létszámban, teljes gőzzel edzeni, így ráfért a sikerélmény a játékosokra és a szakmai stábra. Annál is inkább, mert a sokszorosan zaklatott felkészülés és szezonkezdet miatt a szezon hatodik mérkőzésén ez volt mindössze az első rendes játékidős győzelem. A motiváció és a visszazökkent önbizalom mellett pedig a pontokon túl azért is volt fontos ez a siker, mert játékban idén talán először emlékeztetett a csapat nyomokban arra a domináns, címeket elhódító Fradira, amelyet az elmúlt két szezonban Fodor Szabolcs vezetőedző és stábja keze alatt formálódva megszoktunk.

Kellett is az önbizalom és a motiváció, ugyanis kedd este a tabella éllovasával, a MAC HKB Újbudával csapott össze a Fradi. Azzal az újbudai csapattal, amelyet szeptember végén egy remek mérkőzésen sikerült hosszabbításban legyőzni, az volt azonban hét találkozóból az egyetlen veresége Kangyal Balázs csapatának, amelyben remek formába lendültek a húzóemberek – a meccs előtt Bálizs Bence vezette a kapusrangsort, míg az egyaránt válogatott Sofron István és Nagy Krisztián 16-16 ponttal a kanadai táblázatot.

Arany Gergely továbbra sem tért még vissza betegsége után a keretbe, így ezúttal is Nagy Kristóf kezdett a Fradi kapujában, és a mindössze 16 éves Földes László cserekapusként. Bár elhoztuk a kezdő korongbedobást, egy előrevágott koronggal Terbócs István villámgyorsan meglépett, és végigkorcsolyázva a pályán a jobb alsóba lőtt, így mindössze 15 másodperc elteltével megszerezte a vezetést a hazai együttes. (1-0) Rögtön érkezhetett volna a válasz, Nagy Gergő próbálkozásánál azonban a MAC kapuját védő Bálizs nagyot védett. Többet támadtunk ellenfelünknél, de sajnos ezek zömében meddő próbálkozásnak bizonyultak, az újbudaiak remekül összerakták a védekezésüket, és mindig a megfelelő pillanatban értek oda, hogy megakadályozzák a Fradi akcióit. A 7. percig kellett várni arra, hogy feltörjük ezt, Rasmus Kulmala egy jó csellel lépett meg a bal oldalon, ám szólója végén Bálizs fogott nagyot. A harmad felére a hazaiak kijöttek a szorításból, kiegyenlített küzdelmet láthatott a közönség, kevés helyzettel. A 11. percben Sofron István lépett be középen a mieink harmadába, majd egészen lövésig cselezte magát, ám Nagy Kristóf is bravúrt mutatott be. Ezután megint a mi perceink következtek, előbb Nagy Gergő próbálta a kapu mögül visszakanyarodva sikertelenül meglepni Bálizst, majd Kulmala lövését fogta a MAC kapusa, végül Ellerby kékvonalasát blokkolták. Ellenfelünknek ezekben a percekben jobbára csak kontrákra futotta, ám abból sem voltak veszélytelenek. A 15. percben Sofron került a semmiből helyzetbe, ám kihagyta a ziccert, egy perccel később viszont hiába támadtak a mieink, a MAC szerzett újabb gólt: a mieink kék vonalán szerzett Kreisz korongot, Terbócsot indította, aki a középen második hullámban érkező Orban elé tálalt, ő pedig a kapuba vágta a pakkot. (2-0) Sportszerű volt a mérkőzés, a 17. percben jött mindössze az első emberelőny, miután Garát akasztotta a helyzetben kilépő Németh Attilát. Volt néhány veszélyes lövésünk előnyben, két Ellerby- és egy Nagy Gergő-bombánál is szükség volt a védelemre, ám igazi nyomást nem tudtunk a hazaiakra helyezni. Kivédekezték a hátrányt, majd az utolsó percben jött a hidegzuhany: Sofron István ismét a semmiből jutott lövéshez, és a kapunkba tüzelt. (3-0)

