A Ferencvárosi Torna Club története

A 2010-es évek

1. Labdarúgás

Visszatérés az élvonalba

A 2010-es évek a labdarúgóknál a visszatérések jegyében zajlottak. Miután a csapatot jogtalanul a másodosztályba űzték, onnan három keservesen hosszú év után sikerült visszatérni az élvonalba, a 2009/10-es bajnokságba. Az első év még nem hozta azt, amire a szurkolók sokasága várt, a csapat a középmezőnyben, a 7. helyen végzett.

 

Visszatérés a dobogóra

A középmezőny mindig is méltatlan volt a Fradihoz, nem csoda, hogy a szurkolók egyre elégedetlenebbek lettek a csapatot birtokló angol tulajdonosi körrel. Álomnak bizonyultak azok a kezdeti elképzelések, hogy érdemes lesz a Fradit fejleszteni, Magyarországról sokkal könnyebben ki lehet juttatni egy csapatot az európai kupaporondokra, mint Angliából. Nagyon is úgy tűnt, erre nincs meg a tulajdonosi szándék. 2010 nyarán először az addigi angol szakvezetés távozott, vezetőedzőnek Prukner Lászlót nevezték ki és a szigetország alsóbb osztályai helyett máshonnan is hoztak játékosokat. A csapat mindenesetre az előző évinél sokkal jobban szerepelt, bár beleszaladt egy méretes, a fanatikus szurkolók számára arconütéssel felérő vereségbe Újpesten, a szezon végén az előkelőnek mondható 3. helyen állt, amely pozíciót a viszontagságos tavasz után is megtartotta, visszatért a dobogóra.

   

A Ferencvárosi Torna Club megmenti a labdarúgását

Az imént viszontagságos tavaszt említettünk. Hogyne lett volna az, mikor a labdarúgók léte vagy nem léte volt a kérdés. Láttuk, a Ferencvárosi Torna Clubot a labdarúgás művelése céljából hozták létre, a szurkolók döntő többsége a labdarúgással azonosította a kezdetekben, majd azóta is, egészen napjainkig. A labdarúgást a legújabb korban mindenütt üzleti alapon működtetik, a Fradiban éppen részvénytársasági formában. Ezeket a részvényeket birtokolta 95 %-ban az angol befektetői kör, amelyik már 2010 őszén szabadulni próbált azoktól, mert a számításai, amelyek ezek szerint egyáltalán nem a labdarúgáshoz, sokkal inkább az ingatlanhoz voltak köthetőek, nem jöttek be. Végül 2011. február 17-én rendkívüli közgyűlést tartott a Zrt., ahol az angol tulajdonos képviselője útján bejelentette, a továbbiakban nem kívánja finanszírozni a csapatot, a cég végelszámolását kívánta kezdeményezni. Erről azonban érdemben nem tudtak tárgyalni, mert a részvények 5 %-át birtokló FTC képviselője, Kubatov Gábor élt a szerződések szerint az FTC-t megillető vétójoggal. Kubatov Gábor neve akkor lett széles körben ismert a Fradi szimpatizánsai előtt, a vétó utáni héten pedig az FTC elnökének választották. Első és legfontosabb feladata a labdarúgók helyzetének rendezése lett, amit sikerrel teljesített, a labdarúgók feletti üzleti jogok és az ingatlan is újra a klubé lettek. 2011. február 25-én új időszámítás kezdődött a labdarúgás és az összes szakosztály életében.

 

Búcsú a Császártól

A 2011-es esztendő újra nagy gyászba borította nemcsak a Ferencvárosi Torna Clubot, hanem az egész magyar labdarúgást. Nem sokkal 70. születésnapjának megünneplése után elhunyt az az ember, akit itthon és külföldön gyakran azonosítottak a klubjával, aki megtestesítette a Fradit, Albert Flórián. A róla elnevezett stadionban ravatalozták fel, ahol tízezrek vonultak néma csendben a koporsója elé és rótták le kegyeletüket.

 

Visszatérés a sikerek útjára

A 2010/11-es bajnokságban bronzérmes csapattól mindenki az előrelépést várta, amely elképzelésben nagyon hamar csalatkozni kellett. A nyári Európa Liga selejtező „kiszívta” az erőt, ott az első körben egy örmény csapatot kettős győzelemmel ejtett ki a Fradi, ám a másodikban egy norvég egylet hosszabbítás után kiejtette. Ennek betudhatóan vagy sem, utólag nem deríthető ki, a bajnokságban nagyon rosszul kezdett a csapat, két döntetlen után öt vereség jött, ami Prukner László állásába került. Eleinte Nagy Tamás irányította megbízott edzőként a csapatot, ám az eredmények vele sem jöttek, végül az egykori világklasszis játékos Détári Lajos kezébe került a karmesteri pálca. Détári jött, látott, de sajnos nem győzött. A csapat vele sem tudott szárnyra kapni, egy elképesztően gyenge idényt futott, amelynek végén a 11. helyen végzett. A nyári átigazolási szezonban több új játékos érkezett, köztük a nagyon gyorsan közönségkedvenccé vált Böde Dániel. A negyedik fordulóban az Újpest elleni vereség után megköszönték Détárinak a munkát, a csapat irányítását újra külföldi kezekbe adták, ezúttal Hollandiából érkezett az új vezetőedző, Ricardo Moniz. Ő kifejezetten érdekes utat járt be a csapattal. Egyrészt villámgyorsan belopta magát a ferencvárosi szurkolók szívébe, mert csapatával ellentmondást nem tűrő támadójátékot játszatott, ami a fradista szemeknek kifejezetten tetszett. Annál kevésbé az, hogy ez a támadójáték nem volt kellőképpen megalapozva, a támadósoron kívül a védelem is nagyon gólképes volt, ami bizony sok pont elvesztését jelentette. A bajnokság végére az előző évi 11. helynél azért sokkal jobb helyre, az ötödikre hozta be az együttest, amelyet a nyáron kifejezetten az ő igényei szerint erősítettek meg, egyebek közt a védővonalban is. Mivel a szurkolók szeretete változatlanul megvolt, újra élt a remény, hogy stabilabb védekezéssel ez a csapat visszatérhet a csúcsra. Sajnos, nem ért. Megrázta egy tragédia is, az egyik reményteli új védő, Akeem Adams három nappal az ősi ellenfél Újpest diadalittas legyőzése után szívinfarktust kapott, a kórházi kezelése közben komplikációk léptek fel, életmentő műtét során a lábát amputálni kellett, ám a felgyógyulását ez sem eredményezte, az év végén elhunyt. Ricardo Monizt nagyon megrázta játékosa tragédiája, elvesztette a fonalat, a vezetőség pedig a reményt, hogy vele sikerülhetnek a tervek, még az őszi szezon vége előtt menesztették. 2013 végén kinevezték az új vezetőedzőt, a német Thomas Dollt, aki játékosként is nagy klasszis volt, azonban már edzőként is tett le sikereket a Bundesliga asztalára. Ez a húzás sikeresnek bizonyult, a csapat elmozdult a középmezőnyből, a bajnokság végére újra bronzérmes lett, ám ami ennél is fontosabb, visszatért a sikerek útjára.

 

Elbúcsúzott az Albert Stadion

Nem sokkal a névadója halála után a róla elnevezett stadiontól is búcsúzni kellett. A búcsú oka, hogy az új vezetés egy nagyon régi adósságot teljesített, előkészítette egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő stadion felépítését, amihez óhatatlanul el kellett bontani a régit. A 2013. március 10-én rendezett utolsó bajnoki mérkőzés igencsak emlékezetesre sikeredett, hiszen egy derbi volt az Újpest ellen. Már-már úgy tűnt, 1:1-es döntetlennel zárul a mérkőzés, amikor az addig is hihetetlen elánnal támadó Fradi a hosszabbítás utolsó pillanataiban Vladan Cukic elképesztő bombagóljával megszerezte a győzelmet. A gólt olyan hangrobbanás üdvözölte, amelyet ez a stadion korábban oly sokszor hallott, igazán méltó és megható volt, hogy az utolsó bajnokin mindez újra megtörténhetett.

A csapat az új stadion elkészültéig „régi-új” albérletébe, a Puskás Ferenc Stadionba költözött.

Visszatérés az új stadionba

A régi stadion búcsúja után hihetetlenül felgyorsultak az események. Elkezdődött egy rendkívül tervszerű munka, ahol napra lebontva tudta mindenki, mi a teendője. Sokan szkeptikusok voltak, mi lesz majd, mi fog történni, hiszen sok idősebb szurkoló fejében ott volt még az az évekig tartó, végeláthatatlannak tűnő építkezés, amíg 1974-ben a most lebontandó aréna felépült. Ezúttal ilyenre nem került sor. A bontás után szinte pillanatok alatt kinőttek a földből az új betonpillérek, aztán szép sorban minden, egészen a tetőig, ami eddig sosem volt. Így jött el 2014. augusztus 10-én, pontosan 17 hónappal a régi stadion bajnoki búcsúmeccse után az új stadion avató gálameccsének az időpontja. Az új stadion, nem kis vitákat kiváltva a szurkolók körében, nem Albert Flórián nevét kapta a „keresztségben”, hanem üzleti alapon Groupama Aréna lett, az első mérkőzésre a világhíres angol Chelsea együttesét látta vendégül. A kezdőrúgást egy régi legenda, Rudas Ferenc végezte el, az első gólt pedig egy újkori legenda, Gera Zoltán szerezte az új stadionban, a mérkőzést ugyan 2:1-re elvesztette a csapat, ám egy olyan otthont kapott, ahol minden adott volt a remélt sikerek valóra váltásához.

