Férfi labdarúgócsapatunk január 5-én szállt repülőre és meg sem állt Spanyolországig, azon belül is Marbelláig, ahol együttesünk két héten át készül a tavaszi szezonra. Ennek apropóján megnéztük, milyenek is voltak a korábbi edzőtáborok az elmúlt évtizedekben. Visszatekintő cikkünkben összeszedtük a legérdekesebb, legizgalmasabb felkészülési időszakokat a Fradi elmúlt hatvan évéből.

Összeállításunkat két részben tesszük közzé. Az első cikkünkben az 1960-as, 70-es évekbe repültünk vissza, amiről ITT olvashat!

A második írásban pedig az 1980-as, 90-es, valamint az új évezred első éveire tekintünk vissza.

A 80-as évek

Visszatérés Dél-Amerikába tornagyőzelemmel

Az 1980/1981-es szezonban a csapat februárban ismét Dél-Amerikában turnézott, egészen pontosan Argentínában, ahol több barátságos mérkőzés mellett egy nemzetközi tornán is részt vett a Novák Dezső által irányított együttes. Első mérkőzésünket február 4-én a San Lorenzo ellen vívtuk Buenos Airesben. A mérkőzésen sem a Fradi, sem a San Lorenzo nem tudott gólt szerezni, maradt a 0-0-s döntetlen. 

Két nappal később Posadasban az FC Posadas ellen már nem volt gond a góllövéssel és a Fradi Szepessy, Koch és Szokolai góljával 3-0-ra nyert. A győzelem után a csapat már Moronban, a Deportivo Moron ellen lépett pályára, itt azonban a helyi csapatnak 2-1-re sikerült legyőznie a Fradit.  

Február 12-én viszont már „tétre” ment a játék, hiszen megkezdődött a mendózai nemzetközi torna, amelynek első meccsén Koch duplájával 2-0-ra legyőzte a Fradi az Independiente gárdáját.

A döntőben az FC Mendoza ugyan lőtt egy gólt a Fradinak, de a mieink néggyel válaszoltak, Szokolai duplája mellett Ebedli és Mucha is a hálóba talált, az FTC 4-1-re megnyerte a mérkőzést és ezzel a tornát is.

Ezt követően a Fradi még nem jött haza, két barátságos meccset még lejátszott a La Plata és a Bahia Blanca ellen. Előbbitől 3-2-re kikaptunk, utóbbit 4-0-ra legyőztük.

A Ferencváros Nyugat-Európát is bejárta: „A vörösborozást nem lehetne átvenni?”

Mindenképpen meg kell említeni az 1980-as évek osztrák-német-spanyol-francia túráját, amikor csapatunk 1983 nyarán, július 24. és augusztus 20. között 15 mérkőzést játszott az említett helyszíneken.

- Nagyon hosszú túra volt, amely többek között úgy jöhetett létre, hogy nekünk volt az egyik legjobb csapatbuszunk és volt egy legendás sofőrünk, Medgyesi Lajos bácsi, akivel egészen Hannoverig elmentünk – kezdte visszaemlékezését Bánki József, aki 274 alkalommal húzta magára a zöld-fehér mezt és 52 gólt lőtt a Fradiban. - Rendkívül jó közösséget alkottunk a csapattal, sosem unatkoztunk, kártyáztunk, olvasgattunk, történeteket meséltünk egymásnak, rengeteg remek sztori született, nagyon szerettük az ilyen túrákat. Persze akinek már családja volt, az nehezebben bírta az ilyen többhetes utakat.

Ez a kirándulás az osztrák Hertzbergben kezdődött július 24-én, ahol a helyi FC Herzberget 14-2-re ütötte ki az FTC. Egy nappal később már Bergedorfban volt jelenése a csapatnak az FC Bergedorf ellen, itt „csak” nyolcat rúgott a Fradi. 
Július 26-án már jöhetett is a harmadik találkozó Grone-ban az FC Grone ellen. Itt sem volt kérdés a győzelem, az FTC 6-2-re nyert. Két nappal később a gifhorni helyi csapat is beleszaladt a Fradi-hengerbe, 10-1-re nyertek a mieink. Július 29-én Rastsedben folytatódott a menetelés, ahol a Ferencváros 6-0-ra nyert, majd jött a Toppenstedt elleni 9-1-s siker és a Bad Gandersheim elleni 11-1-s győzelem. 

