Mindenki életében előfordult már olyan helyzet, hogy megbénította a lámpaláz és akár kudarchoz vezette a teljesítményét. A legjobb előadóművészek és sportolók is küzdenek/küzdöttek ezzel a problémával. Alábbi cikkünkben erről a jelenségről lesz szó, illetve arról, hogyan is tudunk ez ellen küzdeni.

Lámpaláz a sportban 

A lámpaláz, tudományos nevén teljesítményszorongás a legtöbb sportoló életében jelen van, azonban az a kérdés felmerülhet bennünk, hogy ez a fajta stressz az egyik játékos teljesítményét miért fokozza, másik játékosét pedig gátolja. Számos oka lehet egy sportoló szorongásának, például: a kudarc lehetősége, a kontroll elvesztése, a téthelyzet fontossága, a felkészültség érzet valós vagy vélt hiánya stb. 

Egyes pszichológusok szerint a szorongásra szükség van a sportban, ugyanis ez jelzi számunkra, hogy valami jelentős dologra készülünk, viszont az nagyon fontos, hogy ezt tudjuk irányítani, és fel tudjuk használni a motiváltságunk növelésében. Sokszor összekeverik a félelem és a szorongás fogalmát, a félelem egy konkrét tárgyhoz vagy eseményhez köthető, azonban a szorongás sokkal bizonytalanabb, a szorongás úgy is értelmezhető, mint tárgy nélküli félelem.

Fontos különbséget tenni az izgalom és a szorongás között is. A szorongás mindig valami negatív érzelemmel párosul, míg az izgalom lehet kellemes is. A sportoló a verseny előtt/alatt elérhet egy olyan izgalmi állapotot, ami inkább motiválja és segíti, minthogy gátolná. A sportolóknak tehát nagyon fontos lenne megtanítani azt, hogy nem egy nyugalmi állapot megteremtése a cél a versenyek előtt, hanem egy olyan fokú érzelmi állapot, ami pozitív hatással van a teljesítményre.

Meg lehet különböztetni szomatikus (testi) és kognitív szorongást. (Negatív gondolatok formájában megjelenő szorongás).

A szomatikus szorongásnak vannak felismerhető jelei: izzadás, émelygés, rossz közérzet, fejfájás, gyakori vizelési inger stb. 

A kognitív szorongásnak is lehetnek jelei, például: negatív belső beszéd („Nehogy megint elrontsam azt a helyzetet”). A szomatikus szorongás nem minden esetben csökkenti a teljesítményt, csak ha a tünetek nagyon felerősödnek, ezzel a szemben a kognitív szorongás a legtöbb esetben negatív hatással van a teljesítményre. A szomatikus (testi) szorongásnál fontos a kontroll, vagyis, amíg kontroll alatt tartjuk a szorongást, addig teljesítménynövelő hatása van, ez azonban összefügg az önbizalom mértékével. 

A szorongás oldására azonban már számos technika létezik. Fontos, hogy versenyek előtt ne csak fizikálisan, hanem mentálisan is felkészültek legyünk az előttünk álló megpróbáltatásokra.

Egyes helyzetek, szituációk megoldásának vizualizálása, elképzelése a mérkőzések előtt segíthet a későbbi, valós helyzetek megoldásában. 

A testi jellegű szorongások esetében segíthet bizonyos relaxációs módszerek elsajátítása: légzéstechnikák, autogén tréningek, progresszív relaxáció, zenehallgatás stb.

Mikor kognitív tüneteket észlelünk, negatív gondolatok jelennek meg a fejünkben, akkor tegyünk fel magunknak pár kérdést, amivel csökkenteni tudjuk a szorongást: Mitől is tartunk igazán a mérkőzésen? Mi a célom és hogyan tudom azt elérni? Milyen erősségeim és képességeim vannak, amiben bízhatok?

Összegzésképpen elmondható, hogy a szorongás minden sportoló életében jelen van, azonban az fontos, hogy azt hogyan tudjuk kezelni és a saját javunkra fordítani.

Forrás: Dávid, O., Szilvia, B., Edina, P., Róbert, K. Labdarúgói karriert befolyásoló tényezők, avagy a teljesítményszorongás vizsgálata labdarúgó akadémisták körében.

Krisztina, G. N. K. (2013). Fejben dől el: Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro Kiadó.