Azért Albert Flórián is vigyázza az új stadiont, hiszen Kligl Sándor megmintázta a Császárt, akinek a szobra, a kultikussá lett Springer emlékművel együtt a főbejáratnál kapott helyet.

 

Visszatérés a Magyar Kupa élére

A 2014/15-ös szezon előtt megint jöttek új igazolások, a szezon elejére elkészült az új stadion, ideje volt már új címet is elérni, mondhatták a szurkolók. Nos, a bajnokságban előrelépett egy helyet a csapat, hiszen ezúttal ezüstérmes lett a Videoton mögött, a Magyar Kupát viszont 11 év után újra elhódította. Az ünnep fényét emelte, hogy a kupadöntőre a Groupama Arénában került sor, a rangját pedig az adhatta, hogy az ellenfél a bajnokságot már matematikailag is megnyert Videoton volt. A gólnélküli első félidő után a másodikban megnyíltak az ég csatornái, erős zápor áztatta a pályát, ahol viszont a ferencvárosi futballisták nyitottak gólzáport, hiszen négy gólt szereztek, így 4:0-ra megnyerték a kupadöntőt. Érdekesség, hogy tíz nappal a kupadöntő után a bajnokság utolsó fordulójában is a Videoton vizitált a Groupamában, ezúttal sem volt szerencséje, igaz, akkor csak feleannyi gólt kapott, mivel azt a meccset 2:0-ra nyerte meg a Fradi.

A kupagyőztes csapat

Visszatérés a bajnoki trónra

Jó, jó, szép a kupagyőzelem, de a bajnokság, az az igazi! Nem egy szurkoló mondogatott hasonlókat. Nem kellett sokat, mindössze egy évet várni és meglett az is, a 2015/16-os bajnokságot toronymagasan, ahogy a legendás régi nagy csapatok szokták, nyerte a Ferencváros. Egészen parádés kezdetet mutatott be, hiszen az első 9 mérkőzését kivétel nélkül megnyerte, már akkor 11 ponttal vezetett a meglepetésre második helyen álló Haladás és nem kevesebb, mint 18 ponttal a bajnoki címvédő Videoton előtt. A lendület a későbbiekben is kitartott, az őszi szezont 19 forduló után fejezték be, akkor az előny már 18 pont volt a második helyezett előtt. Szinte formalitássá vált a tavaszi 14 forduló, ám a csapat játékosai nem dőltek hátra, tavasszal is szépen gyűjtögették a pontokat, a bajnokság végén 21 ponttal előzték meg a második Videotont, megszerezve ezzel a klub 29. bajnoki címét, amelyre 12 hosszú évet kellett várni.

A bajnokcsapat és a stáb

Édes hab lett a szezon tortáján, hogy a Magyar Kupában is sikerült a címvédés. A kupamenetelésből két mérkőzést lehet és kell kiemelni, az egyik 2016. március 2-án volt, a negyeddöntő visszavágója, idegenben a Videoton ellen. Az ellen a Videoton ellen, mely mindenképp meg akarta mutatni, ott van még a szeren. A Groupamában nyert is 1:0-ra, így várta a visszavágót, ahol a Fradi megint „megtréfálta”, hiszen 2:1-re legyőzte és idegenben lőtt több góllal továbbjutott. A másik kiemelendő mérkőzés pedig természetesen a döntő 2016. május 7-én. Egy döntő mindig emlékezetes, de egy Fradi-Újpest döntő különösen az, ilyen párosítású kupadöntőre legutóbb 1933-ban került sor, azt a Fradi 11:1-re nyerte. Ezúttal Gera Zoltán révén csak egy gól született, ám az is elegendőnek bizonyult, hogy a Fradi 22-ik alkalommal is megnyerje a Magyar Kupát.

Magyar Kupa-triplázás

Ezekben az időkben sok Fradi szurkoló énekelte a régi slágert: „Újra itt van, újra itt van a nagy csapat, csapjad össze, csapjad össze a mancsodat!” Ám az a régi kabaréban elhangzott mondat vált igazzá, hogy „Valami van, de nem az igazi!”. A bajnokságot fényévekkel megnyerő csapat a következő szezonban bukdácsolt, kezdte a nemzetközi porondon, ahová csak nem akart sikerülni a visszatérés, aztán sajnos folytatta a bajnokságban is. Az egész bajnoki szezonra jellemzővé vált ez a bukdácsolás, nem csoda, hogy a bajnokság végére még a dobogóra sem sikerült felkapaszkodni, csupán a negyedik helyen végzett a Fradi. A szezont egyértelműen a Magyar Kupa mentette meg, ahol viszont sikerült a triplázás, azt egymás után harmadszor, összesen huszonharmadszor sikerült elhódítani. A döntőig viszonylag sima út vezetett, egyetlen mérkőzésen „rezgett a léc”, a Puskás Akadémia ellen idegenben, ahol végül a hosszabbításban sikerült továbbjutni. Ezt a hosszabbításos „horrort” a döntőben is előadta a csapat a Vasas ellen, ahol a rendes játékidő, majd a hosszabbítás végén is 1:1-et mutatott az eredményjelző, így 11-esek döntöttek a Fradi javára.

 

Újra egy bajnoki második hely

A 2017/18-as szezonban megint gyorsan elszálltak a nemzetközi remények, sőt a Magyar Kupából is az elején kiesett a csapat, maradt a bajnokság. Az a bajnokság, ahol végig a Videoton nyomában volt a csapat, ám utolérni nem tudta, amikor nagyon kellett volna, pont akkor nem sikerült győzni. Az értékes pontok elvesztése végül a bajnokság elvesztésébe került, azt megint a Videoton nyerte, maradt a második hely. Jegyezzük meg, mert ez nem annyira ismert, mint az aranyérmek száma, a történelem 36-ik bajnoki ezüstérme volt ez.

 

Felkerül a címer fölé a harmadik csillag

A 2018/19-es bajnokság, az elmúlt évekhez hasonlóan egy nagyon gyors nemzetközi búcsúval indult, aztán hiába kezdődött a bajnokság négy győzelemmel, az ötödik fordulóban, az első döntetlen után edzőt váltott a csapat, megköszönték Thomas Doll addigi munkáját. Ha csak a hazai történéseket nézzük, akkor szokatlan és váratlan lépésnek tűnhetett ez, ám a vezetőség a szurkolókkal együtt többet akart, Európát. Thomas Doll ennek a feladatnak minden évben nekifuthatott, mindannyiszor elbukott. A vezetőség választása az egykori ukrán klasszisra, aki már edzőként is bizonyított a BL-ben, Szerhij Rebrovra esett. Mint annak idején Doll, Rebrov is jó választásnak bizonyult. Úgy ismerkedett a csapattal, úgy formálta azt egyre jobban a maga képére, hogy közben az eredmények sem maradtak el. Milyen volt ez a rebrovi filozófia? Száműzött minden szertelenséget, a fegyelemre épült, a fegyelemre a védekezésben és a fegyelemre a támadásban. Elérte, hogy a csapat minden játékosa tudta, mi a feladata és azt végre is hajtotta. Az eredmény sem maradt el, bár a Magyar Kupától egy a MOL Vidivé változott Videoton ellenében búcsúzott a csapat, a bajnokságban ugyanezt az alakulatot fölényesen megelőzve harmincadszor is magyar bajnok lett, elérve ezzel, hogy a bajnoki dekádokat számoló csillagok száma eggyel növekedvén háromra nőjön a klub címere fölött. Az esemény ünneplésének megadta a módját a klub, a Budapest Parkban látványos műsorral köszöntötték az újkori hősöket.

 

Végül, de nem utolsósorban, visszatérés Európába

A bajnoki cím újra megvolt, 2019 nyarán azonban következett Rebrov „tényleges vizsgája”, az európai selejtezők. A vizsga jelesre sikerült, a Fradi újra visszatérhetett Európába, sikerrel vette a selejtezőket, megint összejött egy európai csoportkör. A bajnokságnak köszönhetően a BL-selejtezőkkel kezdődött a történet, ahol az első ellenfél a jónevű, évenként fix csoportkörös bolgár bajnok, a Ludogorec volt. Láss csodát, Rebrov Fradija nem görcsölt be, idehaza telt ház előtt 2:1-re legyőzte, majd idegenben megismételte ezt a tettet, ott 3:2-re nyert és továbbjutott a második körbe.

A második körben tán papíron könnyebb ellenfél, a máltai bajnok Valletta következett. Azonban nem ártott óvatosnak lenni, hiszen láttuk a múltban, sőt a közelmúltban is, hogy a könnyűnek tűnő ellenfelek a végén nehéznek találtattak. Ezúttal nem volt gond, az itthoni magabiztos 3:1 után idegenben elegendő volt az 1:1 is a továbbjutáshoz.

