Vágó Fanny 2019 nyarán igazolt a Ferencvárosba, 129-szeres magyar válogatott, hétszeres magyar bajnok, ötszörös Magyar Kupa-győztes, négyszeres osztrák és kétszeres magyar gólkirálynő, valamint az év női labdarúgójának is megválasztották. Edzői pályafutását idén fiókcsapatunknál, Soroksáron kezdte meg, majd 2021. szeptember 13-án a Ferencvárosi TC női csapatának vezetőedzője lett. A 30 éves szakembert az MTK elleni dupla-győzelemről, az új kihívásról, terveiről és jövőbeli céljairól is kérdeztük.

Hogyan történt a megkeresés, mikor merült fel először, hogy te lehetnél a Fradi vezetőedzője?
- Nyíri Zoltán, az FTC alelnöke keresett telefonon. Először azt hittem a Soroksár kapcsán, de meglepődve hallgattam végig, hogy mi a terve a klubnak. Nem volt sok időm meghozni a döntést, de ez teljesen rendben van egy ilyen nagy egyesületnél, hiszen azonnal szállítani kell az újabb sikereket és nem állhat meg a munka. A döntés után újra találkoztam a klub vezetőivel, ahol teljes mértékben éreztem a támogatást a részükről, ami óriási megtiszteltetés volt a számomra, hisz ez bárki életében felbecsülhetetlen lenne. Nagyon hálás voltam, hogy egyáltalán szóba kerültem.

Mit gondoltál, mit éreztél, amikor felkértek erre a feladatra?
- Először nagyon sok minden kavargott bennem, kicsit mesébe illő volt az egész, de valahol hihetetlen is, hiszen Magyarország legnagyobb klubjáról beszélhetünk, és ilyen lehetőség nem mindenkinek adatik meg az életében. Nagyra értékelem, hogy olyan vezetők vannak a Ferencvárosnál, akik egy ilyen bátor döntést hoztak, és rám bíztak egy ekkora felelősséggel járó feladatot. Természetesen több kérdés is megfogalmazódott a fejemben, illetve a hozzám közel állókkal rengeteget beszélgettem, de mivel szeretem a kihívásokat, így biztos voltam a döntésemben. Imádom a nehéz pillanatokat és a labdarúgást, tanulni és fejlődni szeretnék. Már eddig is céltudatosan építettem magam és sok munkát fektettem abba, hogy idáig eljussak.

Mi az edzői filozófiád?
- Tanulási folyamatban vagyok, nagyon sok tapasztalatot szereztem játékosként és már edzőként is, de még nem mondanám kialakultnak az edzői filozófiámat. Nagyon sok nézőpontot ismerhettem meg az évek alatt, ezek mind építettek, de természetesen vannak saját ötleteim is, ezekből összegyúrva próbálom a lehető legtöbbet kihozni edzőként. A legfontosabbnak azt tartom, hogy bármekkora a tét, ez egy játék, úgyhogy a legjobb teljesítmény úgy hozható ki mindenkiből, ha élvezik a foci minden pillanatát. Szeretném elérni, hogy a velem dolgozók és a csapattársaim higgyenek bennem, saját magukban és a közösen elvégzett munkában.

Milyen tulajdonságokkal lehetne jellemezni téged, mint edzőt? 
- Kitartónak, alaposnak és felkészültnek mondanám magam. Győztes mentalitás jellemez, mindig arra törekszem, hogy a legjobbat hozzam ki magamból minden téren. Fontosnak tartom, hogy törődjek a körülöttem lévő emberekkel, meghallgassam őket a nehéz pillanatokban is.

Van edzői példaképed, akitől akár játékosként, akár kezdő trénerként sokat tanultál? 
- Édesapám az a személy, akitől a legtöbbet tanultam a labdarúgásról. Szeretnék olyan sikereket elérni, mint ő, illetve Zinadine Zidane közel áll a szívemhez, mert játékosként is nagyon szerettem, aki visszavonulását követően tapasztalataival, tanulásával az egyik legsikeresebb edzővé vált.

Az irányításod óta szárnyal a csapat, három nyert meccs a bajnokságban, fölényes, 7 gólos győzelem a nagy rivális MTK ellen és a Magyar Kupából is búcsúztattátok őket. Mi történt?
- A legfontosabb az, ahogyan a csapat reagált egy ilyen nehéz helyzetre, egy óriási változásra. Azt érzem, hogy mindenki összefogott, mert egy ilyen helyen nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a múlttal foglalkozzunk, itt a jelen és a jövő számít. A Ferencvárost képviseljük, mindenki ehhez tartva magát dolgozott tovább. Próbáltunk egy picit felszabadultabb légkört kialakítani, és elmondtam azt is a lányoknak, hogy én csapatban szeretnék dolgozni, bárki meglátását, véleményét meghallgatva, de a saját döntésem jogát és felelősségét fenntartva.

