Szomorúan indult az év, ugyanis február 4-én este két egykori sportolónk, Halgas Tibor és Alekszandr Szkvorcov is elhunyt.

Egykori labdarúgónk, Halgas Tibor az FTC saját nevelésű játékosaként kezdte pályafutását, összesen 19 mérkőzést játszott zöld-fehérben, a 2000/2001-es szezonban tagja volt a Ferencváros bajnokcsapatának. Később a Pápa, a DVTK, a Soroksár, a BKV Előre, a Cegléd, a Kazincbarcika és az RKSK színeiben szerepelt. Halgas Tibor 38 évet élt.

A 65 évesen elhunyt Alekszandr Szkvorcov egykori szovjet válogatott orosz jégkorongozó, aki 1979-ben, 1981-ben és 1983-ban világbajnokságot nyert a szovjet csapattal, 1984-ben Szarajevóban pedig olimpiai bajnok lett, de ott volt az 1980-as Lake Placid-i olimpiai döntőben is.

Szkvorcov 1990 nyarán a Ferencvárosba igazolt, klubunk játékosaként szerepelt egy nyári, az Újpesti Dózsa ellen a Budapest Sportcsarnokban megrendezett derbin, ám a bajnokság rajtja előtt egy edzésen elszenvedett szemsérülés miatt idejekorán véget ért magyarországi pályafutása.

Két héttel később ismét egy egykori jégkorongozónktól búcsúztunk. Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Vladimír Svitek. Az egykori csehszlovák jégkorongozó pályafutása nagy részében hazájában játszott, majd karrierje végéhez közeledve 1998-ban a Ferencváros igazolta le, a következő idényben Dunaújvárosban hokizott, majd újra a Fradiba ment, itt is fejezte be az aktív hokit 2001-ben. A két csehszlovák bajnoki cím mellett van egy aranyérme az 1979-es ifjúsági Európa-bajnokságról, egy ezüstje az 1982-es junior-vb-ről és egy bronza az 1989-es felnőtt világbajnokságról. Azon a tornán 10 meccsen 4 góllal és 6 gólpasszal segítette csapatát.

Február végén, életének 86. évében elhunyt Faragó Antal. Tóni bácsi nem volt az FTC sportolója, nem szállította zsákszámra az aranyérmeket, nem foglalkoztak vele rendszeresen az újságok, mégis rendkívül fontos tagja volt klubunknak.

Egy volt ugyanis közülünk, egy fradista, akinek az első helyen mindig szeretett csapata állt. Még az 1970-es évek elején kezdett a Fradi kötelékében dolgozni, és egészen a 2000-es évek végéig aktívan dolgozott egyesületünkért. Már csak emiatt is igaz róla az a megállapítás, hogy összenőtt az Üllői úti stadionnal. 

Jegyárus volt – később főpénztáros -, akitől a szokott helyen - a borozó és az étterem környékén - mindig hozzá lehetett jutni a „zsugához”. De nemcsak jegyek voltak nála, különféle csecsebecséket is beszerezhettek a szurkolók, ha Tóni bácsinál vásároltak. Sokszor besegítettek neki a családtagjai is, nem csoda ez, olyan sikerkorszakokban volt ott a csapat közelében, amikor senkinek sem kellett tukmálni a zöld-fehér, szurkolói kiegészítőket. Faragó Antalra fiával, Faragó Péterrel emlékeztünk vissza.

Szintén a hónap végén, 83 évesen hunyt el az ország mesemondója, a fradista érzelmű író, Csukás István. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-Díjas költőt és írót a sport is érdekelte, de zenészként féltették őt a sérülésektől, így már középiskolás éveiben abbahagyta a futballt. A vers, mese és regény műfajában is maradandót alkotó Csukás István többször a helyszínen szorított a Ferencvárosnak. Arról, hogy hogyan lett Fradi-szurkoló, a Zöld és fehér magazinnak mesélt.

- Az egyik társam édesapja nagyon lelkes Fradi-drukker volt – mondta Csukás István. - A fiának írt levelekben részletesen beszámolt a meccsekről, a fia pedig azokat felolvasta nekünk. Tátott szájjal hallgattuk. A kamasz lelkünket az is megérintette, hogy a csapat színe zöld és fehér, a remény és a hűség, a becsület színe.

Február 29-én 92 éves korában elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója.

