Simon Tibor 1965. szeptember 1-jén született Budapesten. A Pénzügyőrben kezdett futballozni, majd a KSI ifjúsági csapatában folytatta, mielőtt 1985-ben a Ferencvároshoz szerződött, ahol két korszakban játszott.

Legendás védőnk az 1985 és 1997-es időszakban háromszor nyert magyar bajnoki címet, négyszer Magyar Kupát és kétszer Szuperkupát, illetve tagja volt a Fradi 1995/96-os szezonban a Bajnokok Ligájában szereplő együttesének.

1997-ben a BVSC-hez igazolt, de egy szezon után visszatért az FTC-hez, ahol utolsó mérkőzését 1999. november 14-én a Dunaújváros ellen játszotta. A következő két évben már játékos-edzőként szerepelt ismét a BVSC-ben, majd a REAC-ban, 2001-től haláláig a Matáv Sopron vezetőedzője volt.

Simon Tibor a magyar válogatottban 1989. november 15-én egy Spanyolország elleni világbajnoki selejtezőn mutatkozott be. Összesen 16 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban 1989 és 1995 között.

A ferencvárosi évek alatt kétszer hódította el a Fradi Futballkedvencek Kupáját (1994, 1995), szintén kétszer érdemelte ki a Fradi-szív aranymedált (1992, 1995), 1995-ben a klub örökös bajnokának választották, 1999-ben pedig Centenáriumi Aranydiplomát kapott. A Fradiban összesen 338 mérkőzésen lépett pályára, ezeken hét gólt szerzett.

17 évvel ezelőtt egy budapesti szórakozóhelyen brutális kegyetlenséggel megverték, sérüléseibe két nappal később belehalt.

Simon Tibor emlékét örökké őrizzük!