Állnak balról: Miha Blazic, Ihor Haratin, Lasa Dvali, Dibusz Dénes, Danilo Ihnatenko. Elöl balról: Nguen Tokmac, Olekszandr Zubkov, Davide Lanzafame, Lovrencsics Gergő, Eldar Civic, Michal Skvarka

A harmadik kör már arról döntött, hogy győzelem esetén lehet-e playoffot játszani a csoportkörbe jutásért vagy marad az EL playoff. Az ellenfél, a horvát bajnok Dinamo Zagreb egyelőre túl nagy falatnak bizonyult. Zágrábban ugyan elért egy bravúros 1:1-et a csapat, idehaza azonban győzött a nagyobb tapasztalat, 4:0-ra a horvátok nyertek, a Fradinak maradt az EL playoff a litván Suduva ellen. Az idegenbeli 0:0 után felfokozott várakozás előzte meg a hazai visszavágót, ahol a 4:2-es győzelem megint örömmámorba úsztatott mindent a stadionban, 14 év után újra európai csoportkörbe jutott a Ferencváros.

Állnak balról: Botka Endre, Miha Blazic, Danilo Ihnatenko, Olakszandr Zubkov, Bőle Lukács, Nguen Tokmac, Abraham Frimpong, Mikalai Sihnevich, Leandro de Almeida, Dibusz Dénes, Lasa Dvali, Marten Wilmots, Gróf Dávid, Priskin Tamás, mögötte Szécsi Gergő és Varga Ádám, Michal Skvarka, Eldar Civic. Elöl balról: Varga Roland, Sigér Dávid, Franck Boli, Ihor Haratin, Marcel Heister

A csoportkör hat mérkőzése valóságos jutalomjáték volt a Fradi számára, hisz a kitűzött célt elérték, nyomás nélkül lehetett tapasztalatot gyűjteni a jövőre. Igen, a jövőre, mert minden fradista, ahogy kell, szentül hiszi, hogy a jövőben ez így lesz egy darabig és akkor a mostaninál nagyobb eredményeknek is lehet majd örülni. Azért ez a bemutatkozás sem volt semmi, hiszen a Fradi az utolsó körig esélyes volt még a továbbjutásra is. Barcelonában kezdődött az álom, ahol a város második számú csapata az Espanyol, bár sokkal esélyesebbnek tűnt, ezt nem tudta érvényre juttatni, 1:1 lett a végeredmény. Aztán idehaza újra jött az egyszer már a BL-ben legyőzött, azonban utána magát összeszedő és ugyancsak EL csoportkörbe jutó Ludogorec, amelyik „bosszút állt”, 3:0-ra legyőzte az FTC-t. A vereség azonban nem törte meg a csapatot, sőt, egy fantasztikus bravúrra sarkallta, Moszkvában legyőzte 1:0-ra a csoport legerősebbre taksált együttesét a CSZKA Moszkvát.  Ha a Groupamában is sikerült volna ez a bravúr vagy utána ugyancsak a Groupamában sikerült volna legyőzni az Espanyolt, egészen biztosan meglett volna a továbbjutás. De jól tudjuk, a futballban nincs ha és nincs volna. Bár mindkét meccsen közel járt a Fradi a győzelemhez, az egyiken sem sikerült, 0:0 az oroszok, 2:2 a spanyolok ellen. Végül Bulgáriában is 1:1 lett a visszavágón, ezzel a Fradi hat mérkőzésen 1 győzelem, 4 döntetlen mellett mindössze 1 vereséget szenvedett, csoportjában a harmadik helyen végzett. Külön megsüvegelendő, hogy a selejtezőket is beleértve idegenben mind a hét mérkőzésén veretlen maradt a csapat. Erre tényleg lehet építeni, várjuk a folytatást!

 

A 2010-es évek mérlege
A 2010 és 2019 között megrendezett tíz magyar bajnokságban azt FTC két bajnoki elsőséget, kettő-kettő második és harmadik helyezést ért el, nyert három Magyar Kupát, két-két alkalommal pedig a Szupekupát és a Ligakupát is elnyerte, egyszer pedig újra eljutott egy európai kupasorozat, az Európa Liga csoportkörébe. Ezek az évek valóban az FTC visszatéréséról szóltak.

 

A hölgyek felzárkóznak a férfiak szintjére

Láttuk, az FTC női labdarúgói 2005/06 óta indulnak a magyar bajnokságban, egy harmadik helyet is elértek, azonban zömmel a középmezőnyben végeztek. A Fradi új vezetése lépett, úgy gondolták, a férfi futballban a családok lelátóra szoktatása érdekében elengedhetetlen, hogy a klubnak egy olyan női csapata legyen, amelyik elvárásaiban a férfiak szintjén van, komplex kérdéskörként tekintettek a labdarúgásra. 2011 nyaráig a női csapatot valójában a Belvárosi NLC működtette, az FTC-től névhasználati jogot kaptak. Ezt szüntette meg két lépcsőben a klubvezetés. Először 2011/12-ben az U17-es leányokat vonták ki a Belvárosi NLC-ből és saját jogon szerepeltették az utánpótlás bajnokságban, majd egy év múlva a teljes névhasználati jogot megvonták, és a már egy éve működtetett U17-es csapatra építve az NB II-ben indították el a csapatot. Az immáron teljes klubháttér gyorsan meglátszott az eredményeken, a fiatal csapat Dörnyei Balázs vezetésével az első évben fölényesen megnyerte a másodosztályú bajnokságot, majd a 2013/14-es szezontól stabil tagja lett az NB I élmezőnyének, rögtön az első szezonban újra elérte a korábban egyszer már megszerzett harmadik helyet. Ebben a harmadik helyben már benne volt a továbblépés lehetősége, amely az elkövetkezendő években be is következett. A 2014/15-ös szezonban az FTC női labdarúgói megszerezték első bajnoki címüket és első Magyar Kupa győzelmüket, megkerülhetetlen tényezői lettek a magyar női labdarúgásnak, valóban felzárkóztak a férfiak szintjére. Az első bajnoki győzelmet még kettő követte, az egyik 2015/16-ban, a másik 2018/19-ben, közte két második hely. Viszont az első kupagyőzelmet további négy követte, így ebben az évtizedben a kupában zsinórban ötször győzött és egyeduralkodóvá vált a Ferencváros.

 

2. Csapatsportágak

Visszatérés a magyar, sőt az európai vízilabdázás trónjára

Nemcsak a futballcsapatnál szóltak a visszatérésről a 2010-es évek, ugyanezt elmondhatjuk a vízilabdázókról is. Eljutottak oda, hogy az FTC vízilabda szakosztálya körül eltűntek a gondok, ismét nemzetközileg rettegett magyar bajnok és kupagyőztes, többszörös LEN-Kupa győztes, európai Szuperkupa győztes, BL győztes csapata van. Minden valahol 2011-ben kezdődött, amikor a labdarúgócsapat körüli évtizedeken át húzódó bizonytalanság megoldódott azzal, hogy a labdarúgók szervezetileg is visszakerültek oda, ahová valók a Ferencvárosi Torna Club nagy családjába. A klubvezetés elkezdett az addigiaknál sokkal jobban sáfárkodni a lehetőségekkel, minden szakosztálynál tiszta lappal indultak, egyértelmű feltételrendszert alkottak, amelyek egyik fő tézise, hogy a bevételeknél nem lehet többet költeni. Ez bármily evidensnek hangzik, sokáig nem így volt. Ahogy a labdarúgás körül csillapodtak a hullámok, úgy jutott egyre nagyobb figyelem a többi szakosztály fejlesztésére is, sőt újak létrehozására, amire nagyon rég volt példa az FTC-ben. Most azonban a vízilabdánál tartunk, amelynek egészen biztosan nem vált hátrányára, hogy a klub ügyvezető alelnöke, Nyíri Zoltán egykoron maga is vízilabdázott, így a többi mellett is kiemelten közel áll szívéhez ez a sportág. Először a lefelé zuhanást meg kellett állítani, hogy legyen esély újra felfelé indulni. Az új időszámítást a 2013/14-es szezontól indíthatjuk, amikor a szakosztály vezetése új kezekbe került, szakmai igazgatónak „hazajött” a nevelőegyesületébe a korábban a BVSC és az Eger csapataival sikert sikerre halmozó Gerendás György, edzőként pedig Varga Zsolt vette át az irányítást.