Székely Éva 1938-ban lett az FTC úszója, és három évig sportolt a Ferencváros sikereiért. Nem kellett sok idő neki, hogy szép eredményeket érjen el zöld-fehérben, ugyanis 1940-ben, csapatban máris folyambajnokságot nyert a magyar bajnokságban.

Később szinte megszámolhatatlan mennyiségű magyar bajnoki címet, 1952-ben, Helsinkiben, mellúszásban pedig olimpiai bajnoki címet is nyert.

1976-ban az úszó Hírességek csarnokába választották, 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2004 óta a Nemzet Sportolója volt. 

Székely Éva családjához is rendkívül szorosan kapcsolódott a Ferencváros. Férje, az FTC olimpiai bajnok vízilabdázója, Gyarmati Dezső volt. Lánya Gyarmati Andrea, aki szintén a Ferencvárosban sportolt, olimpiai ezüstérmet és két Európa-bajnoki aranyat is nyert a Fradi színeiben. Unokája az FTC korábbi válogatott vízilabdázója, Hesz Máté.

Március 3-án, életének 81. évében elhunyt egykori labdarúgónk, Nemes Gyula, aki 1956-ban nyolc alkalommal szerepelt a Ferencvárosban. Nemes Gyula ferencvárosi pályafutása után Belgiumban játszott, de megfordult Hollandiában, Franciaországban és Svájcban is. Tizenötszörös ifjúsági magyar válogatott volt, edzőként a svájci Buchs és az izlandi Valur csapatát is irányította.

Március 15-én életének ötvennyolcadik évében elhunyt Hemela Zsolt, klubunk kézilabda szakosztályának korábbi ügyvezető elnöke, aki mostanáig is a szakosztály vezetőségében dolgozott.

Hemela Zsolt a Ferencvárosban kezdett kézilabdázni. Kapusként egészen egyetemista koráig a Népligetben sportolt, ekkor is csak azért váltott, mert a Testnevelési Főiskola hallgatójaként kötelező volt az intézmény csapatát erősítenie. Az egyetem elvégzését követően rögtön visszatért a Fradiba, s ekkor már a felnőtt csapat tagjaként szerepelt zöld-fehér mezben. Az 1980-as évek végén a férfi kézilabdacsapatunk megszűnt, a kiváló kapus pedig az akkori egyik élcsapathoz, a Tatabányához igazolt. Néhány év elteltével a Fradi utódcsapata Hargita KC néven indult a bajnokságban, amelynek segítségére volt a Népligetbe ismét visszatérő Hemela Zsolt is. Később a Solymárhoz, utána a Százhalombattához igazolt, ahol többek között Adorján Gábor, Elek Gábor és Vlagyimir Golovin is a csapattársa volt, majd kapusedzővé vált.

A kétezres évek elején Hemela Zsolt edzőként tevékenykedett, aztán a Malév SC ügyvezető igazgatójaként dolgozott sikeresen, mígnem 2009-ben újfent visszatért a számára oly fontos klubhoz, a Ferencvároshoz. 2009 decemberétől Kökény Beatrixszal közösen ügyvezető elnöke lett az FTC kézilabda szakosztályának, később pedig szakosztály menedzserként dolgozott.

Zsolt életvidám, pozitív személyiségével a klub közkedvelt alakja volt, elhivatott munkájával pedig rengeteget is tett a Ferencvárosért, amely családja mellett talán a legfontosabb volt számára.

Április 18-án mindössze 45 éves korában elhunyt korábbi kézilabdázónk, Vas Annamária.

A kapus a Fradiban kezdte pályafutását. Csapatunkkal ifjúsági bajnoki címet is nyert olyan játékosok társaságában, mint például Brigovácz Nikolett, Lőwy Dóra vagy a szintén kapus, Hoffmann Olga. Az FTC-től Székesfehérvárra igazolt, később a DVSC, a Vasas, majd újra a Fehérvár kézilabdázója volt. A debreceni csapatból bekerült a magyar válogatott bő keretébe is, ám az 1996-os Európa-bajnokságra szűkített keretben már nem kapott helyet. Sportpályafutását 2001-ben orvosi javaslatra fejezte be.

Néhány nappal később 66 évesen elhunyt az FTC kerékpár-szakosztályának örökös tagja, a 17-szeres felnőtt, sokszoros junior (U23) bajnok Bürger Ferenc is.

