Januártól nemcsak egy új esztendő, hanem új évtized is kezdődik, ezért ezekben a napokban tízrészes sorozattal tekintettünk vissza a Ferencvárosi Torna Club elmúlt 10 évére. Cikksorozatunk utolsó részében friss és felejthetetlen emlékeket, a 2019-es aranyévet foglaljuk össze.

Az eddigi részekben mindig egy-egy nagy sikert emeltünk ki, valamint keretes írásunkban összegyűjtöttük mik voltak még az adott év szép eredményei. 2019-ben azonban annyi szép és történelmi esemény történt, hogy nem emelnénk ki egyetlen trófeát, inkább fejezetekre bontjuk a történéseket.

A klub első BL-trófeája, az Év csapata

Ha valakit mégis ki kellene emelnünk, azok a vízilabdások lennének. Varga Zsolt csapata mögött ugyanis egészen elképesztő időszak van, és a legfényesebb trófea az idén elhódított Bajnokok Ligája-serleg volt.

Együttesünk négycsapatos selejtezőcsoportját hibátlanul nyerte meg, majd az A-csoportban olyan klubokkal versenyezhetett az első négy, továbbjutást jelentő helyért, mint a Crvena zvezda, a Steaua, az Eger, a Dinamo Moszkva, a Brescia, a Barceloneta, valamint a Pro Recco. Negyedikként jutottunk tovább, így nem a mieink számítottak a Final Eight esélyeseinek.

Ennek ellenére fergeteges játékkal előbb a Jug Dubrovnikot (10-9), majd a Barcelonetát (9-7), végül a döntőben az Olympiakoszt (10-10, b.u.: 4-3) vertük meg, és felültünk Európa tetejére.

A BL-menetelés mellett 2019-ben 23. alkalommal nyertük meg a magyar bajnokságot, 19. alkalommal a Magyar Kupát, ezek mellett pedig az Európai Szuperkupát is újra elhódítottuk.

Az a bizonyos harmadik csillag

Labdarúgócsapatunk szintén rengeteget tett azért, hogy emlékezetessé tegye a 2010-es évtized utolsó esztendejét. Sergei Rebrov együttese magabiztos, tudatos játékkal, kvázi a MOL Fehérvár elleni 4-1-es kiütéssel biztossá tette, hogy megszerzi története 30. bajnoki címét.

A sikert egy sokáig emlékezetes ünneplés követte. A Fradi Fiesztán, a Budapest Parkban tízezer szurkolónk előtt vettük át a 2019-es bajnoki címért járó trófeát. Itt búcsúzott drukkereinktől a 2010-es évek fradista gólvágója, Böde Dániel is.

Menetelés Európában is

A 30. bajnoki cím után sem volt megállás, a mieink ugyanis hosszú idő után ismét érdekeltek voltak a Bajnokok Ligájában. Együttesünk nehéz sorsolást kapott, hiszen a rendszeres BL- vagy EL-csoportkörös résztvevő, a Ludogorec került az útunkba az első selejtezőkörben. Kiváló taktikával azonban oda-vissza vertük a bolgár bajnokot, majd a máltai első, a Valletta sem állított meg minket. A harmadik körben a Dinamo Zagreb (amely később kevéssel maradt le arról, hogy továbbjusson a BL-csoportkörből) viszont már igen.

Így jöhetett a litván Suduva elleni ki-kimeccs az Európa Liga főtáblájáért. A 0-0-s idegenbeli találkozó után fordulatos, drámai meccsen győztünk 4-2-re, és 15 év után újra „kijutottunk Európába”.

A csoportkörben aztán jöttek az újabb bravúrok. A CSZKA Moszkvától 4 pontot raboltunk el, az Espanyol ellen oda-vissza döntetlent játszottunk (a hazai meccsen ráadásul csak a 96. percben egyenlítettek a spanyolok). Egyedül a Ludogorectől kaptunk ki, ám ez az egy vereség is azt jelentette, hogy ha kevéssel is ugyan, de lemaradunk a továbbjutásról.

Újabb kettős menetelés

A fiatal, lendületes edző, Fodor Szabolcs vezetésével igazi sikercsapat vált jégkorongozóinkból is. Az FTC-Telekom egyedüli magyar csapatként jutott be az Erste Liga döntőjébe, ezzel eldőlt, hogy 22 év után újra magasba emelheti a hazai bajnoki trófeát!

Itt azonban még nem volt vége a sorozatnak. Bár az Erste Liga döntőjének első meccsét a Csíkszereda nyerte Budapesten, ezt követően Erdélyben kétszer is mi győztünk, majd újra Budapest, és újra két Fradi-siker következett. Így végül simán, 4-1-es összesítéssel kerekedtünk felül a párharcból.

Hokisaink labdarúgócsapatunkhoz hasonlóan hosszú idő után, 19 év után térhettek vissza a nemzetközi porondra. A mieink a spanyol bajnok Txuri Urdin elleni papírformasiker, és az Olimpija Ljubljana elleni bravúrgyőzelem után vasárnap a házigazda Rittner Baumot is legyőzték, ezzel fennállásuk során először léptek tovább csoportjukból a második számú európai kupasorozatban, az IIHF Kontinentális Kupában.

A legjobb nyolc között újabb csoportkör következett, ahol bár szintén sikerült meccset nyerni, ezzel bravúrosan helytállni, az újabb továbbjutás nem sikerült. Együttesünk így is jócskán erőn felül teljesített Európában!

Szintén érdemes megemlíteni női hokisainkat, akik történetük során először nyerték meg a DEBL-t.

Harmadjára sikerült visszaülni a trónra

Női labdarúgócsapatunk 2017-ben és 2018-ban is úgy vágott neki a szezonnak, hogy újra meg akarja nyerni a magyar bajnokságot, ám az MTK sajnos egymás után kétszer is megállított minket.

Az előző idényekhez hasonlóan a 2018/19-es szezonban is ez a két csapat vívta a magyar bajnoki döntőt. A két győzelemig tartó párharcnak az első mérkőzése volt az „igazi finálé”. Ezen a meccsen ugyanis a kék-fehérek kerültek előnybe, de ezúttal Mosdóczi és Poljak találatával sikerült fordítanunk hazai pályán, és megnyertük az első meccset. A visszavágón így óriási önbizalommal játszottunk, és egy 3-0-s, sima győzelemmel megszereztük az aranyérmet – női labdarúgásunk történetében harmadszor.

A Magyar Kupát ellenben zsinórban ötödik alkalommal nyertük meg, ami rekord! Ebben az évben a Diósgyőrt győztük le 4-3-ra.