Hogy érzed, miben más a te edzésmódszered, miben változott az edzésmunka mióta te irányítod a csapatot?
- Nem akartam mindent egyből teljesen megváltoztatni, hiszen nagyon fontos mérkőzések voltak előttünk, és az se lett volna jó megoldás, ha minden gondolatomat, ötletemet rázúdítom a csapatra, azzal csak összezavartam volna a fejeket. Próbálok kis lépésekben haladni, de azt gondolom, a téli felkészülés lesz erre a jó pillanat, hogy sok mindenen változtassak és esetleg más módszerekkel tegyem jobbá a csapatot. Mindenkinek más elképzelései vannak a labdarúgásról, ez természetes, én is sok mindent szeretnék átadni a játékosoknak és ez által tovább fejlődni. Persze volt olyan dolog, amiben azonnal változást szerettem volna, például a heti felépítésben. Több taktikai jellegű játékot és gyakorlást igényeltem, és kértem azt, hogy a szokásos kis területekből váltsunk nagyobb területre az edzéseken. Heti rendszerességgel két videózást építettem bele a programba és rengeteg elemzést. Az egészet sokkal szervezettebbé szeretném tenni, ezért rendszeres edzői megbeszéléseket tartunk, hogy mindenki bele tudja tenni a saját részét. Az egyik legfontosabbnak azt tartottam, hogy részt vegyünk egy csapatépítőn, ami egy kicsit kizökkent mindenkit, így felszabadultabban tud majd teljesíteni.

Milyen érzés volt az MTK-t ilyen nagy arányban kétszer is legyőzni?
- Nagyon jó érzés volt, de nem a gólok, sokkal inkább a mutatott játék miatt. Az MTK-ra mind a két mérkőzés alatt szinte végig ráerőltettük a saját akaratunkat. Még szabadabban játszva, élvezve a játékot, gyönyörű megoldásokkal és gólokkal nyertük meg ezeket a meccseket. Mindig nagyon nehezen tudtunk gólt szerezni vagy helyzeteket kialakítani az MTK ellen, szóval leírhatatlan érzés egy ilyen csapatot ekkora mezőnyfölénnyel megverni, úgy, hogy közben élvezed minden percét és nem szeretnéd, hogy a mérkőzést lefújják. A hab a tortán pedig az volt, hogy ezt egymás után egy hét különbséggel tudtuk megismételni.

Jól ismered a csapat minden tagját, de hogyan értékelnéd az itt eltöltött rövid időszakot, mint vezetőedző?
- Még én is ismerkedek a helyzettel és próbálom a megfelelő módszert kialakítani ahhoz, hogy minden jól működjön, és át tudjam adni azt, amit szeretnék megvalósítani. Azt gondolom, hogy ez egy természetes folyamat minden edzőváltás után, ráadásul ez egy kicsit bonyolultabb, mert még aktívan is segítem a csapatot a pályán, de biztos vagyok benne, hogy megtalálom a megfelelő egyensúlyt, hogy mindkét fronton jól teljesítsek. Szeretnék olyan stábot kialakítani, amelynek tagjaiban teljes mértékben megbízhatok, mivel a végső felelősség az enyém, és ahhoz, hogy jól működjön minden, teljes bizalomra van szükség.

Mennyire jelent nehézséget játékosként és edzőként egyszerre megfelelni?
- Nagyon sokszor hangsúlyozom, hogy mivel ennyire imádom a labdarúgást, és tényleg az egész életemet erre áldoztam, így nekem ez nem teher, ez nem nehézség. Tény, hogy visz el energiát, de a másik oldalról annyi pluszt ad és úgy tölt fel, hogy ezt kompenzálja és csak jobb teljesítményre késztet minden téren. Mivel aktívan a pályán is vagyok a Soroksári időszakhoz képest, még könnyebb az életem. Ennek a feladatnak más nehézségei és kihívásai vannak.

Milyen helyezéssel lennél elégedett a tavaszi idény végén? Mik a hosszútávú céljaid a csapat élén?
- Természetesen az első helyekkel lennék csak elégedett, a bajnokságban és a kupában egyaránt. Remélem, hogy a csapatban is mindenki így gondolkozik. Rám mindig is az volt a jellemző, hogy a legjobb akarok lenni és mindig nyerni szeretnék, ezért is viselem olyan rosszul a vereséget. A hosszútávú célom pedig egy olyan csapat kialakítása, amelyik nemzetközi szinten is így tud dominálni, mint a magyar bajnokságban. Ezzel sikerülne elérni, hogy szintet lépjünk a Bajnokok Ligájában is, és bejussunk a legjobbak közé.