Klubunk a KSI-ből szerződtette a klasszis kerékpározót, aki 1973-ban nyerte első felnőtt bajnoki címét zöld-fehérben. Később még 16 felnőtt bajnoki aranyat, és számtalan junior első helyet szerzett a Ferencváros színeiben. Pályán 4000 méteres üldöző csapatban, míg országútiban többek között hosszú távú  bajnokságon, hegyi bajnokságon, páros időfutam csapatversenyen, hármas csapat  időfutamon, valamint 100 km-es csapat időfutamon nyert aranyat.

Május elején szintén 66 évesen elhunyt az FTC kerékpár szakosztályának egykori technikai vezetője, Bontovics Imre. Versenyzői pályafutása után 1980-tól közel 15 éven keresztül a Ferencvárosi Torna Club kerékpár szakosztályának technikai vezetőjeként dolgozott. Elsősorban ő felelt a ferencvárosi kerékpározók hazai és nemzetközi versenyekre való utaztatásáért és biztosította, hogy minden a lehető leggördülékenyebben menjen a csapattal.

Néhány évvel ezelőtt még indult amatőr versenyeken szenior kategóriában, napjainkban pedig Budapest belvárosában kerékpárboltot üzemeltetett. Fia, Bontovics Márton a Ferencváros korábbi jégkorongozója.

Május 14-én egykori elnökünktől, az életének 83. évében elhunyt dr. Debrczeny Istvántól búcsúztunk. Debreczeny István elsőként a tekézők elnökeként szolgálta a Ferencvárost, 1976-tól segítette a szakosztályt. A Kőbányai Sörgyár vezérigazgatójaként dolgozó sportvezető közel tíz évvel később, 1985-ben került az FTC elnökségébe.

1989 márciusától pedig több mint másfél évig, egészen 1990 decemberéig vezette elnökként egyesületünket. Irányítása alatt a férfi vízilabdázók bajnoki címet, két Magyar Kupát és egy KEK-bronzérmet, a női tekések Európa Kupát nyertek, Komáromi Tibor birkózónk pedig 1989-ben szerzett világbajnoki címet a Ferencvárosnak.
2019 májusában ő is részt vett azon a díszvacsorán a Groupama Arénában, amelyre a klub korábbi elnökeit hívták meg. Nem sokkal később, 2019 júliusában pedig díszpolgári címmel tüntette ki őt Budapest X. kerülete.

Május 17-én, nem sokkal 85. születésnapja előtt elhunyt az FTC háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázója, Kárpáti György.

Mindenki Gyurikája tízévesen csatlakozott a Fradihoz - érdekesség, hogy nem pólósként, hanem úszóként kezdte. Korábban futballozott is. Később ezzel kapcsolatban elárulta, hogy noha két évet játszott is az FTC gyerekcsapatában, azért nem lett profi labdarúgó, hogy a sportágban barátja, Puskás Ferenc lehessen a világ legjobbja. Mindössze 17 esztendős volt, amikor először meghívást kapott a magyar férfi vízilabda-válogatottba, Helsinkiben még bemutatkozásának évében, 1952-ben megnyerte első olimpiai bajnoki címét. Előtte nem nyert nyári olimpiát egyetlen pólós sem ilyen fiatalon!

A finn fővárosban elért sikert egy máig emlékezetes tornán 1956-ban, Melbourne-ben és 1964-ben, Tokióban is megismételte a Kárpáti Györgyöt is soraiban tudó pólóválogatott, amelynek tagjaként egykori játékosunk az 1960-as, római nyári játékokon bronzérmes, valamint háromszor is Európa-bajnok lett (1954-ben, 1958-ban és 1962-ben). Kárpáti György az aktív játék mellett az élet más területein is a legmagasabb szinten teljesített, többszörös olimpiai bajnokként 1964-ben jogi doktorátust szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Kárpáti György az aktív pályafutása végeztével 1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatott élén, edzői karrierje csúcsán, 1976-ban, Montrealban trénerként is olimpiai bajnok lett a nemzeti csapattal. Összességében 10 éven át, 1980-ig dolgozott szövetségi kapitányként.