Augusztus 2-ig az FTC nem találkozott „nevesebb” ellenféllel, ekkor jött a nyugat-berlini mérkőzés az akkor német másodosztályú Charlottenburg ellen. Novák Dezső vezetőedző a Zsiborás – Jancsika, Judik, Dózsa, Takács – Ebedli, Szántó G., Pogány – Murai, Szabadi, Pölöskei kezdőt küldte a pályára. Végül a zöld-fehérek 3-1- nyertek Rubold, Takács és Murai góljával.

- Nagyon kemény edzéseken vettünk részt rengeteg hosszútávú futással, akkoriban még nem voltak ilyen modern edzéselméletek, mint napjainkban. Minden egyes játékkal töltött percnek örültünk, minden felkészülési meccsnek nagy kedvvel vágtunk neki, hiszen végre futballozhattunk. Ezek az alacsonyabb osztályú gárdák ha nem is tudtak úgy focizni mint mi, azzal tudtak kompenzálni, hogy rettenetesen kemények voltak – mondta Bánki József.

Nyugat-Németországot elhagyva a csapat Franciaországba is ellátogatott, ahol az FC Girondins de Bordeux ellen négyezer néző előtt lépett pályára. Akkoriban a Bordeux volt a franciák kirakatcsapata tele olyan világsztárokkal, mint például a későbbi francia szövetségi kapitány Raymond Domenech, aki 2004 és 2010 között irányította a francia nemzeti csapatot. A Fradi nagy meglepetésre Szabadi góljával 1-0-ra legyőzte az akkor igencsak erős francia gárdát. Akkori kezdőcsapatunk a Zsiborás – Szántó G., Dózsa, Jancsika – Ebedli, Judik, Pogány, Takács – Murai, Szabadi, Pölöskei tizenegy volt. 

- Franciaországba repülővel mentünk Berlinből. Emlékszem, hogy Szabadi góljával nyertünk 1-0-ra és azért megverni az akkori francia kirakatcsapatot remek érzés volt.

"Egy helyen volt a szállásunk a franciákkal. Nagy megdöbbenésünkre az ebédnél azt vettük észre, hogy a meccs előtt vörösbort isznak a játékosaik. Azt hittük, elájulunk. Az akkori edzőnktől, Novák Dezsőtől meg is kérdeztük, hogy nem lehetne-e ezt is utánozni? Persze azért ne nagy mennyiséget képzeljünk el, hanem csak egy decit"

– avatott be minket a különleges ebéd részleteibe Bánki József.

A nagy siker után a csapat ismét Ausztriában lépett pályára a Gutenbrun ellen, itt ismét óriási különbséggel, 30-1-re győzött. Augusztus 13-án érkeztünk el a Klagenfurt elleni mérkőzéshez, ahol az eddigi hibátlan FTC először nem nyert nyugat-európai turnéja során. A Klagenfurt ugyanis 1-1-es döntetlent tudott elérni Novák Dezső csapata ellen. Még egy osztrák mérkőzés volt hátra, mielőtt a csapat útnak indult volna Spanyolországba. Nezsiderben az FC Nauzield 1-0-s legyőzése után a csapat útra is kelt. 

Augusztus 17-én már jöhetett is az első spanyol találkozó a Sevilla ellen. Csapatunk nem bírt az andalúz csapattal és 3-1-re kikapott. Két nappal később Elchében az FC Elche ellen volt lehetőség a javításra és Szabadi valamint Ebedli góljával ez sikerült is, csapatunk 2-1-re nyert. 

- Ezt az utat Östereicher Emil bácsi szervezte és egy Pablo Blanco nevű játékos búcsúmeccsére érkeztünk Sevillába. Akkora volt az öltöző a Ramón Sánchez Pizjuán Stadionban, hogy lábteniszezni lehetett benne. Nagy élmény volt abban a stadionban pályára lépni. Hihetetlen volt azzal a futballkultúrával találkozni, ami akkor Spanyolországban és azon belül is Andalúziában volt – zárta gondolatait Bánki "Dodi".

