Az első részben Lázár Pál, az Elit Program csoportvezetője foglalta össze, hogy mi is valójában ez a program, és azon belül a sportszülői mentorprogramunk. A második részben Halas Eszter női akadémiánk sport-specifikus dietetikai szakember sorait olvashattuk a sporttáplálkozás fontosságáról. Ezután a mentális felkészítés fontosságát emeltük ki Csigi Eszter és Hajdú Anna segítségével, majd Rózant János, az akadémia egyéni labdarúgó képzőjének írását ismertettük. Az ötödik témánk az erőnléti edzésekről szólt, ezt Göblyös Dávid mutatta be nekünk, majd Jákri Orsolya masszőr osztotta meg velünk gondolatait. A 7. részben a meccsnapi táplálkozási stratégiáról írt Halas Eszter. Nyolcadik témánkat Szabó András, az akadémia élettani csoportvezetője mutatta be. A sorozat 9. részében Rózant János írását ismertettük a tanítás lélektanáról.

A következő cikkünkben a rögzült és a fejlődési szemléletmódot szeretnénk kicsit jobban bemutatni az olvasóknak, szülőknek, sportolóknak, mert véleményünk szerint ennek tudatában javítható és progresszívan fejleszthető a teljesítmény.

Mit is jelentenek a fent említett fogalmak?

A rögzült szemléletmód állandó önigazolásra késztet, az a meggyőződés, hogy az emberi tulajdonságok megváltozhatatlanok. Szinte állandó késztetést érez a személy az iránt, hogy bizonygassa, hogy az adott intelligenciája, illetve személyisége és erkölcsi érzékei elegendőek másokhoz képest.

A legtöbb embert erre a szemléletmódra nevelnek, hogy minden helyzetben megmutassa az illető, hogy ő „elég”, minden szituáció egy vizsga, a kérdés pedig az, hogy siker vagy kudarc lesz-e a vége. Sikerül-e megmutatni, hogy a személy elegendő vagy sem, elfogadják vagy elutasítást kap? 

Beszélhetünk itt teljesen hétköznapi helyzetekről, párkapcsolatokról, stb., ez a szemléletmód arra sarkall, hogy minden helyzetben bizonygassuk, hogy milyen emberek is vagyunk, milyen értékekkel rendelkezünk, és ezeken nem is tudunk változtatni. Egy rögzült szemléletmódú sportoló esetében ez azt jelenti, hogy ha egyszer veszít vagy elbukik, akkor félni fog a kudarctól és sikertelenségtől, emiatt nem próbálkozik újra.

Ezzel szemben a fejlődési szemléletmód szerint, nincsenek állandó értékek és tulajdonságok, csupán „kiindulási” értékek vannak, amelyek folyamatosan fejleszthetők, vagyis nem kell állandóan bizonygatni, hogy kik is vagyunk és mit tudunk, mert ezek változtathatók, erőfeszítés és gyakorlás révén mindannyian képesek vagyunk fejlődni.

A fejlődési szemléletű emberek folyamatosan keresik a kihívásokat az életükben, egy nagy kihívás előtt nem stresszelnek, nem lesznek frusztráltak, ugyanis minél nagyobb akadállyal állnak szemben, annál jobb teljesítményre képesek.

A sportolók mindennapjai abból állnak, hogy saját határaikat feszegessék, amihez mindenféleképpen szükséges ez a szemléletmód. A legsikeresebb sportolók folyamatosan keresik a kihívásokat, minden edzésen, minden mérkőzésen.

Cristiano Ronaldo egy rendkívül jó példa erre:

Az elsődleges célja az volt a karrierje során, hogy kiemelkedjen bárhol, bármelyik csapatban játszott éppen. Kisfiú korában fizikálisan el volt maradva a többiektől, ezért nagyobb súlyokkal dolgozott, volt, hogy késő este is a konditeremben volt, hogy jobb legyen a többieknél, de elsősorban magánál. 

Minden nap le akarta győzni magát, ez egy folyamatos harcot jelent önmagával szemben. Mikor úgy érezte, hogy nagyon kiemelkedett a csapatából, akkor egy jobb csapatba igazolt, hogy ott is kiemelkedjen, ezáltal folyamatosan fejlődött és a célja az volt, hogy a világ egyik legjobb klubjában játszon és ott is kiemelkedjen. A legnehezebbnek ígérkező meccseken (Bajnokok Ligája döntő stb.) is a legjobbat tudta nyújtani, nem nyomta össze a teher.

Ahhoz, hogy tudjuk mi milyen szemléletmóddal rendelkezünk önismeretre van szükségünk. A szemléletmódunk fejleszthető és megváltoztatható. Van döntésünk afelett, hogyan gondolkodunk.

A fejlődési szemléletmóddal képesek vagyunk olyan dolgokat elérni, amik szinte lehetetlennek tűnnek, és képesek vagyunk a saját határainkon járni.

A fejlődési szemléletmód arra ösztönöz, hogy keményen edzzünk, próbáljunk ki új dolgokat, amikből kudarc esetén tanulhatunk és fejlődhetünk.

„Az igazi kihívás sosem ér véget, minden apró mozzanatban keresni kell. A kihívás arra késztet, hogy állandó párbeszédben legyek önmagammal.„

Alessandro Del Piero

Forrás: Dweck, C. S. (2006). Mindset: The new psychology of success. Random House.