A Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, ennek ellenére a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. A csapat így már részt vehetett az első, 1901-es NB I-es bajnokságban, amelyet a harmadik helyen zárt.

Az első bajnoki címre mindössze a harmadik szezonig, 1903-ig kellett várni. Bár az eredeti ígérettel ellentétben az akkori játékosok még nem kaptak aranyérmet, egy hentes szurkolónak köszönhetően egy láda kolbász viszont járt a sikerért. Gorszky Tivadar és Kovács Géza valamennyi bajnokin pályára lépett az idényben.

Az 1910-ben indított Magyar Kupát először 1913-ban nyerte meg az FTC, amikor 2-1-re legyőztük a BAK-ot a fináléban.

A Ferencváros a következő évtizedekben folyamatosan meghatározó szereplője volt az élvonalbeli pontvadászatnak, elvétve akadt csak szezon, amelyet nem zártunk dobogón. Az első nagy rivális az MTK volt, ellenük játszuk azóta is az örökrangadót, ám jelentőségben ezt a párharcot később túlnőtte az Újpest elleni derbi, amely Magyarország legfőbb rangadójának számít.

Az 1926/27-es idényben, az első profi magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg. A vezetőedző korábbi játékosunk, Tóth Potya István volt, aki korát megelőző módszerekkel irányította az FTC-t. Ez volt egyébként a Fradi 10. bajnoki címe.

A Ferencváros első komoly nemzetközi kupasikerét az 1927/28-as idény hozta. A Közép-európai Kupa döntőjében fölényes, 10-6-os összesítéssel győztük le az osztrák Rapid Wient.

A többi közül is kiemelkedik a 12. bajnoki aranyérem, amelyet az 1931/32-es idényben 100%-os mérleggel, mind a 22 meccsünket megnyerve szereztünk meg. A vezetőedző ekkor Blum Zoltán volt, a csapat ellenállhatatlan támadójátékát pedig a T-betűs csatársor vezette: Táncos Mihály, Takács József, Turay József, Toldi Géza és Kohut Vilmos.

1933-ban 5. alkalommal is elhódítottuk a Magyar Kupát. A megdöbbentően egyoldalú döntőben 11-1-es verést mértünk az Újpestre.

Az 1936/37-es idényben másodszor is megnyertük a második világháború előtti időszak legrangosabb klubsorozatának számító KK-t. Ezúttal az olasz Laziót győztük le a fináléban.

Az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar válogatottban Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György és Toldi Géza képviselte az FTC-t.

Az 1940/41-es idényben 16. bajnoki címünkkel ismét egyedüli rekordbajnokok lettünk Magyarországon, ezt a titulust pedig azóta se vesztettük el.

Az 1948/49-es idényben 140 rúgott góllal nyertük meg a bajnokságot. Deák Ferenc 30 meccsen elért 59 találattal lett gólkirály - ennek azóta a közelébe sem jutott senki. A világot az 50-es évek elején uraló magyar Aranycsapat támadói közül Budai László, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor is tagja volt a Fradinak, az egyesülettel nem szimpatizáló új államvezetés azonban legjobb játékosainkat átirányította máshová, főként az ekkor nagycsapattá emelkedő Honvédba.

Így is maradt néhány kiemelkedő labdarúgó a IX. kerületben: 1952-ben, Helsinkiben, az olimpiai bajnok magyar válogatottban Dalnoki Jenő képviselte klubunkat, míg az 1954-es, vb-ezüstérmes csapatban a harmadik számú kapus, Gulyás Géza.

A Ferencváros legjobb játékosai mellett nevét és színét is elvesztette: előbb ÉDOSZ-ként, majd Kinizsiként, piros-fehérben szerepeltünk. A zöld-fehér Ferencváros csak az 1956-os forradalom után térhetett vissza. 

Bár nevét visszakapta a Ferencváros, továbbra is érezhető ellenszélben kellett játszania itthon. Tizennégy évnyi várakozás után, 1962/63-ban szereztünk ismét bajnoki címet. Ez azóta is a leghosszabb időszak Fradi-bajnoki cím nélkül.

Az 1960-as években további három bajnoki címet nyertünk, a Ferencváros és a teljes magyar klubfutball legnagyobb sikere azonban az 1964/65-ös idényre datálódik, amikor megnyertük az Európa Liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját. A döntőben Fenyvesi Máté góljával 1-0-ra győztük le az olasz Juventust.

Ebben az időszakban Albert Flórián volt a Fradi vezéregyénisége, aki 1967-ben, máig egyetlen magyar labdarúgóként megnyerte az akkor Európa legjobbjának járó Aranylabdát.

A három elsőségével máig élő olimpiai rekordot felállító magyar válogatottban is fontos szerepet játszottak a fradisták: a tokiói és a mexikóvárosi csapatban is ott volt Novák Dezső és Varga Zoltán. 1964-ben még Orosz Pál, míg 1968-ban Juhász István, Páncsics Miklós és Szűcs Lajos vehetett át ötkarikás aranyérmet a fradisták közül.

1968-ban ismét VVK-döntőbe jutott a Fradi, ám ekkor kikaptunk az angol Leeds Unitedtől, majd az 1971/72-es évadban ismét angol ellenfél, a Wolverhampton Wanderers állta utunkat az immár UEFA-kupára keresztelt sorozat elődöntőjében.

Az 1970-es években négyszer is a Ferencvárosé lett a Magyar Kupa, az 1974/75-ös szezonban pedig a Kupagyőztesek Európa-kupájában is döntőig meneteltünk, ahol a szovjet Dinamo Kijev szerezte meg a trófeát.

Ennek a csapatnak már tagja volt Nyilasi Tibor, aki az 1980/81-es szezonban Európa második legeredményesebb játékosaként Ezüstcipőt nyert. Nyilasi játékosként és edzőként is háromszor nyert Magyar Kupát a Fradival.

A kispadról ő irányította a legendás, 1991/92-es Fradi-tavaszt, amikor 12 év várakozás után ült ismét a magyar trónra az FTC.

Az 1995/96-os idényben a Ferencváros, immár Novák Dezső irányításával első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára. A Fradi máig az egyetlen hazai együttes, amely pontot, sőt, győzelmet szerzett a BL-csoportkörben.

A 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is itthon, majd a következő idényben bejutott az UEFA-kupa csoporkörébe. Ez egyetlen másik magyar csapatnak sem sikerült.

2006-ban viszont a labdarúgócsapat történelmének újabb nehéz korszaka kezdődött: a Ferencvárost anyagi okok miatt a másodosztályba sorolták, ahonnan csak harmadik nekifutásra, a 2008/09-es idényben sikerült kiharcolni a feljutást.

A csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra: 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet ráadásul rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szereztük meg, 2019-ben pedig meglett a 30. bajnoki arany, amivel felkerült a harmadik csillag is a mezünkre, majd 25 év után a csapat bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára, ahol az olasz Juventusszal, a spanyol Barcelonával és az ukrán Dinamo Kijevvel került egy csoportba.

A Ferencváros labdarúgócsapata 2020-ban megvédte bajnoki címét, majd egy évvel később a 32. NB I-es trófeáját is begyűjtötte. A három zsinórban elért bajnoki elsőség évében a BL-szereplés mellett az FTC kétszer is bejutott az UEFA Európa Liga főtáblájára: 2019-ben a CSZKA Moszkvát, 2021-ben a Bayer Leverkusent győzték le a zöld-fehérek.