Különösen ez utóbbi döntés volt váratlan, ám az FTC régi hagyományaihoz mégis méltó, amikor egy egykor klasszis, a játékot éppen abbahagyó (nem mellékesen pályafutása utolsó két évét az FTC-ben töltő), nagy ambíciókkal rendelkező ifjú edzőben meglátják a lehetőséget, a tüzet. Kinevezésük után az első évben a 12-ről a 9. helyre hozták a csapatot, nyilvánvaló volt, hogy a játékosállományon is javítani kell. A konszolidálódott gazdasági helyzet megengedte ezt és elkezdődött egy olyan játékosigazolási politika, amely ugyancsak a régi, sikeres időket idézte. A megfelelő célok kitűzése, hogy a Fradi vízilabdáját újra a sportág élére kell állítani, a megfelelő juttatások oda vezettek, hogy újra klasszisok, világklasszisok számára lett vonzó zöld-fehérben játszani. Így került a csapathoz 2014-ben újra Nyéki Balázs, Katonás Gergely, Varga Dániel, Stefan Mitrovic, Madaras Norbert, Szirányi Balázs, 2017-ben Varga Dénes, Vámos Márton, Menhercz Krisztián, Nikola Jaksic, Slobodan Nikic. Parádés nevek, az biztos. Van, aki csak egy szezonra jött, van, aki hosszabb távra épült be a csapatba. Egy biztos, velük az eredmények is jöttek! 2014-től a bajnokságban három negyedik hely után a Fradi 2017/18-ban ismét felért a csúcsra, 18 év után újra bajnok lett!

2017-ben megnyerték az európai LEN-Kupát.

2018 végén megnyerték a 2018/19-re kiírt Magyar Kupát.

2018-ban megvédték a LEN-Kupát.

2018-ban a BL győztes Szolnokot legyőzve megnyerték az európai Szuperkupát.

2018-ban mindent megnyertek, ahol elindultak.

2018/19-ben megvédték a bajnoki címüket.

2019-ben megnyerték a vízilabda Bajnokok Ligáját.

2019-ben megvédték az Európai Szuperkupa címüket.

2019 végén megnyerték a 2019/20-re kiírt Magyar Kupát.

A 2010-es évek végére minden vitán felül állt, hogy nemcsak Magyarország, a világ legjobb klubcsapata a Ferencvárosi Torna Club. Ilyen körülmények közt természetes, hogy a válogatottak szakvezetői sem mehettek el e tény mellett és egyre inkább a klub játékosaira építették a magyar vízilabda válogatottat. 2016-ban a belgrádi EB-n, a riói olimpián és egy év múlva a budapesti világbajnokságon még csak Varga Dániel volt tagja a válogatottnak és lett 3., 5. illetve 2. helyezett. Ezzel szemben a 2019-es VB 4. helyezésnek és a 2020-as budapesti Európa-bajnoki címnek már hét ferencvárosi játékos, név szerint Jansik Szilárd, Mezei Tamás, Pohl Zoltán, Vámos Márton, Varga Dénes, Vogel Soma és Zalánki Gergő volt részese.

 

A hölgyek is vízbe szállnak, hogy labdázzanak

Ahogy a labdarúgásban, úgy a vízilabdában is fontosnak tartotta a klubvezetés, hogy a sikeres férficsapat mellett legyen egy sikeres női csapat is. Vízilabdában, megint a labdarúgáshoz hasonlatosan 1984 óta rendeznek női bajnokságokat, az FTC új csapata a 2017/18-as női bajnokságban indult először, ahol a negyedik helyen végzett, amely teljesítményt egy év múlva is megismételt. A csapat, a férfiakhoz hasonlóan igyekszik olyan játékospolitikát folytatni, hogy a legjobbakat vonzza magához és folyamatosan érjen el egyre jobb eredményeket.

 

Visszatérés a jégen is

A 2010-es évek visszatérő szavaként szinte minden szakosztálynál említeni kell a visszatérést, nincs ez másképp a jégkorongozóknál sem. Az egyesület konszolidálódott gazdasági helyzete a 2018/19-es idény elejére tudott egy olyan csapatot összehozni Fodor Szabolcs vezetésével, amely elé azt a célt tűzte ki, hogy három éven belül foglalja el újra a helyét a magyar jégkorongsport élén. A tervek már az első évben valósággá váltak, mert a csapat 2019. április 2-án újabb fényes lapot nyitott a saját történetében, amikor történetében először megnyerte a magyar és erdélyi csapatok részvételével zajló ERSTE Ligát, amely a magyar csapatok helyezését tekintve a magyar bajnokságot is jelentette. Ez a magyar bajnoki cím 22 hosszú esztendő után született meg, a Fradi történetében 26-odszor.

A 2018/19-szezon csapata

A hölgyek is visszatértek

A visszatérések évtizedében mi sem természetesebb, hogy 2018-ban a Fradi jégkorong szakosztálya is újraindította a nyolc évvel korábban megszűnt női szakágát. A ferencvárosi lányokat rögtön az első idényükben komoly terhelésnek tették ki, hiszen elindították a női OB I és OB II mellett az osztrák bázisú női ligában, a DEBL-ben (Damen Eishockey Bundesliga) is, amelyet óriási bravúrt végrehajtva megnyertek.

 

Visszatérések a női kézilabdában

A női kézilabdázóknál Elek Gábor új csapatot épített a klub saját utánpótlására építve. Aztán 2010-től sikerült tető alá hozni egy olyan új szponzori szerződést, amely megnyugtató alapokra tette a szakosztály működtetését. A csapat neve ettől az évtől FTC-Rail Cargo Hungária lett. Minderre csak rásegített a 2011 eleje óta kialakuló régi-új klubmodell, amelyben az egyesület vezetése egyértelmű helyzetet teremt a szakosztályok Fradi múltjához méltó működtetéséhez. A női kézilabdázók is éltek a lehetőségekkel. Itthon a magyar bajnokságban elég érdekes kép alakult ki, hiszen 2007/08-tól, azaz a Németh András irányította Fradi utolsó bajnoki címe utáni évtől egyeduralkodó lett a Győri Audi ETO, amely bevallottan azt az utat követi, hogy a világ legjobb játékosait összevásárolja, velük nemcsak magyar, hanem európai szintű klubhegemóniára tör. Valljuk be, ez a céljuk az eredmények ismeretében teljesült. Mögöttük az Elek Gábor vezetésével egyre jobban formálódó Fradi 2010/11-ben az előző évi ötödik helyről a harmadikra lépett előre, azóta pedig másodiknál rosszabb nem volt. Ez azonban azt is jelenti, hogy jobb viszont igen, mert 2014/15-ben az FTC-Rail Cargo Hungária alaposan megcibálta a „világválogatott” bajszát, amikor megszerezte előtte a bajnoki címet!

Szucsánszki Zita csapatkapitány a bajnoki tállal

A bajnokcsapat névsora: Cifra Anita, Faluvégi Dorottya, Ferenczi Annamária, Háfra Noémi, Hlogyik Petra Amanda, Kocsis Ágnes, Kovacsicz Mónika, Lukács Viktória, Mészáros Rea Réka, Mód Noémi, Nerea Pena, Rédei-Soós Viktória, Laura Steinbach, Szamoránsky Piroska, Szarka Adrienn, Szikora Melinda, Szucsánszki Zita, Kararina Tomasevic, Tomori Zsuzsanna, Tóth Melinda, Vérten Orsolya.

és fotója:

Azután a Magyar Kupában is sikerült egyszer megtréfálni a győri egyeduralkodó vetélytársat, amikor a 2016/17-i kiírást megnyerték a lányok.

Az ő neveik: Bíró Blanka, Lukács Viktória, Kovacsicz Mónika, Danick Snelder, Szekeres Klára, Szucsánszki Zita, Schatzl Nadine, Szikora Melinda, Nerea Pena, Marija Jovanovics, Mészáros Rea, Faluvégi Dorottya, Kovacsics Anikó, Zácsik Szandra.

Elek Gábor tehát a nagy elődök, Elek Gyula és Németh András útjára lépett, nyert bajnokságot, sorban szállítja a dobogós helyezéseket és nyert Magyar Kupát.

És persze, ahogy elődei is, nyert nemzetközi kupát is, sőt nem is egyet, mindjárt kettőt! Mi is történt? Egyszerűen csak az, hogy az ifjú Fradi 2010/11-ben és 2011/12-ben, tehát két egymást követő szezonban meghódította Európát, megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját, a KEK-et. 2010/11-ben a selejtezőben egy szlovák volt csapat, a Banovsky volt az ellenfél. Papíron, mert a valóságban két sima győzelem, 32:26 és 53:26 volt a végén a táblán. A 16 között egy döntőnek is beillő mérkőzés jött a dán Viborg ellen. Az eredmény is ezt tükrözte, 34:33-as vereség idegenben, 33:32-es győzelem otthon, továbbjutás idegenben lőtt több góllal. A negyeddöntőben a francia Toulon ellen idegenben megint egy egygólos vereség (24:23), itthon viszont nem volt kérdés, 37:26. Az elődöntőben újra régi ismerős, a Metz következett, akiket idegenben is sikerült 31:27-re meglepni, amely előny elég volt a hazai visszavágóra, mert itt ugyan győztek a franciák 29:27-re, de ez kevés volt, a döntőbe a Fradi jutott. A döntőben a spanyol Alicante volt az ellenfél, az első meccs itthon 34:29-es győzelmet hozott, ami után idegenben kezdődhetett a Fradi fieszta, mert ott 23:23-as döntetlen született, KEK győztes lett a Fradi.

