A Ferencváros női akadémiája új szintre emelné az utánpótlás nevelést, erről beszélgettünk Szabó Andrással, aki élettani és sporttudományos csoportvezetőként dolgozik futballistáink mellett.

- Hogyan lettél erőnléti edző?

- Szombathelyen és a Testnevelési Egyetemen tanultam, testnevelő tanárként végeztem. Több egyetemi fokozat megszerzése után a fitnesz iparág területén képeztem magam tovább, számos szaktanfolyam, képzés segített hozzá ahhoz, ahol most tartok. Meghatározó sportági erőnléti edzői képzéseket végeztem Magyarországon illetve Franciaországban. 2004 óta élsportolók teljesítmény fokozásával és fejlesztésével foglalkozom, egyéni és csapat sportokban egyaránt.

- Mi a feladata egy erőnléti edzőnek?

- Az idők során, az elmúlt 20 évben mióta benne vagyok, sokat változott. Az elején csak szimplán kondicionális képességek fejlesztéséről szólt, aztán 2012-2013 óta már inkább sporttudománnyal átitatott, rengeteg társtudomány területet integráló dologról beszélhetünk, mint erőnléti edzés. Edzést tartunk, alap képességeket, speciális képességeket kell fejlesztenünk, és mindenkit megfelelő készenléti állapotúvá kell tennünk egy adott mérkőzésre a vezetőedző számára.

- Hogyan kell a gyakorlatban elképzelni az edzéseket? Mire gondoljanak a szülők, akik nem látják a foglalkozásokat?

- Ami nagyon lényeges, az a filozófiája is a szakterületemnek. Egy preventív teljesítményfokozásról beszélünk, tehát az elsődleges szempont mindig az, hogy ne sérüljenek a játékosok. Egy úgynevezett LTAD modell szerint fogunk dolgozni az akadémián, ez annyit jelent, hogy minél hosszabb ideig ki szeretnénk tolni az aktív sportkarrierjét az adott sportolónak, és ennek megfelelően építjük fel az edzéseket, a periodizációját az erőnléti foglalkozásnak és a labdarúgó specifikus oldalát is. Mindig van olyan bevezető rész, ami alkalmassá és aktívvá teszi a játékost a célfeladat kivitelezésére, majd az edzőkkel leegyeztetett célképességek fejlesztésével foglalkozunk, ezek sokszor általános, de többször labdarúgó specifikus és kombinált feladatsorokat jelentenek. Ezenkívül mindig van egy prevenciós vége a gyakorlatoknak, ahol megfelelő állapotba hozzuk a fáradt izmokat, regeneráljuk, hogy a következő napokban is megfelelően tudjanak teljesíteni.

- Hogyan tudod a játékosok állapotát, teljesítményét követni, ellenőrizni?

- Itt lép be a sporttudomány. Különböző olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, ahol az ideg-izom kapcsolatoknak (neuromuszkuláris rendszer) az aktuális állapotát, az elfáradás nagyságát tudjuk monitorozni. Pár hónapon belül rendelkezésünkre áll majd egy olyan GPS technológia, amivel a játékosok minden aktív percét tudjuk rögzíteni, ezeket a kapott adatokat tároljuk és elemzzük, melyekről állandóan tájékoztatjuk a csapatokkal foglalkozó stábot. Lesznek negyedévente elvégzendő tesztek, körülbelül 10-15 teszttel, valamint hetente szükséges mérések, amivel az aktuális állapotról kapunk információkat, és ez alapján alakítjuk a játékosok terhelését, egyeztetve a vezetőedzőkkel. Céltudatosan és egy csoporton belül is személyre szabottan rakjuk össze az edzés, pihenés, terhelés intenzitásának arányait a játékosoknak, melynek célja a perszonalizáció.

- Különböző feladatokat kell végeznie egy kapusnak, mint pl egy csatárnak?

- Ma már erre is nagy hangsúlyt fektetünk. Természetesen nem tudunk ugyanúgy edzeni egy belsővédőt, mint egy rohanó szélső játékost vagy egy kapust. Minden posztnak megvan az a speciális fizikai és mentális igénye, amikhez mi segítséget adunk a vezetőedzőnek.

- Van-e eltérés az adott izomcsoportok edzésprioritásában? Van-e amivel kevesebbet kell foglalkozni?

- Én a globális fejlesztés híve vagyok. Minél több asszimetria, minél több deficit jön létre, annál sérülékenyebb lesz egy játékos. Vannak hangsúlyosabban terhelt részek, de ezeknek nem csak a terhelése nagy, hanem a prevenciós oldalát is megfelelően igyekszünk kezelni. Próbáljuk megerősíteni, célirányosabban fejleszteni azokat a részeket, amik sérülékenyebbek egy labdarúgónál.

- Mit tartasz szem előtt, amikor összeállítod az edzéseket?

- Mindig a vezetőedző kérése a meghatározó. A periodizációs szempontokat figyelembe véve egy jó erőnléti edző alkalmazkodik ezekhez az igényekhez. Prioritást élvez, hogy az egy adott csoporton belül milyen indivídumok vannak, ezeket megpróbáljuk minél személyre szabottabbá tenni.

- Mi a különbség a korosztályok edzései között?

- Elég sok különbség van ezekben az akadémiai korosztályokban. A biológiai érési folyamatok sokkal intenzívebbek, korábbra datálódnak a lányoknál, mint a fiúknál. Óriási eltérések vannak egy 14 éves, és egy 18 éves lány között, úgyhogy ezzel is számolnunk kell. Ebben az elit akadémia modellben nagy hangsúlyt fektetünk a PHV alapú fejlesztésre, a növekedési csúcsokat vesszük figyelembe és alapul, ezeket folyamatosan visszamérjük a játékosoknál, és ehhez viszonyítva más-más képzési feladatok kell hogy legyenek a prioritásban.

- Miért szükséges egy utánpótlás korú sportolónak a személyes, egyénre szabott fejlesztés?

- Minél személyre szabottabbá tudunk tenni egy edzést, annál fejlődőképesebbé tudjuk tenni az adott játékosnak a mentális, a fizikai és a sportágspecifikus oldalát.

- Mennyire fontos a bizalom a játékos és az edző között?

- Ez egy alapvető elvárás, azt gondolom, hogy fontos, hogy kialakuljon egy szoros kötelék a játékos és az edző között. Hiszek abban, hogy a játékosok egy magasabb szintű bizalmi faktor mellett sokkal jobban tudnak teljesíteni.

- Szerinted milyen a jó edző?

Nehéz kérdés. Csak magamat tudom mondani. Nagyon örülök neki, hogy testnevelő tanár, pedagógus is vagyok, elsősorban annak tartom magam, nem pedig edzőnek. A sportban a pedagógia rendkívül fontos szerepet játszik, és akkor meg is válaszoltam a kérdést.