Ezzel elérkeztünk a túra utolsó, 15. mérkőzéséhez, amelyen a Murciától 1-0-s vereséget szenvedtünk. Egy felejthetetlen túra után, augusztus 24-én csapatunk már bajnoki mérkőzést játszott a Csepel ellen. (cikkünk a hirdetés után folytatódik)

1990-es évek

Irány újra a Távol-Kelet: „Keller Józsi a hetes pályáig rúgta a srácot”

A rendszerváltás után a magyar labdarúgásban az addig megszokott nagy túrákat és gálamérkőzéseket lassan felváltották a kisebb kaliberű edzőtáborok. Azonban az új évezred előtt a Fradinak volt még egy nagy dobása.

1995 januárjában a Novák Dezső vezette Ferencváros Malajzia fővárosába, Kuala Lumpurba utazott, ahol január 19. és január 29. között négy edzőmérkőzést vívott.

- Mindannyian vártuk ezt a távol-keleti edzőtábort, hiszen ilyen helyekre akkoriban civilként nem lehetett csak úgy eljutni – kezdte visszaemlékezését a négyszeres bajnok, háromszoros MK-győztes, az FTC-vel a Bajnokok Ligája csoportkörét is megjárt Szűcs Mihály. - Hosszú repülőút után megérkeztünk és rögvest szembesültünk a fülledt, meleg, igazi maláj időjárással, ami elsőre mindenkit mellbe vágott. Miután kipakoltunk a szálláson, Novák Dezső bácsi rögtön edzést is vezényelt nekünk. Azt gondoltuk, hogy sportemberként bírni fogjuk, de az ottani klímát és az időeltolódást meg kellett szokni, ez beletelt egy kis időbe. Miután megszoktuk a körülményeket, onnantól nagyon élveztük az egész edzőtábort. Egy teljesen új világ tárult elénk Malajziában. Az ottani kettős időjárás legjobb példáját akkor láttam, amikor egy tó körül futottunk, ugyanis az egyik felén tűzött a nap, a másik oldalán pedig a nyakunkba ömlött az eső. Minden körülmény adott volt a felkészüléshez, az időjárás mellett egyedül az ázsiai konyhával gyűlt meg a bajunk, pár nap után többünknek voltak gyomorpanaszai, de ezt leszámítva kiváló emlékeket őrzök. 

Első malajziai találkozónkon az ellenfél a maláj olimpiai válogatott volt, melyet 7-0-ra győztünk le. A csapat góljait Christiansen (2), Zavadszky (2), Neagoe, Lipcsei és Szekeres szerezte.

Öt nappal később a csapat már Melaha városában tartózkodott, ahol a tartományi válogatott ellen mérkőzött meg. A Fradi dolgát itt sem nagyon nehezítették meg, a mieink 6-1-re nyerték második maláj találkozójukat. Lipcsei és Kopunovic duplázott, továbbá Czéh, valamint Zavadszky is betalált.

- A maláj játékosok testfelépítésükben különböztek az európaiaktól. Kisebbek voltak, de pörgősek, nagyon kellemetlen ellenfelek. Igaz, a tudáskülönbség minden mérkőzésen kijött – jellemezte az akkori maláj labdarúgókat Szűcs Mihály.  

Jöhetett a legjobban várt összecsapás a maláj labdarúgó-válogatott ellen, melyen a Szeiler – Telek – Kuznyecov, Szekeres – Nagy Zs., Lipcsei, Lisztes, Czéh, Kecskés Z. – Kopunovic, Neagoe kezdővel felálló Fradi 5-2-re diadalmaskodott Lisztes vezérletével, aki mesterhármast szerzett. A találkozó más események miatt is emlékezetes maradt nemcsak a Fradinak, de a maláj válogatottnak is. Ugyanis a 88. percben a hazai játékosok nehezen viselték a vereséget és egyre többször követtek el csúnya szabálytalanságokat a Fradi-játékosokkal szemben. Keller József azonban hamar a társak védelmére kelt. 

"Józsi az általa jól megszokott ütközéssel, nagyjából a hetes pályáig rúgta az egyik maláj srácot. Emlékszem, másnap este legalább nyolcszor ismételték a helyi adókon, hogy micsoda jelenetek voltak. Joci azon a kontinensen is letette a névjegyét. Messze földön híressé vált ezzel a mozdulatával"

– mesélte, félig persze zrikálva is a korábbi csapattársat Szűcs Mihály.

A történtekről az érintettet, a négyszeres magyar bajnok, ötszörös Magyar Kupa-győztes, BL-résztvevő Keller Józsefet is megkérdeztük.