A KEK győztesei 2010/11-ben: Alena Abramovics, Pastrovics Melinda, Szucsánszki Zita, Tomori Zsuzsa, Szamoránsky Piroska, Zácsik Szandra, Kovacsicz Mónika, Szarka Adrienn, Balogh Barbara, Bari-Nagy Regina, Németh Csilla, Trufán Noémi, Szádvári Krisztina, Such Nelli, Szamoránsky Anikó

Egy évvel később pedig: Alena Abramovics, Pastrovics Melinda, Szucsánszki Zita, Tomori Zsuzsa, Szamoránsky Piroska, Zácsik Szandra, Kovacsicz Mónika, Szarka Adrienn, Jelena Zivkovic, Cifra Anita, Dajka Bettina, Deáki Dóra, Lukács Viktória, Szádvári Krisztina, Such Nelli, Szabó Anikó.

Ez a csapat a következő ellenfeleken keresztül jutott el a kupáig. A selejtezőben az osztrák Korneuburg ellen 51:18 és 44:23, majd a holland Westfriesland ellen 34:19 és 38:21, eddig megerőltetés nélkül. Ezután egy „orosz hadjárat” következett, hiszen a Fradi végigverte Oroszország élcsapatait, a 16 között a Rostov Don ugyan odahaza nyert 23:22-re, de a Népligetből 32-23-mal ment haza. A negyeddöntőben a Zvenigorod már kettős vereséggel búcsúzott, 32:24 és 35:31. Az elődöntőben a Volgograd a Népligetben kapott egy nagy verést, 34:26, amibe belefért a visszavágón egy 38:35-ös vereség. A döntőben aztán megint jött a Viborg, amely ugyancsak kettős vereséget szenvedett, igaz egyik sem volt sima, itt is, ott is 31:30 lett, ami újra KEK győzelmet ért!

A Fradi azóta is ott van az európai elitben, a Bajnokok Ligájában rendre a Final Four kapuján dörömböl, de az utolsó lépést eddig valahogy nem tudta megtenni.

A magyar női kézilabda válogatott a 2010-es években egyetlen számottevő eredményt ért el, amikor 2012-ben bronzérmes lett az Európa-bajnokságon. Ennek a csapatnak öt ferencvárosi játékos: Kovacsicz Mónika, Szamoránsky Piroska, Szucsánszki Zita, Tomori Zsuzsa és Vérten Orsolya volt a tagja.

A férfiak is visszatérésre készülnek

A férfi kézilabdázók a 2009/10-es bajnokságban tértek vissza az első osztályba, az első évük az első osztállyal való újbóli ismerkedéssel telt el, a csapat a kilencedik helyen végzett. Egy évvel később viszont nagyot ugrottak, amikor általános meglepetésre a harmadik helyet szerezte meg a Celebi FTC néven szereplő csapat, nem sok hiányzott a bajnoki döntőhöz. Ezután megint az útkeresés jött, a csapat egyesült a PLER Budapest csapatával, a továbbiakban FTC-PLER Budapest néven indultak, 2011/12-ben a hetedik, egy évvel később az ötödik helyen végeztek. A koncepció az volt, hogy a fővárosban, Budapesten is össze kell hozni egy nagy csapatot, amely egykor méltó ellenfele lehet a vidéki fellegvárak csapatainak. A ferencvárosi közönség azonban nem volt vevő erre a fúzióval létrejött csapatra, nem fogadta igazán el. A klubvezetés válasza erre az volt, jó, akkor próbáljuk meg ugyanezt a célt önerőből elérni, kilépett a PLER-rel kötött „házasságból” és a 2013/14-es bajnokságban az NBI /B-ben indította el a csapatot. Ott aztán az első idényben a 4., majd a 3., aztán a 2., végül pedig, mi is következhetne, az 1. helyen végzett 2016/17-ben és önerőből is az első osztályba jutott. Érdemes megjegyezni, hogy a PLER Budapest éppen eddigre vesztette el első osztályú tagságát, így egyetlen budapesti csapatként az FTC maradt az NB I-ben. Ha már ott maradt, meg is kapaszkodott, az első évben a 12. helyen végzett, aztán a szakosztálynál elkezdődött egy tudatos építkezés, amely a nőknél bevált elvekre épül. A lényeg az, hogy olyan magyar játékosokat igazolnak, akik válogatottak vagy a válogatotthoz közeliek, ily módon folyamatos játéklehetőséget adva nekik. Az első eredmények már az évtized végére látszódtak, a csapat stabilizálta helyét a középmezőnyben, minden adott lehet a dobogóra való visszatéréshez.

 

Hullámvasút futsalban

A teremfociban nem sikerült az élmezőnybe jutni, sőt volt, hogy az élvonalban maradás sem sikerült. A 2009/10 és a következő 2010/11-es szezonban az 5. helyen végzett a csapat, utána azonban nem vállalták az NB I-et, egészen 2016-ig az NB II-ben játszottak. A 2016/17-es és a következő szezon az NB I-ben gyengére sikerült, mert a 9. helyet nem lehet másképp értékelni, utána megint egy év következett a „tisztulásra” az NB II-ben, ahonnan 2019-ben jogot szereztek az osztályozókon való indulásra. A pályán nem, viszont a visszalépések után mégis újra NB I-es lett a csapat, ahol az erősítések jól sikerültek és a végén talán kialakulhat az az együttes, amelyik futsalban is a Fradi nevéhez méltón szerepel.

A férfiak mellett a nők is próbálkoztak a sportággal. 2010-ben az első szezonjuk végén feljutottak az NB II-ből az élvonalba, ahol első évükben a 4., egy évvel később 2012-ben a harmadik helyen végeztek. Innen azonban előrelépés helyett a visszalépés következett, a csapat átmenetileg megszűnt. 2018/19-ben támadt fel újra, amikor az NB II-ben a második helyet megszerezvén jogot szereztek az NB I-es osztályozóra, ami joggal éltek, feljutottak. Azaz feljutottak volna, ha vállalják az indulást. Nem vállalták, visszaléptek. Az egész történet olyan, mint egy hullámvasút, egyszer fenn, egyszer lenn.

 

Egy érdekes új sportág, a ballhockey

Tudjuk, a jégkorong téli sportág, űzéséhez elengedhetetlenül szükség van jégre. Nyáron viszont nehéz jeget találni, csinálni pedig több, mint költséges. Az elszánt jégkorongozók a történelem folyamán mindig kerestek valami kiegészítő sportágat. Sokáig a gyeplabda volt ilyen, ám ahhoz is kellett a gyep, amit pedig Magyarországon sokkal inkább használtak labdarúgáshoz, mint hokihoz. Erre kitalálták, hogy nyáron a jégpályákon is lehetne játszani, igaz, akkor nincs jég, de a pálya adott. Ehhez alkalmazkodván a korcsolyákat levetették, sportcipőt húztak, a korong helyett tömör labdát dobtak a pályára és elkezdtek ily módon hokizni. Ebből lett a ballhockey. A nevéből kiindulva, amit nem is magyarosítottak, nem nálunk találták ki ezt a játékot, 2010-ben itthon átvették azt Szlovákiából. Átvették és 2010/11-ben egyből bajnokságot és kupaküzdelmeket írtak ki. Az FTC egy női csapat indulásához adta a nevét, amely az első évadban megnyerte a Magyar Kupát, a következőben pedig a magyar bajnokságot. A bajnokcsapat játékosai: Németh Anikó, Csiszer Sarolt, Csiszer Tímea, Dabasi Réka, Farkas Nikolett, Brgles Nóra, Jenni Junttila, Petra Jurcová, Magyar Mariann, Marjai Zsófia, Marosi Adél, Németh Bernadett, Kristina Obercianova, Pártos Réka, Zuzana Vosceková. Látható, hogy még szlovák idegenlégiósokkal is erősített a csapat, amely így tényleg verhetetlen volt a szűk, három csapatos magyar mezőnyben. Az is érdekesség, hogy Brgles Nóra személyében olyan játékosa is volt a bajnokcsapatnak, aki korábban az ugyancsak bajnok női jéghokicsapatnak is tagja volt. Az FTC-ben ekkor nem volt még női hoki, a játékosok télire, a főszezonban itt nem kaptak játéklehetőséget, más csapatokhoz szegődtek és nyárra sem jöttek vissza, a ballhockey tiszavirág életű lett a Fradiban.

A 2011/12-es bajnokcsapat

 

Egy hamvába holt kísérlet

A klubvezetés 2010-ben megpróbálkozott azzal, hogy újra életre kelti a női kosárlabda szakosztályt. Neves vezetőedzőt találtak a szakmai munka irányítására, Király Sándort, aki elkezdte a munkát az első szezon végén 2011-ben a hatodik lett csapatával. Egy év múlva egy helyet előre lépet, ám az ötödik hely a vég is volt, financiális okokból a vezetés a szakosztály működését 2012-ben megszüntette, az újraindítási kísérlet hamvába holt.