Úgy jöttünk ki a második harmadra, hogy tudtuk, innentől egy hegyet kell megmásznunk, ha pontot akarunk szerezni ezen a találkozón… Fodor Szabolcs és csapata azonban nem arról híres, hogy ne próbálna meg a végsőkig küzdve mindent ilyen helyzetekben is, és ez most sem történt máshogy. Nekiestünk a MAC-nak a második harmad elején, azonban az első percekben a hazaiak továbbra is remekül hatástalanították a próbálkozásainkat. Egészen a játékrész harmadik percéig, amikor Nagy Gergő végre megtörte a jeget, és szépített. (3-1) Két perccel később jött az újabb nagyobb helyzetünk, akkor egy kettő az egy elleni lerohanás végén Tóth Gergely hibázott ziccert, majd a kontrából rögtön a túloldalon Nagy Kristóf védett hatalmasat. Egy perccel később a hazaiak harmadában Molnár felcsúszott botja találta arcon Tóth Richárdot, a hazaiak játékosa mehetett ki két percre. Ezt az előnyt sem sikerült kihasználnunk, sőt, a kiegészüléskor Molnár a büntetőpadról visszaérkezve kis híján meglepte a mieinket, de Nagy a helyén volt. A 28. percben jöhetett az első hazai emberelőny, miután Tóth Gergely szabálytalankodott a palánknál, azonban a MAC sem tudott élni a lehetőségével. A 31. percben Justin Hodgman megvillantott valamit abból, miért szerepelt korábban az NHL-ben is: egy jobb oldali passzt kifordított testhelyzetben vett át, majd lendületből megtolva a korongot fonákkal emelt a keresztvas alá. (3-2) Kangyal Balázs érezte, hogy átkerült a momentum a mieink oldalára, úgyhogy rögtön időt kért. Sikerült is elejét vennie annak, hogy a mieink a kapujukba préseljék a hazaiakat, sőt, a 33. percben egy tilos felszabadítás után a MAC elhozott egy bulit, Sofron pedig szinte kapásból a jobb alsóba tüzelt. (4-2) Nem tört meg minket az újabb bekapott gól, és tovább rohamoztunk, kezdtünk egyre nagyobb fölényt kialakítani, sőt, a 35. percben amikor a hazai védők már-már úgy látták, ki tudják vágni a korongot, az csak eljutott Nagy Gergőig, kapitányunk pedig közelről nem hibázott. (4-3) Csollák Márkót annyira feldühítette, hogy nem tudnak az újbudaiak leszakítani minket, hogy az ütője bánta a palánkkal való nem kívánt találkozást a bekapott gól után… Maradtunk támadásban, Németh és Hodgman révén még kettő az egy ellen kialakult egy nagy lehetőségünk, ám válogatott támadónk kissé sokáig várt ki, már csak kiszorított helyzetből tudott lőni, így pedig Bálizs védett. Az egyenlítés tehát nem jött össze, de a második harmadot megnyertük két góllal, és ami fontosabb, megérkeztünk a mérkőzésbe!

A harmadik harmadra úgy jött ki a Ferencváros, hogy egyértelműen látszott: meg akarjuk nyerni a mérkőzést! Szikrázóan kemény és még az eddiginél is komolyabb tempójú lett a mérkőzés, a 45. percben pedig nagyon közel kerültünk az egyenlítéshez: óriási tumultus alakult ki Bálizs kapuja előtt, és már-már úgy tűnt, besodródott a kapujába a korong, a játékvezetők végül videózás után nem ítéltek gólt. Két perccel később viszont már nem volt mentség: Sági kerülte meg a hazai kaput, visszatett korongját Sarcia lőtte kapura, a Bálizsról kipattanót pedig Tóth Richárd vágta a kapuba. (4-4) Sőt, alig egy perccel később már vezettünk! Kulmala vett át a kapu előtt egy remek passzt, és nem kegyelmezett. (4-5) A MAC játékosain látszott, nagyon nem viselik jól, hogy háromgólos hátrányból felállva fordítottunk. Molnár ütközte le késve Tóth Richárdot, ő pedig elégtételként a földre vitte ellenfelét, páros kiállítás lett a mutatvány vége. Nem sokkal később Sofron cibálta meg és próbálta magával vinni Boros botját, majd Orban kóstolta meg a palánknál Ellerbyt - ez utóbbi nem volt jó ötlet, alaposan lepattant ex-NHL-es kanadai védőnkről. Már-már úgy érezhettük, kézben a mérkőzés, azonban jött az újabb fordulat, egy gyors akció végén Terbócs passzából Kreisz egyenlített. (5-5) Egy perccel később jöhetett volna a válasz, Hodgman játszotta ziccerig Némethnek a korongot, a lövés azonban fölé ment. Az 57. percben Sarcia tisztának tűnő ütközését a kispadunknál szabálytalannak látták, így nagy esélyhez jutott az emberelőnnyel a MAC, azonban szinte felállniuk sem sikerült a harmadunkban a két perc alatt. Sőt, egy koronglopás után Kulmala veszélyeztetett, Bálizsnak volt szüksége bravúrra. Az utolsó percben Terbócs húzta vissza Hodgmant, így mi is emberelőnybe kerültünk, amivel nem sikerült élni, de 56 másodpercet továbbvittünk belőle a hosszabbításra.

A ráadásban nagy nyomást tettünk a MAC kapujára négy a három ellen, azonban gólt nem sikerült szerezni, a kiegészülés után pedig Terbócs egyből elment szólóban, Nagy Kristóf pedig meccsmentő bravúrt mutatott be. A túloldalon aztán Kulmala ment el kettő az egyben, gyönyörűen tálalt Keaton Ellerby elé, aki élete első ferencvárosi góljával megnyerte a meccset a Ferencvárosnak! 

Csapatunk komoly karaktert mutatva háromgólos hátrányból is fel tudott állni és a maga javára tudta billenteni a listavezető elleni mérkőzést, ez pedig komoly fegyvertény, és nagyon pozitív a jövőre nézve. Folytatás pénteken a Tüskecsarnokban, ezúttal pályaválasztóként a Dunaújvárosi Acélbikák ellen!