Véget ért a Fradi Múzeum időszakos kiállítása, amely a Fradi gólkirályai előtt tisztelgett. A fradi.hu sorozatában minden nap bemutatjuk a ferencvárosi labdarúgás egy-egy olyan legendáját, sztárját, akit a találataiért is csodáltak és aki a bajnokság legeredményesebb gólszerzője volt a maga idejében. Tizenhárom plusz egy Fradi hős portréja, sztorija egymás után, vajon ki a legjobb a legjobbak közül? Az utóbbi napokban Pokorny Józsefről, Schlosser Imréről, Takács II Józsefről, Toldi Gézáról, Sárosi Györgyről és Deák Ferencről olvashattak, ma pedig Friedmanszky Zoltánnal ismerkedhetnek meg!

Friedmanszky Zoltán a két világháború között, 1934 októberében született a borsodi Ormospusztán (ma Ormosbánya). Szülőhelyén ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival, diákként az esztergomi, majd a kiskunfélegyházi testnevelési gimnázium tanulója volt, később a Kiskunfélegyházi Vasas színeiben mutatkozott be a másodosztályú bajnokságban. Ezt a csapatot 1953-ig erősítette, majd a Testnevelési Főiskolán (TF) tanult, ebben az időszakban pedig a korabeli szabályoknak megfelelően csak a főiskolai csapat igazolt játékosa lehetett. Noha az akkori rendszer nyomására Kinizsire átkeresztelt Fradi már 1954-ben próbajátékra hívta, végül csak a TF elvégzését követően, 1957-ben igazolhatott a Ferencvároshoz.

Elsőre gólkirály lett, a vb-ről viszont lemaradt

Az ifjú testnevelő tanár 1957 nyarán csapatunkkal tartott Ausztráliába. Mint később az FTC legendás krónikásának, Nagy Bélának elárulta, pályafutása legemlékezetesebb pillanatai voltak ezek, az eredményesség mellett azért is, mert a távoli kontinensre menet ült először repülőgépen.

- Kint nagyon jól ment a játék, tizenkét góllal Borsos és Szigeti mögött a csapat harmadik legeredményesebb játékosa lettem. Az egyik meccsen négyszer is betaláltam az ellenfél kapujába - idézi őt a tempofradi.hu.

Újdonsült csatárunk 1957 augusztusában egyszerre debütált az élvonalban és a Fradiban, a Komlói Bányász elleni 3-1-es sikerből kezdőjátékosként két góllal vette ki a részét. A következő négy mérkőzésén betalált a Dorog, a Csepel és a Vasas ellen is.

Az 1957/58-as idény végére 16 találatig jutott, ezzel a teljesítménnyel pedig gólkirályi címet szerzett az MTK játékosával, Molnár Jánossal holtversenyben. Kiváló formában futballozott, remeklésére felfigyelt a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Baróti Lajos is, aki meghívta keretébe az akkor 23 éves Friedmanszky Zoltánt. A csapat Finnországba utazott, hogy felkészüljön a júniusi, svédországi világbajnokságra. Friedmanszky sajnos rögtön az első edzésen megsérült, elszakadt a combfeszítő-izma, ezért - bár a válogatott orvosi stábja mindent megtett – csupán kívülről láthatta, amint válogatottunk elbukta a csoportból való továbbjutásért játszott sorsdöntő, Wales elleni meccset, így kiesett.

Korán befejezte

A vb-ről hazatérő Friedmanszky Zoltán ott folytatta, ahol abbahagyta, 1958 augusztusában az ő két góljának köszönhetően győztük le 2-1-re a Salgótarjáni BTC csapatát a Magyar Népköztársaság Kupa döntőjében (érdekesség, ez a meccs valójában az 1955/56-os kupasorozat döntője volt). A debütáló idényében elért gólszámát később már nem tudta túlszárnyalni. A Fradiban összesen 157 mérkőzésen szerepelt, ezeken 76 gólt szerzett. Pályafutása során a nagyválogatottban már nem kapott lehetőséget, élvonalbeli mérkőzésen kizárólag a Ferencváros színeiben lépett pályára. Kétszeres magyar bajnoknak (1962/63, 1964), egyszeres Magyar Kupa-győztesnek (1955/56), valamint egyszeres Vásárvárosok Kupája-győztesnek vallhatja magát. A játékot 1964 végén mindössze 30 évesen, egészségügyi probléma miatt hagyta abba, a Wiener SC elleni VVK-mérkőzésen még játszott a Népstadionban.

- Egy időben szobatársak is voltunk, nagyon kedveltem őt, a játékát pedig a német válogatott akkori centeréhez, Uwe Seeleréhez hasonlítanám - idézte fel emlékeit a korábbi csapattárs, Rákosi Gyula. - Bombaerős lövései voltak, öröm volt vele egy csapatban szerepelni.  Közvetlen, barátságos ember volt már sportolóként is, akit csak tisztelni lehet.

- Tavaly én is részt vehettem az ünnepségen, amikor Fricit a 85. születésnapja alkalmából köszöntöttük. Remek játékos volt, egyike a Ferencváros történetének kiváló csatárainak. Sajnálom, hogy korán véget ért a pályafutása, ezért mi már nem is játszhattunk együtt, én éppen azt követően igazoltam a Fradihoz, hogy ő befejezte a játékot - mondta Friedmanszky Zoltánról a szintén kétszeres magyar bajnok jobbszélső, Karába János.

A játék mellett is dolgozott

Manapság meglepő volna, ha egy élvonalbeli labdarúgó az élsport mellett munkára adná a fejét, az ötvenes-hatvanas években azonban nem volt az. Friedmanszky Zoltán is több lábon állt, a futball mellett tanult szakmájában és más területen is megállta helyét.

- A budaörsi általános iskolában, majd gimnáziumban tanítottam és mivel kevés volt a fizetésem, a Pest-Szolnok megyei Állami Pincegazdaságnál volt egy másodállásom is - árulta el Nagy Bélának a tempofradi.hu-n idézett interjúban.

A sportpályafutás befejezése után 1971-ig utánpótláscsapatokkal foglalkozott az FTC-nél, ebben az időszakban játékosa volt mások mellett Ebedli Zoltán is. Később öt évet töltött Kubában, ahol egy iskolában tartott tornaórákat. Hazatérését követően tanított Budaörsön, trénerként irányította a Szolnoki MTE-t. '1978-tól 1980-ig pedig a Ferencváros felnőttcsapatának vezetőedzője volt. Az 1978/79-es bajnokságban elért második helyet 1979/80-ban csak egy hatodik hely követte, ami edzőváltáshoz vezetett. Ezt követően viszont továbbállt: egy évet töltött el a KSI-nél, majd Kuvaitban vállalt munkát. Újabb hét év után, 1988-ban tért vissza Magyarországra, később utánpótlásedző volt a Fradinál.

Friedmanszky Zoltán az idén októberben lesz 86 éves. Noha futballkarrierje idejekorán véget ért fradista maradt – vallott erről két éve, a Gólkirályok ünnepén, ahol külön köszöntötték.

A Fradi gólkirályai sorozat holnap, azaz 2020. március 30-án, hétfőn folytatódik! Akkor a legendás Császárról, Albert Flóriánról tudhatnak meg elfeledett vagy éppen nem is ismert történeteket, információkat.