 

3. Egyéni sportágak

Újabb aranykor atlétikában
A XX. század utolsó évtizedében újra megpezsdült a Fradiban az atlétikai élet, aminek igazi eredményei a XXI. században jelentkeztek. Már a kétezres években sikerült 32 magyar bajnokságot nyerni, erre is sikerült azonban jócskán rálicitálni a 2010-től 2019-ig tartó időszakban, amikor az atléták már 59 bajnoki címet szereztek, nem véletlen a fejezet címe. Kik voltak az aranykovácsok? Elsőként említjük Galambos Tibort, aki első bajnokságát 2013-ban nyerte hármasugrásban, majd 2019 végéig bezárólag ehhez hozzátett még 17-et. Fedettpályán és szabadtéren összesen hármasugrásban nyert tízszer, tízpróbában ötször (kétszer egyéniben, háromszor csapatban) és távolugrásban háromszor. Szabó László a távolugrás és a rövidtávú síkfutás specialistája, aki a váltószámokban is gyakran vezette bajnokságig a Fradi csapatát, távolugrásban négyszer, 200 méteres síkfutásban és a 4x400 méteres váltóban kétszer, a 4x100 m-es váltóban és tízpróba csapatban egyszer lett bajnoki aranyérmes. Huszák János a diszkoszvetés ötszörös bajnoka, aki 2019-ben 14 év után az FTC atlétika első világbajnoki résztvevője volt. Virovecz István távolugrásban nyert ugyancsak ötször. Török Krisztián a férfi gerelyhajítás kétszeres országos bajnoka, míg Horváth Bálint az 1500 méteres síkfutásban, Tokodi Dávid pedig a régi hagyományokat felidézve az 50 km-es gyaloglásban nyert egy bajnoki címet a Fradinak. 

A hölgyek közül Juhász Vanda hat bajnokságot nyert gerelyhajításban, míg Erős Enikő ötöt rúdugrásban. Rajtuk kívül emlékezetes a Csomor Erika, Csáki Enikő, Szász Imola hármas félmaratonon elért csapatbajnoki címe is 2017-ben.

A tornászoknál kiapadhatatlan az utánpótlás
A férfi tornászok a 2010-es években is folytatták a 2000-es években elkezdett sikersorozatukat. Egy-egy nagy bajnok után mindig jönnek új és új klasszisok, bajnokok, akik az Fradi tornáját a magyar csúcson tartják.

A képen a 2010-es évek három tornásza és címhalmozója szerepel, balról Ryan Sheppard, aki az Egyesült Államokból jött hazánkba és választotta 2018-ban a Fradit és nyert egyből két országos bajnoki címet (gyűrűn és korláton), majd egy év múltán újabb hármat (összetettben, gyűrűn és korláton). Középen Babos Ádám, a nagynevű elődök méltó követője, hiszen első bajnoki címét 2010-ben nyerte csapatban, azóta napjainkig 16 egyéni és további 5 csapatbajnoki címet tornázott össze, azaz 22 bajnokságnál tart. A kép jobb szélén pedig Boncsér Krisztián, akinek a mérlege 7 egyéni és 3 csapatbajnoki cím. Reméljük, mindhárman folytatják az éremgyűjtést, ahogy a többiek is. Mert szólni kell Dudás Norbert 8 egyéni és 3 csapat, Selmeczi Bánk 1 egyéni és 6 csapat, Schweigert Dávid 1 egyéni és 4 csapat sikeréről is.

Ilyen múlt után méltán várhatjuk a folytatást, amelyre adott a recept, a gyerekeket, a feltörekvő fiatalokat fokozatosan be kell építeni a csapatba. A következő fotó bizonyítja, hogy a szakosztályban ismerik ezt a receptet, élnek vele:

A kép két szélén két rutinosabb tornász, akikről már tettünk említést, Selmeczi Bánk és Boncsér Krisztián, középen a jövő nagy ígérete Balázs Krisztián, aki 2019-ben az elsőként megrendezett junior világbajnokságon képviselte Magyarországot és nyert egyből egy bronzérmet nyújtón, ért el egy ötödik helyezést korláton, amely szeren 2019 végén megnyerte a felnőtt mesterfokú bajnokságot is.

 

Akrobatikus torna

A 2010-es években mindössze két felnőtt országos bajnoki címet mutatott fel ez a fiatal szakosztály. Ennek oka a felnőtt szóban keresendő, ugyanis az évente megrendezésre kerülő országos bajnokságokon ritkán van felnőtt korosztály, a sportág ugyanis annyira megfiatalodott, hogy a versenyzőknek még „bele kell nőni” a felnőtt számokba. A kettő bajnoki címből az egyik egy már-már Fradi-klasszikusnak mondható számban, a női hármasban született 2011-ben, amikor Dogi Ildikó, Szabados Viktória és Vincze Borbála nyert. A női hármasok műfajában ez már a nyolcadik felnőtt magyar bajnoki cím volt. A másik említett bajnokság 2017-ből datálódik, amikor a vegyes párosban Szombauer Kristóf és Kálmán Eszter győzött.

 

Birkózók minden szinten, egyéniben és csapatban, kötött- és szabadfogásban, férfiak és nők, itthon és világversenyen

Igen, az említettek mindegyikében ért el sikereket a birkózó szakosztály. Kezdjük a felsorolást a legnagyobb, a nemzetközi sikerekkel, amelyeket világklasszisunk, Bácsi Péter ért el, aki 2014-ben kötöttfogásban megnyerte a 80 kg-os súlycsoport világ- és Európa-bajnokságát is. Négy esztendő múltán 2018-ban újra világbajnok lett a kötöttfogás 82 kg-ban. Az olimpiákon sajnos nem volt szerencséje a sorsolásokkal, 2012-ben nem ért el pontot érő helyezést, 2016-ban pedig ötödik lett. Idehaza ebben az időszakban hat egyéni bajnoki cím jelzi a klasszisát.

Szabadfogásban Molnár Róbert nyert 2011-ben, míg Tóth Rafael 2012-ben. Csapatban a vegyes (kötött és szabad vegyesen) összeállítású bajnokságok sorát folytatták, ahol a Fradi birkózói háromszor is (2010, 2011 és 2014) győzni tudtak. Végezetül a nők, akik közül Nagy Brigitta háromszor, és az eligazolásáig Godó Kitti kétszer tudott nyerni. És hogy senki sem maradjon ki a bajnoki felsorolásból, meg kell említeni még a kötöttfogásban három egyéni országos bajnoki címet elérő Kun Renátó és Németh Iván, a kétszeres győztes Krasznai Máté, valamint a visszavonulása előtt mégegyszer győző Fodor Zoltán nevét. 

 

Tekében a nők folytatták győzelmeiket

Az évtized első nagy sikere 2011-ben volt, amikor a női csapat megnyerte az Európa Kupát (Csongrádi Gyöngyi, Fegyveres Petra, Ballók Csilla, Kaszás Krisztina, Sáfrány Anita, Szabó Mónika, Ulelay Emília). Ugyanebben a kupában egy év múlva, 2012-ben a második helyet szerezték meg a hölgyek, a férfiak pedig 2013-ban az NBC-Kupában ismételték meg a négy évvel korábban elért bronzérmüket.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy 2011-ben Csongrádi Gyöngyi, 2013-ban pedig Fegyveres Petra és Sáfrány Anita egyaránt világbajnoki címet szerzett a magyar válogatott tagjaként.

2014 a nagy változások éve. A nyár folyamán a szakosztály minden téren, ami a legfontosabb, pénzügyi téren is visszakerült az FTC nagy családjába, mert az FTC új vezetése elismeri azt a hatalmas történelmi múltat, amit képviselnek, azokat az eredményeket, amiket elértek. Ezt a gondoskodást a szakosztály versenyzői azzal köszönték meg, hogy ugyanebben az évben hat év után újra bajnoki címet hoztak az egyesületnek. Az első „újkori fecske” Bruszt Krisztina volt, aki a női sprint magyar bajnoki címét nyerte meg. Ugyanezt a számot 2015-ben Ballók Csilla, 2016-ban pedig Bordács Dorottya nyerte meg. 2018-ban aztán egy „komolyabb” cím, női egyéni összetett is fradista tekézőé lett Tóth Andrea személyében.

 

Az úszók klasszisokkal erősítettek

A korábban oly sok sikert elért úszók a 2010-es évek elején a bajnoki sikereiket tekintve megfeneklettek. Az első eredményeket Joó Sára tudta felmutatni, aki 2015-ben megnyerte a 100 m hát, egy év múlva pedig az 50 m hát és 50 m gyors országos bajnokságát. Aztán ő eligazolt és megint semmi, mígnem 2017 végén egy klasszis úszó választotta az FTC-t, Verrasztó Dávid. Mint később kiderült őt többen is követték, így testvére Verrasztó Evelyn, Biczó Bence, majd Szilágyi Liliána. Velük újból megpezsdült a víz a medencében, újra jöttek a sikerek, a Fradiban úszó fiatalok előtt azonnal lettek testközeli példaképek. Verrasztó Dávid 2018-ban megnyerte a 400 méteres vegyesúszás országos bajnokságát, majd ugyanebben az évben, ugyanebben a számban Európa-bajnokságot is nyert. 2019-ben ezt a fő számát mind a normál, mind pedig a rövidpályás medencében megnyerte a bajnokságon. Testvére 2019-ben a rövidpályán gyarapította a bajnoki címeit 100 m gyorsúszásban. A Verrasztó testvérek egy-egy váltóaranyban is „segédkeztek”, Dávid 2018-ban a 4x100 m-es mix gyorsváltóban (partnerei: Szabó Norbert, Fodor Helga, Szokol Szonja), míg Evelyn 2019-ben a 4x200 m-es női gyorsváltóban (partnerei: Fehérvári Réka, Mihályvári-Farkas Viktória, Szilágyi Liliána). A régen oly eredményes nyíltvízi szakág is újra hallatott magáról, 2018-ban Székelyi Dániel lett a 10 km-es nyíltvízi úszás országos bajnoka.