- Az ellenfelet valószínűleg nagyon zavarta, hogy az eredmény nem úgy alakult, ahogy szerették volna és a második félidő elejétől kezdve folyamatosan elég durva belemenéseket követtek el, durván játszottak, rugdostak minket. Egy idő után nálam is elgurult a gyógyszer, a végén szabályosan, de keményen kezdtem játszani. Volt egy oldalra kitett labda, amit az ő támadójuk és én is megpróbáltam megszerezni és végül az ütközésünk után én szereztem meg a labdát, de a srác néhány méterrel odébb ért földet – idézte fel az ominózus mérkőzés hajrájában történteket Keller József. 

Utolsó távol-keleti mérkőzésünkre Serembanban került sor, ahol a tartományi válogatottat 3-2-re legyőztük. Ezzel ért véget a Fradi különleges, januári maláj túrája.

- Fantasztikus utazás volt, amelynek részeként egyszer még Szingapúrba is átruccantunk – folytatta Szűcs Mihály. - Malajzia nagyon kétarcú ország volt akkoriban. A sugárút jobboldalán hipermodern, óriási irodaházak, szállodák álltak, a másik oldalon pedig a természetfilmekből is ismert, összetákolt nyomornegyedek. Szingapúr már akkor high-tech volt, ott ezt a kettősséget nem tapasztaltuk. Felhívták a figyelmünket, hogy nehogy eldobjuk a rágót az utcán, mert súlyos büntetést szabhatnak ki ránk, az ilyen tisztaságra már 25 évvel ezelőtt is odafigyeltek. Magyarországon akkoriban nagy plázákat még nem építettek, ott viszont elénk tárult egy teljesen új világ bevásárlóközpontokkal, luxusszállodákkal, éttermekkel. Elképesztő volt látni, hogy a Távol-Kelet hol járt már akkoriban is.

A 2000-es évek

Veretlenül Afrikában: „Csankkal futás, edzés, edzés, kondi és uszoda volt a program”

Az új évezred elején a Fradi ismét egzotikus helyszínen, Tunéziában edzőtáborozott 2001 januárjában. Az ekkor Csank János által irányított FTC január 18. és január 24. között három mérkőzésen vett részt. Először a Stade Sousse volt az ellenfél, amelyet a Szűcs L. – Balog Z., Dragóner, Hrutka – Pinte, Csiszár Á., Lipcsei, Vén, Keller – Hámori F., Gera összetételű csapat 3-1-re legyőzött. Két nappal később jöhetett az Etoile de Sahel gárdája, amellyel 1-1-et játszott a Fradi. Az utolsó meccset a Monastir ellen vívta a csapat, itt is 1-1-es döntetlen született, így a csapat veretlenül térhetett haza Tunéziából.

- Arra emlékszem, hogy brutális edzéseken vettünk részt Csank Jánossal Afrikában - idézte fel első emlékeit Gyepes Gábor, aki kétszer volt bajnok és kupagyőztes is a Fradival, és az UEFA Kupa csoportkörében is szerepelhetett együttesünkkel. - Ez volt az első téli felkészülésem felnőtt szinten.

"Egy napunk úgy nézett ki, hogy még a reggeli előtt elmentünk futni a tengerpartra, majd volt egy-egy edzés délelőtt és délután is, emellett este konditerem, és zárásként még az uszodába is bementünk."

- Maga a szállás, az étkezés abszolút jó volt, a pályák minősége már kevésbé, hiszen a fű száraz, földes volt. A telek viszont sokkal keményebbek voltak akkoriban Magyarországon, ráadásul a Népligetben akkor csak egy darab műfüves pályán edzhettünk, így függetlenül a körülményektől, az afrikai edzőtábor hasznosan telt. Mivel nekem ez volt az első felnőtt, külföldi edzőtáborom, nagyon élveztem, hiszen nem volt viszonyítási alapom sem. Nagyon kemény időszak volt az számomra, emlékszem, hogy az edzőmeccsekre teljesen elfogyott az erőm, nem lehetett összehasonlítani ezt a felkészülést az ifista évekkel. 

Egy jól bevált helyszín: Ciprus

2002-ben is egy korábbi edzőtábor helyszínére látogatott a Fradi, Ciprusra, azon belül viszont ezúttal nem Ayia Napába, hanem Larnacába. Február 7. és 14. között az FTC összesen hét mérkőzést vívott, előfordult, hogy naponta kettőt. Garami József csapata egy 1-1-s döntetlennel nyitott a Mladost Apatini ellen, majd még aznap délután a Sinnik ellen is hasonló eredmény született. 