Válogatott karrierje mellett Kárpáti György - vagy ahogy tisztelői kedvesen becézték, Gyurika - klubunk színeiben is nagy sikereket ért el. Játékosként 24 (!) évig szolgálta a Fradit, mellyel vízilabdában öt bajnoki címet ért el. Emellett úszóként is sikeres volt, négy magyar bajnoki aranyérmet és két bronzot is a nyakába akasztottak. Később az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője lett, 1990-ben bekerült klubunk elnökségébe is.

Kárpáti György munkásságát az uszodák világán kívül is elismerték. Beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (1982), megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1994), NOB-elnöki különdíjban részesült (2005), Budapest díszpolgára lett (2010), 2013-ban pedig a Nemzet Sportolóinak exkluzív társaságába is beválasztották – éppen legjobb barátját, Gyarmati Dezsőt követve. Kárpáti György büszke volt fradizmusára, érdekesség, hogy keresztnevét is egy korábbi Fradi-legenda, Sárosi György után kapta.

Július 12-én is gyászolt a Fradi-család. Életének 77. évében elhunyt Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó.

Szűcs Lajos különös kezdetek után jutott el a Fradiba, hiszen nevelőegyesülete az Újpesti Dózsa volt (1957-1962). Szűcs élvonalbeli debütálására már mégsem Újpesten, hanem a Dorogi Bányász színeiben került sor, majd 1966-ban a Ferencvároshoz került. A klubunknál töltött évek alatt (1966-1969) kétszeres magyar bajnok, a nemzeti válogatottal pedig olimpiai bajnok lett (1968, Mexikóváros), nem mellesleg a Fradival bejutott a Vásárvárosok Kupája 1968-as fináléjába is. A Leeds United ellen összesítésben 1-0-ra elveszített döntő mindkét mérkőzésén pályára lépett. Még abban az évben, illetve három esztendővel később, 1971-ben is ő lett az év magyar labdarúgója, sőt, 1968-ban Albert Flórián, Novák Dezső és Farkas János társaságában a világválogatott tagjaként pályára léphetett a brazilok ellen is.

A válogatottban 37 alkalommal, klubunk színeiben pedig összesen 141 mérkőzésen játszott, zöld-fehérben tíz gólt szerzett.

Szűcs Lajos az aktív évek végeztével 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás-, tartalék- és ifjúsági edzője, illetve alkalmanként a felnőttcsapat pályaedzője lett, 1981-ben pedig edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. Legendás hármast alkottak a 2011-ben elhunyt Császárral, Albert Flóriánnal, akihez évtizedes barátság kötötte, valamint Rákosi Gyulával, aki ha a szükség úgy kívánta, a kórházban is minden eredményről tájékoztatta a 2018 decemberében combnyaktörésből lábadozó Szűcs Lajost.

Legendás játékosunk és az FTC neve összeforrt egymással az évtizedek során. Az egykori hátvéd 1992-ben kiérdemelte az FTC aranydiplomáját, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban Gödöllő díszpolgára lett. Élete végéig irodája volt az FTC-MVM Népligeti Sportközpontban, betegen is többször elmondta, mennyire vágyik rá, hogy újra az imádott közegben lehessen, és megérte labdarúgócsapatunk 31. bajnoki címét is.

Augusztus 8-án 73. életévében elhunyt az FTC színeiben KEK-győzelmet elért vízilabdázó, később mesteredző, Györe Lajos. Egykori játékosunk a Ferencvároson kívül a BVSC-t, a Postást és a Vörös Meteor Izzót is erősítette, edzői pályafutása 1978-ban kezdődött. Tizenhat évig dolgozott a BVSC trénereként, majd a Domino BHSE POLO csapatával LEN-kupát és Nemzetközi Szuperkupát is nyert. A mesteredző irányította a Magyar Vízilabda Szövetség női utánpótlását, valamint a felnőtt női együttesnél is megfordult. Később a masters világeseményeken is szép eredményeket ért el. Számos válogatott játékos pallérozódott a kezei alatt, tanított gyerekeket, illetve edzőket is.

Augusztus 10-én 85 esztendősen elhunyt klubunk olimpiai bronzérmes kenusa, Kassai-Farkas András. Farkas Imre néven szerzett bronzérmet az 1956-os és az 1960-as olimpián. A Kossuth Lajos Közigazgatási Technikumban több osztálytársa is a Honvéd színeiben kajakozott, így őt is lecsábították a Dunára, azonban hamarosan eldöntötte, nem kajakos, hanem kenus lesz.