 

Az elnyűhetetlen kerékpárosok

Az évtized elején a Fradiban tekerte a pedált a leggyorsabb magyar kerékpáros, Szalontay Sándor, aminek eredménye 2013-ban és 14-ben 8 bajnoki aranyérem volt. Az ő eligazolása után a szakosztály megint eredmények nélkül maradt egy ideig, majd 2018-ban jöttek „kisegíteni” a hölgyek, Hajnal Adrienn és Matuz Etelka. Előbbi a pályán megnyerte a 3000 méteres egyéni üldözőversenyt, majd országúton az időfutam bajnokságot, utóbbi pedig ugyancsak a pályán a pontversenyt. Matuz Etelka versenyzői mivolta mellett a szakosztályban edzősködik is, az irányítása mellett több tehetség bontogatja a szárnyait.

Újabb győzelmek curlingben

A Fradiban a kétezres években bemutatkozó új sportág, a curling versenyzői folytatták sikeres szereplésüket. A jó indulásukat néhány év „aranyszünet” követte, a bajnokságokon és a magyar kupa versenyein nem születtek fradista győzelmek, de ez nem jelentette azt, hogy megállt az élet a szakosztályban. Versenyzőink számtalan egyéb versenyen szerzett trófeával tudatták a hazai curling társadalommal, hogy léteznek, aztán 2014-ben újra beindult az aranyak termelése is. Megint egy Magyar Kupa győzelem jelentette az „újraindulást”. A Fóti Balázs, Fóti Gábor, Rókusfalvy Orsolya, Rókusfalvy Zsombor, Szabad Tamás összetételű FTC Jégmadarak nevű alakulat nyert.

És ahogy azt tették néhány évvel korábban, egy esztendő múltán 2015-ben ismételtek. Ekkor Ézsöl Gábor, Fóti Balázs, Fóti Gábor, Riesz Gábor, Szabad Tamás, Varga Balázs volt a csapat összeállítása.

Az alakulat ezúttal egyben maradt, így a siker nem maradhatott el a bajnokságban sem, 2017-ben az FTC Jégmadarak megszerezte a szakosztály első csapatbajnoki címét. Az összeállítás: Ézsöl Gábor, Fóti Balázs, Riesz Gábor, Szabad Tamás, Varga Balázs. A bajnoki cím a dicsőségen túl azt is jelentette, hogy a következő világversenyen ez a csapat egy az egyben indulhatott magyar válogatottként. Az Európa-bajnokságon is tisztességgel helytálltak, két győzelmet aratva bent maradtak a B-csoportban.

Szakosztályunk csapatai azóta is ott vannak a tűz közelében, érmekkel térnek haza a bajnokságokról és a kupaküzdelmekből. Meg kell jegyeznünk, hogy a legnagyobb ellenfelek ebben a sportágban is tradicionálisak, hiszen az UTE és a Vasas is megtalálható közöttük.  Bízzunk benne, csakúgy mint a legtöbb olyan szakágban, ahol ezek a párosítások előfordulnak, előbb-utóbb itt is a Fradi javára fog elbillenni a mérleg nyelve.

Újabb szakosztályok alakulnak

Ahogy régen is a sikerek idején, a 2010-es évek új szakosztályok indulásáról is szóltak, voltak köztük olyanok, amelyek régi-újak, azaz egy valaha már a Fradiban működő szakosztály kelt új életre, de voltak vadonatújak is. Az ismertetést a régi-új szakosztályokkal kezdjük.

 

Kajak-kenu

Csaknem 20 tetszhalott év után 2011 elején leheltek új életet a szakosztályba. Ám valamit ilyen hosszú idő után újraindítani az gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint teljesen elölről kezdeni. 2011-ben azonban sokkal nehezebb dolog volt, csaknem lehetetlen, világklasszis versenyzőket igazolni, mint azt sikerült 1957-ben. A fiatal gyerekek mellett az első nagy név a korábban kétszeres világbajnok Kucsera Gábor volt.

Ő 2011-ben, régi párostársával Kammerer Zoltánnal meg is nyerte a K2 1000 m országos bajnokságát. Úgy tűnt, folytatódhat a szép sorozat, ám kiderült az út sokkal rögösebb, avagy stílszerűbben a víz sokkal jobban hullámzik. Négy esztendő múltán Bán Kristóf gyújtotta meg a remény sugarát, amikor Tótka Sándorral párban megnyerte a K2 sprintszámot, a 200 méter. Ám ebből sem lett folytatás, ő is eligazolt. A következő bajnokságra most nem négy, elég volt csupán három esztendőt várni, 2018-ban a maraton országos bajnokságon született meg, aki elérte, az Petró Ádám volt a férfi kajakosok 30 km-es egyéni versenyében.

 

Ökölvívás

A kajak-kenu csaknem húsz év után, az ökölvívás 32 esztendő múltán támadt fel a Fradiban. Az FTC vezetése 2014 novemberében sajtótájékoztatón jelentette be az ökölvívás újraindítását a klubban.

A képen látható, az újraindításban főszerepet kapott Szántó Imre, a magyar boksz Öcsi bácsija, aki ezzel a lépéssel édesapja örökébe lépett. Id. Szántó Imre, akit egyébiránt Csöpi bácsinak hívtak, volt ugyanis 1982-ben az ökölvívó szakosztály vezetőedzője. Persze, korábban is bokszolt ő a zöld-fehér színekért, a múltunkat ismertető korábbi fejezetekben is feltűnhetett már a Szántó név, mint a harmincas évek egyik jeles képviselőjének neve. Nem véletlenül, hiszen légsúlyban több országos bajnoki címet szerzett. Ezúttal a fián, az ugyancsak legendássá vált Öcsi bácsin a sor, hogy az FTC ökölvívóit újra a régi nagy sikerek felé vezesse. Persze, ebben a munkában neves társai vannak, ki ne emlékezne az egykori profi világbajnok Kótai Mihályra, vagy éppen Bedák Pálra, akinek legfényesebb nemzetközi sikere egy világbajnoki ezüstérem. A munka eredményei már meg is jelentek, amelyek újra országos bajnoki címeket hoztak az egyesületnek. Szaka István szerezte az újraindulás utáni első országos bajnoki címet 2017-ben, amit 2019-ben megismételt. Rajta kívül Simon Boglárka történelmi sikert aratott ugyancsak 2017-ben, hiszen első ökölvívó hölgyként nyert a Fradinak országos bajnokságot.

 

Vívás

A kajak-kenu és az ökölvívás után még mélyebbre nyúlt a Fradi vezetése az idő kosarába, amikor kiemelte onnan a vívást, amely 70 évet várt erre a pillanatra, amely 2017 elején jött el, amikor véglegessé vált, hogy az FTC átveszi az Építők vívószakosztályát, amelyet a népligeti bázisán az FTC égisze alatt működtet tovább. A régi-új szakosztály az induláskor hatvanöt főt számlált, a sportolói a megelőző években nyolc felnőtt magyar bajnoki címet (öt egyéni és három csapat) nyertek meg. Nagy örömünkre ezt a trendet azonnal folytatták, hiszen a 2017-es országos bajnokságon a Hári Máté, Szabados Gábor, Szabados Kristóf, Széki Bence összeállítású tőrcsapat megszerezte az FTC vívásának első országos bajnoki címét. A sikercsapat edzője az eredményekben igen gazdag magyar vívósport egyik legendája Solti Antal mesteredző. A szakosztály csak a tőr szakággal foglalkozik, férfi és női szinten. A fókusz az utánpótlás nevelésén van, ami már ennek az évtizednek a végén kimagasló eredményekkel kecsegtet, hiszen a legnagyobb reménység Szemes Gergő a kadét korosztályban nemcsak idehaza, Európában és a világon is az élmezőny jeles tagja.

Szemes Gergő

Vadonatúj sportágak a Fradiban

A régi-új szakosztályok mellett olyanok is elindultak a klubban, amelyeknek korábban semmilyen zöld-fehér kötődése nem volt. Ezeket vesszük most sorra.

 

Szinkronúszás

2015 szeptemberében indult el a Ferencvárosi Torna Club szinkronúszó szakosztálya. Nem erejük teljében levő sportolókat igazoltak, hanem alulról kezdték el az építkezést huszonhét gyermekkel, azaz a legkisebb korosztályokkal. A megfogalmazott cél az volt, hogy idővel egy olyan magot alakítsanak ki, akikre később lehet építeni, akik közül kikerülhetnek majd a jövő bajnokai, olyan versenyzők, akik magasabb szinten űzhetik majd ezt a szép, látványos sportágat. Nem titkoltan számítanak az FTC vonzerejére, a névre, amely a magyar sporttörténelem része, a varázsra, amely a klub légkörét mindig is jellemezte.

