Cikksorozatot indítottunk, így a hét utolsó három napján olvasóink alaposabban is megismerkedhetnek leendő UEFA Európa Liga-ellenfeleinkkel. A H-csoport küzdelmeit a török Trabzonspor ellen kezdjük, első cikkünk róluk szólt, bemutattuk a bivalyerős AS Monaco csapatát is. Sorozatunk zárásaként ismerkedjenek meg a Crvena zvezda együttesével.

A Crvena zvezda Kelet-Európa egyik legsikeresebb és legnépszerűbb klubja, a szerb mentalitásnak, valamint a fanatikus szurkolóinak köszönhetően még a topklubok sem mehetnek biztosra a legendás belgrádi stadionban.

A keleti topklub: a Crvena zvezda története

A Crvena zvezda története a második világháborúig nyúlik vissza, hiszen a belgrádi együttest 1945 márciusában alapították jugoszláv antifasiszták. Innen ered a klub neve is, amely magyarul annyit jelent: vörös csillag. Első trófeáját három évvel később éppen a legnagyobb rivális, FK Partizan elleni kupadöntőben nyerte az együttes. A csapat szinte rögtön Jugoszlávia egyik topklubjává vált, története első tizenöt évében hat bajnoki címet, valamint öt kupagyőzelmet nyert. Gyorsan letette a névjegyét a nemzetközi porondon is, hiszen 1957-ben az elődöntőig menetelt a BEK-ben, ahol végül a Fiorentina ellen esett ki. A következő évben a Zvezda a negyeddöntőben a Manchester Uniteddel mérkőzött, a párharc első meccsét 2-1-re nyerték a Vörös Ördögök az Old Traffordon, a második meccs vége 3-3 lett. Azonban hiába a továbbjutás, ehhez a párharchoz kapcsolódik a United legnagyobb tragédiája: a meccsről hazafelé tartó repülőgép München közelében lezuhant, a katasztrófában nyolc manchesteri játékos vesztette életét.

Az 1975-ös Kupagyőztesek Európa Kupája negyeddöntőjében a belgrádi piros-fehérek kiejtették a Real Madridot, az elődöntőben pedig a Ferencváros következett. A budapesti, első meccsen megtelt a Népstadion, a Fradi pedig Branikovits László, valamint Magyar István góljaival 2-1-re nyert. A belgrádi visszavágót enyhe kifejezés, hogy zsúfolt lelátók előtt játszották: a Marakana-stadionban 110 ezer(!!) ember szeme láttára Pusztai László góljával gyorsan vezetést szereztek a zöld-fehérek, ám a Zvezda az 50. percre megfordította a meccset. A 83. percben azonban a bíró büntetőt ítélt a Fradinak, amit Megyesi István értékesített, belőve ezzel a Ferencvárost mindmáig utolsó európai kupadöntőjébe.

A belgrádi csapat legnagyobb sikerét 1991-ben érte el, miután a Grasshoppers, a Rangers, a Dinamo Dresden, majd a Bayern München kiejtésével bejutottak a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjébe. A Bariban rendezett mérkőzésen a piros-fehérek a francia Marseille csapatával néztek farkasszemet. A meccs gólnélküli döntetlen után hosszabbítással, majd tizenegyesekkel folytatódott. A franciák kezdtek, ám az első tizenegyest kihagyták, míg a szerbek mind az ötöt belőtték, így a Crvena zvezda lett a Bajnokok Ligája elődjének számító BEK utolsó győztese.

Visszaesés majd felemelkedés

A kilencvenes években Jugoszlávia szétesése, valamint a kirobbanó háború miatt a belgrádi vörös csillag jó időre eltűnt az európai topfutball térképéről. Bár hazája bajnokságában dominált, nemzetközi szinten nem nagyon sikerült megközelítenie a régi sikereket. Az utánpótlásképzés azonban nem állt le, a belgrádiak legfiatalabb csapatkapitánya volt például Dejan Sztankovics, aki később 231 mérkőzésen lépett pályára az olasz Inter színeiben. A csapat 2014-ben hét év után bajnok lett, a régóta vágyott nemzetközi áttörés pedig 2018-ban jött el, amikor eljutottak az Európa Liga kieséses szakaszába. A következő évben a Crvena zvezda a Salzburg legyőzésével visszajutott a Bajnokok Ligájába, ahol a Liverpoolt is megverte az együttes.

Az elmúlt öt szerb bajnokságot megnyerte a Zvezda és a nemzetközi szintéren is egyre komolyabb eredményeket ér el, a fanatikus szurkolóiról ismert belgrádi csapat visszatért a nemzetközi futball vérkeringésébe.

A klub jelene

A bivalyerős belgrádi csapat szurkolói komoly előnyt jelentenek hazai pályán. A legendás Marakanát 2014 óta a belgrádi legenda után Rajko Mitic Stadionnak hívják és ma már nem férne el a létesítményben 110 ezer ember (a jelenlegi kapacitás 53.000 fő). Ettől függetlenül a szerb fanatikusok rendre olyan hangulatot teremtenek, amitől még a legnagyobb sztárok lába is megremeg. A Crvena zvezda összértéke jelenleg 53 millió euró, legértékesebb játékosuk a 8 millió euróra taksált Mirko Ivanics. A csapatban a rutinos hazai játékosok mellett rendre szerepet kapnak a fiatalok, akikre a nyugati klubok gyakran lecsapnak. Idén például a középhátvédként játszó Srdjan Babicsot egy évi próbajáték után a La Ligában szereplő Almeira vásárolta meg. A legnagyobb vételnek a ghánai Osman Bukari tűnik, aki a belga Genttől érkezett Belgrádba és hat meccsen már négyszer talált az ellenfelek hálójába. Érdekesség, hogy korábbi játékosunk, Marko Marin tölti be a belgrádi klub technikai igazgatói posztját.

A Crvena zvezda az idei szezonját tiszteletet parancsolóan kezdte. A belgrádiak első öt bajnokijukon összesen huszonegy gólt lőttek és egyet kaptak, majd a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében 7-0-s összesítéssel ütötték ki az örmény Pjunyik Jerevánt. A playoff azonban nem sikerült jól a piros-fehéreknek: idegenben 3-2-re nyert a Maccabi, majd a belgrádi visszavágón 2-1-re vezetett a Crvena, úgy tűnt hosszabbítás következik. Ám a kilencvenedik percben egy szabadrúgást követően Milan Pavkov felszabadítás helyett a saját kapujába lőtte a labdát, így az izraeliek jutottak be a Bajnokok Ligájába. Miután zsinórban harmadszor sem jött össze a BL-főtábla, a belgrádiak vezetőedzője, Dejan Sztankovics bejelentette lemondását, helyét Milos Milojevics vette át.

A Crvena zvezda a Bajnokok Ligája playoff óta két bajnokit játszott, a Javort 4-1-re verte, míg az ősi rivális Partizan ellen 1-1-es döntetlent játszott, így jelenleg vezeti a szerb bajnokságot.