1958-ban klubot váltott, a Ferencváros sportolója lett, új párja pedig Törő András lett. Vele még jobban ment a hajó, mint valaha korábban: együtt minden versenyt megnyertek, ahol elindultak, és az 1960-as római olimpiára is kijutottak. Az olimpia előfutamában C2 1000 méteren a legjobbnak bizonyultak, a fináléban pedig a szakemberek őket és az oroszokat várták az első helyre. A rajtnál a hajót fogó olasz fiú nem engedte el időben kenujukat, így csak kis idő múlva tudtak a többiek után eredni, így hátrányba kerültek, amit a célig nem sikerült ledolgozniuk. Farkas 1961-ben befejezte sportolói pályafutását. Utána rövid ideig edzőként dolgozott, majd először íróként, költőként próbált szerencsét, végül a festővászon mellett kötött ki. Képeit Törökországba, Svédországba és az Egyesült Államokba is vitték, emellett számos sikeres kiállítás fűződik a nevéhez.

Az 1956-os forradalom 40. évfordulóján a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskereszt kitüntetésben részesült. 2002-ben hivatalosan is megváltoztatta nevét Kassai-Farkas Andrásra, 2014-ben önéletrajzi könyvet jelentetett meg A víztől az olajig címen.

Október 16-án újabb egykori labdarúgónkat veszítettük el. Életének 71. évében elhunyt Branikovits László, aki három bajnoki címet nyert a Ferencvárossal.

Pályafutását a Postás SE-ben (1961-1962) kezdte, majd innen került a Ferencvárosi Torna Club juniorcsapatába (1962-1966). A felnőttek között 1967-ben mutatkozhatott be és egészen 1976-ig erősítette klubunkat. Ez alatt az idő alatt 200 alkalommal lépett pályára az FTC-ben és 74 gólt szerzett. Amellett, hogy háromszor emelhette magasba a magyar bajnoki trófeát, tagja volt az 1968-ban Vásárvárosok Kupája-döntős, az 1972-ben UEFA-kupa elődöntős és az 1975-ben KEK-döntős csapatnak is. Branikovits László a magyar válogatottban is pályára léphetett, hat alkalommal öltötte magára a magyar nemzeti csapat mezét, melyben két gólt lőtt. Tagja volt az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet szerzett csapatnak.

November 27-én 69 éves korában elhunyt a közismerten fradista zenész, Balázs Fecó. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, énekes, a Korál együttes alapítójának Fradi-kötődése közismert volt, amellett, hogy gyermekként futballozott is a Ferencvárosban, élete végéig csapatunk nagy szurkolója volt. Tavaly, a Ferencvárosi Torna Club megalapításának 120. évfordulójakor is elmondta, mit jelent számára a klub.

- Egy zongoravizsgám egybeesett egy VVK-visszavágóval, ahol emlékszem, Albert Flórián kihagyott és belőtt egy tizenegyest. A Fradi vezetősége a meccs előtt hangulatfokozónak két kölyökcsapatot küldött a pályára. Az 5. percben ráestem a kezemre és eltört a csuklóm, másnap pedig zongoravizsgám lett volna. Maradt a foci, a Fradi és a zene szeretete. Végül zenész lettem. Hiszek a sorsszerűségemben. Nekem nagyon sokat jelent a Fradi a mai napig, mert nagyon sok örömöt okozott nekem. Amíg élek, ezeket az emlékeket magamban tartom - mondta Balázs Fecó tavaly a FradiMédiának.

Decmber 10-én Életének 77. évében elhunyt egykori labdarúgónk, dr. Pataki Miklós, aki tagja volt KEK-döntős csapatunknak.

Pataki Miklós 1974-ben került az FTC-hez és részese volt csapatunk egy évvel későbbi KEK-menetelésének. Első meccsét a Liverpool elleni 1-1 alkalmával játszotta a sorozatban, majd ott volt a döntőben, a Dinamo Kijev ellen 3-0-ra elveszített találkozón is, ahol az eltiltott Bálint Lászlót helyettesítette a védelemben. Érdekesség, hogy Pataki mindössze három mérkőzést játszott az FTC-ben, ebből kétszer az említett KEK-menetelés során.

Egykori sportolóink, sportvezetőink emlékét örökké megőrizzük!