A fentiekből következően bajnoki címekről még nem lehet beszámolni, mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének eredményeik. Már a megalakulás évében érmek sorát nyerték a korosztályos versenyeken, amelyek közt két Magyar Kupa elsőség is megtalálható. 2016-ban már elindult a szakosztály a szinkronúszók felnőtt és utánpótlás országos bajnokságán, ahol két szólóversenyzővel képviseltette magát. Hajdu Kamilla a hetedik helyen végzett a kötelezőjével, míg Pál Fruzsina az utánpótlás kategóriában ért el nyolcadik helyezést.

Egy évvel később, 2017-ben már hárman indultak az OB-n, Csanád Zita, Kovács Klaudia és Kolok Dóra. Az egyéni versenyben mindhárman a 88 fős mezőny első harmadában zártak, majd életük első páros versenyében a Kovács Klaudia-Kolok Dóra duó 12 indulóból a pontszerző, 6. helyet szerezte meg. 2018-ban Kovács Klaudia ér el helyezést, aki az utánpótlás egyéni gyakorlatban a 7. helyen végzett.  A munka folyamatos, a fejlődés tetten érhető, hiszen az ifjak a különböző, évente ismétlődő versenyekről érmek és helyezések sokaságával térnek vissza, az edzői stáb is bővül, hiszen a Fradi valóban nagy vonzerő. Biztosak lehetünk benne, hogy rövid időn belül a felnőtt országos bajnokaink hatalmas listáján is találkozhatunk majd szinkronúszók nevével.

 

Triatlon

A triatlonosok a 2010-es évek elején az úszószakoszály keretein belül kezdték működésüket, majd önálló szakosztályként 2015. szeptember 1-jén jöttek létre. Az első bajnoki címükre igazán nem kellett sokat várni, még ugyanabban az évben Csomor Erika megnyerte a triatlon hosszútávú és a duatlon sprint országos bajnokságot. Egy esztendő múltán már három bajnoki címet számlált a szakosztály, Csomor Erika akkor a triatlon rövidtávot nyerte meg, a hosszútávon nem tudta megvédeni a bajnoki címét, ám ekkor is a Fradiban maradt a cím, hiszen Hajnal Adrienn nyert, ugyanő Kemecsei Dórával és Antal Szilviával a csapatversenyt is megnyerte. 2017-ben Hajnal Adrienn megvédte hosszútávú triatlon bajnoki címét, Csomor Erika akkor duatlon sprintben nyert. Ismerős nevek? Nem véletlen, Csomor Erika az atlétikai, míg Hajnal Adrienn a kerékpár szakosztálynak is szerzett országos bajnoki címeket. 2018-ban az FTC női duatlon sprint csapata lett bajnok, míg ugyanebben az évben megszületett az első férfi bajnoki cím is, amit Berekméri Levente szerzett meg a triatlon rövidtávú bajnokságon.

 

Footgolf

A footgolf a labdarúgás és a golf ötvözetéből 2009-ben született sportág, amelyben a játékosoknak a golf szabályait követve, minél kevesebb rúgásból kell a megfelelő méretű lyukba juttatniuk a futball labdát. A sportág legnagyobb vonzereje abban rejlik, hogy a labdarúgás népszerűségét a golf hagyományaival és eleganciájával ötvözi, ezáltal széles tömegeket tud megmozgatni. A footgolf igazi családi sportág, nemtől és korosztálytól függetlenül mindenkinek kiváló szórakozást nyújt. Hamar népszerű lett, hazánkban is gyorsan elkezdtek foglalkozni vele. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az FTC is hamar felfigyelt a lehetőségre, 2014-ben megalakította a saját footgolf szakosztályát, amelyet a futsal szakosztályba integráltak. Lehet, azért, mert a sportág egyik legnagyobb híve és legjobb művelője a futsal szakosztály vezetője, Németh Péter, aki korábban, 2012-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett. Egyébként azt a világbajnokságot Lengyel Béla nyerte, aki azóta már szintén rúgta FTC színekben is a labdát.

Az FTC footgolf szakosztálya megindulásának évében írták ki az első footgolf országos bajnokságot, amelyet azóta minden évben megrendeznek. Ez a bajnokság tornaszerűen épül fel, 8-10 verseny összesített eredményei alapján hirdetnek bajnokot, férfi, női, senior, junior, mindezek alapján pedig abszolút kategóriában, plusz még csapatbajnoki címet is hirdetnek. Az FTC első bajnoki címét 2015-ben Bogár Krisztián szerezte. Ugyanebben az évben a nők között Major Ilona lett bajnok, aki egy év múlva duplázni tudott.  2017-ben az abszolút magyar bajnoki címet Németh Gábor nyerte. 2018 újra két bajnoki címet hozott, a férfiak történetükben először, a végső rájátszásban is megszerezték a csapatbajnoki elsőséget, emellett a női bajnokságot Ujvári Izabella nyerte. Ugyanebben az évben az FTC az infrastruktúra területén is lépett, a népligeti sportcentrumban egy kiváló edzéslehetőséget nyújtó négylyukú footgolfpályát létesített és adott át. 2019-ben újabb két Fradi bajnokság született, a férfiak megvédték csapatbajnoki címüket, míg Balán Zoltán a páros match-play bajnokságban végzett az első helyen.

 

Rövidpályás gyorskorcsolya

2019. februárban, 62 évvel a gyorskorcsolya szakág megszűnése után újjáalakult az FTC korcsolya szakosztálya, mégpedig a gyorskorcsolya vadonatúj ágával a rövidpályás gyorskorcsolyával. Az új szakosztály rögtön bombaigazolásokkal kezdte meg működését, akik be is mutatkoztak az első sajtótájékoztatón. Az első igazolások valódi világklasszisok, a Liu-testvérek, vagyis az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, Világkupa-győztes Liu Shaolin Sándor, és öccse, az olimpiai és Európa-bajnok Liu Shaoang. A magyar sport történetének első téli olimpiai aranyérmes csapatának oszlopos tagjai mellett csatlakozott a Ferencvároshoz két versenyzőtársuk, Cole és John-Henry Krueger, valamint a versenyzők és a válogatott sikeredzője, Bánhidi Ákos.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az új szakosztály azonnal bajnoki címekkel nyitott, szám szerint öttel. Liu Shaoang megnyerte az 1000 és 1500 méteres számot, valamint a férfi összetettet, Liu Shaolin Sándor az 500 méteres sprintet, míg az első fradista női aranyat az 1500 méteres távon Deanna Lockett szerezte. A Liu testvérek a 2020. januári debreceni Európa-bajnokságon is taroltak, mindketten két-két EB-aranyat szereztek, Shaoang 1500 méteren és összetettben, míg Sándor 500 és 1000 méteren.

 

Parasport a Fradiban

A Ferencvárosi Torna Club maximálisan elkötelezett a megváltozott képességű, fogyatékkal élők sportja a parasport iránt is. Szakosztályaiban lehetőséget biztosít a parasportolók felkészülésére, magas szintű versenyzésére. Jellemzőem három szakosztályról beszélhetünk, az atlétikairól, amely befogadta Sas Sándor többszörös magyar bajnok erőemelőt, aki ezt a Fradinak is három bajnoki címmel (2015, 2016, 2018) hálálta meg. A következő szakosztály a triatlonosoké, ahol Lengyel Zsófia háromszor, Ocelka Róbert kétszer, Lévay Petra ugyancsak kétszer, Bereczki Nelli pedig egyszer nyert magyar bajnoki címet. Végül a kerékpárosokat említhetjük, ahol a már említett Ocelka Róbert négyszer és Lengyel Zsófia kétszer, míg Bók László egyszer nyerte meg a fogyatékossági csoportja szerinti magyar bajnoki címet. Sas Sándor, Ocelka Róbert és Lévay Petra a nemzetközi versenyeken is szép eredményeket ér el, mindannyian versenyben vannak a következő paralimpiai játékokra való kijutásért.

 

Fradisták az olimpián

A 2010-es években két olimpiát rendeztek, 2012-ben Londonban és 2016-ban Rio de Janeiroban. Nem ezek az olimpiák voltak azok, amelyekre sok fradista sportoló utazhatott. Londonba mindössze három, Rióba pedig kettő. 2012-ben Juhász Vanda és Szabó Attila atléták, valamint Bácsi Péter birkózó képviselhették színeinket, egyikőjük sem ért el olimpiai pontot érő helyezést. 2016-ban pedig ugyancsak Bácsi Péter, aki ezúttal ötödik lett és az ugyancsak ötödik vízilabda válogatott tagjaként Varga Dániel volt ott az olimpiai játékokon.

 

Összegzés

A 2010-es évek legfontosabb eredménye a klub gazdasági konszolidációja. Ennek köszönhető, hogy újra képes volt az FTC új szakosztályok befogadására és létrehozására. Bár olimpiai érmek nem születtek, Bácsi Péter révén világ- és Európa-bajnoki elsőségek igen. Emellett rekordszámú sportágban tudtak az FTC sportolói magyar bajnokságokat nyerni, összesen 19-ben, név szerint: labdarúgás, vízilabda, jégkorong, kézilabda, ballhockey, atlétika, birkózás, kerékpár, triatlon, teke, úszás, curling, rövidpályás gyorskorcsolya, footgolf, kajak-kenu, ökölvívás, vívás, torna és akrobatikus torna.