Két nappal később, február 9-én a Dragon II gárdája ellen megszületett a ciprusi edzőtábor első Fradi-sikere. A Németh G. – Vukmir, Lipcsei, Hrutka – Fülöp Z., Szabó T., Vén, Huszti, Varga II. Zoltán – Kuznyecov, Zombori összeállítású FTC 3-1-re győzött. Még aznap délután, a gárda összecsapott a Dragon első csapatával is, és Gera góljával ismét a Fradi nyert. 

Február 13-án a csapat a Szpartak Trnava ellen is megmérkőzött és győzött (3-1). Két utolsó ciprusi találkozónkat egyaránt az Uralal Elista ellen játszottuk. Délelőtt a Németh G. – Balog Z., Hrutka, Cheregi, Szkukalek – Fülöp Z., Lipcsei, Nógrádi, Zombori – Kuznyecov ifj., Varga II. Zoltán kezdővel felálló FTC 1-0-ra győzött, délután pedig a Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Gyepes – Kriston, Kapic, Szili, Fehér – Pinte, Horváth P., Gera  kezdő tizeneggyel felálló csapat 0-0-s döntetlent ért el. Így a csapat ismét veretlenül zárta aktuális edzőtáborát.

- A ciprusi edzőtáborok mindig nagyon jól voltak megszervezve. Több európai csapat is a szigetországot választotta téli felkészülése helyszínének, hiszen az infrastruktúra jól ki volt már építve, sok jó minőségű edzőpálya állt a csapatok rendelkezésére. Mivel sok jó csapat jött össze a szigeten, jó minőségű edzőmeccseket is tető alá lehetett hozni. Garami Józsi bácsi alatt kétcsapatnyi játékossal edzőtáboroztunk és volt, hogy délelőtt játszott az egyik, délután pedig a másik fele a társaságnak. Előfordult, hogy vagy a szállodában, vagy az edzés közben, a pályán szerveződött egy-egy felkészülési mérkőzés. Jó volt mindig az ellátás, a szállásunk a tengerparton helyezkedett el, így egy-egy futás után is le tudtuk magunkat hűteni – mondta Gyepes Gábor.

Annyira jól bevált a ciprusi Larnaca városa, hogy a csapat a következő évben is itt töltötte edzőtáborát, ezúttal február 8. és 17. között. Az első napon a Torpedo Moszkva ellen lépett pályára az FTC, amely ellen 1-1 lett a végeredmény.

Délután ismét összecsapott a két csapat, ezúttal viszont a Szűcs L. - Kriston, Dragóner, Gyepes, Kiss György – Penksa, Lipcsei, Kapic, Leandro – Gera, Tököli felállású Fradinak sikerült a győzelem, Garami József együttese 2-0-ra nyert. Három nappal később a Steaua Bukarest túl nagy falat volt a Fradinak, a román csapat 4-0-ra győzött. 
 Február 14-én a tavalyi évhez hasonlóan ismét találkoztunk a Szpartak Trnavával, ezúttal viszont 2-2-s döntetlen született. Egy másik ismerős csapattal is összecsaptunk, a Sinnikkel, most pedig nem lett döntetlen a meccs, hanem Lipcsei és Vukmir révén 2-1-re nyertünk. Utolsó ciprusi edzőmeccsünket a dél-koreai LG AnYang FC ellen játszottuk. A Fradi a Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Balog Z. – Kriston, Lipcsei, Kapic, Szkukalek – Penksa, Sowunmi, Leandro összeállításban kezdte a mérkőzést és Leandro valamint Lipcsei góljával 2-1-re sikerült legyőzni a dél-koreai válogatott játékosokkal felálló ellenfelet.

- A koreai csapatra is jól emlékszem, hiszen nagyjából hatvanan melegítettek a pályán. Azt gondolom, hogy ha lettek volna nézők bármelyik találkozónkon, jól érezték volna magukat –zárta gondolatait Gyepes Gábor.

Az évtizedek alatt a Ferencváros szinte a világ minden szegletébe eljutott Dél-Amerikától kezdve, Afrikán át egészen a Távol-Keletig és Ausztráliáig.