Labdarúgás

Az első barátságos mérkőzések

Az újonnan elkészült Soroksári úti pályán a csapat az első nyilvános mérkőzését 1900. március 25-én játszotta, közel 1500 néző előtt az Óbudai TE ellen. Az FTC Nagy Béla kutatásai szerint ebben az összeállításban állt fel: Weisz István – Gabrovitz Emil, Gabrovitz Kornél – Taffel József, Békés Arthur, Békés Géza – Pápai Mihály, Horváth Ferenc, Malaky Mihály, Maros Ferenc, Malaky János Más visszaemlékezések szerint az összeállításban Taffel József neve Taffe K. vagy éppen Horváth Ferenc helyett Barna Antal játszott. Utólag már szinte lehetetlen kideríteni az igazságot. Az viszont tény, hogy az óbudaiak 1:0 arányban diadalmaskodtak. Nem kellett azonban sokat várni az első győzelemre, március 31-én  az FTC 4:1-re nyert a másik óbudai csapat, a III. kerületi TVE ellen. (Sajnos ennél több adat az első győzelmükről nem maradt fent.) Az FTC 1900-ban összesen tíznél is több barátságos meccset játszott és egyre jobb eredményeket ért el, aminek hatására nőtt az érdeklődés a csapat iránt. A fiatal gárda azzal állította maga mellé a szurkolókat, hogy nagy erőbedobással, soha fel nem adva, az utolsó pillanatig küzdött a sikerért.

Megalakul a labdarúgó-szakosztály

Az FTC-ben a sportolók - 1900-ban elsősorban a labdarúgók - több sportággal foglalkoztak, úsztak, atletizáltak, tornáztak, kerékpároztak. A vezetőség felismerte, hogy a sportágak szétválása segíti az egyesület további fejlődését, ezért úgy döntött, hogy önálló szakosztályokat hoz létre, elsőként – mondhatni, természetesen - megalakítja a futball-szakosztályt. Erre 1900. december 3-án került sor. A labdarúgók vezetője Kárpáti Béla lett, a kapitánya Horváth Ferenc.

                                      Az első műtermi csapatkép

Álló sor balról: Békés Géza, Malaky Mihály, Horn K. Lajos, Horváth Ferenc, Berán József, Maros Ferenc, Malaky János. Ülő sor balról: Fekete Leó, Pokorny József, Kárpáti Béla, Pápai Mihály, Borbás Gáspár, Kovács Géza.

Megalakul a labdarúgó-szövetség

Magyarországon 1900-ban egyre több football egyesület volt, akik egyre több mérkőzést játszottak, így természetesen kialakult az az igény, hogy létrejöjjön egy önálló labdarúgó-szövetség, amely a versengést felügyeli. Ennek egyik kezdeményezője, legnagyobb szószólója az FTC volt. A kezdeti egyeztetések után az alakuló közgyűlésre 1901. január 19-én, az István Főherceg Szálló különtermében került sor. A résztvevő 13 klub (FTC, BAK, BEAC, Bp. SC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, 33 FC, MAC, Magyar FC, MUE, Műegyetemi FC, Postás) képviselői megalakították a Magyar Labdarúgók Szövetségét. Első elnöke Jász Géza (MFC), főtitkára pedig a ferencvárosi Horváth Ferenc lett. A szövetség azonnal kiírta az első labdarúgó-bajnokságot, ahol az első osztályba öt együttes került: az FTC, a BTC, a MUE, a Bp. SC és a Műegyetemi FC. A második vonalba nyolc csapatot osztottak, köztük a később jelentkező UTE-t. Érdekesség, hogy későbbi másik patinás ellenfelünk, az MTK nevével csak az 1902-es bajnokságban találkozhatunk először, természetesen akkor is csak a másodosztályban.

Az első hivatalos mérkőzés

Az első hivatalos bajnoki mérkőzésre 1901. február 10-én került volna sor az FTC és a BTC csapatai között, azonban mivel a találkozót nem jelentették be, a szövetség nem ismerte el bajnoki meccsnek. Így egy héttel később került sor az első hivatalos bajnoki találkozóra, ezt a BTC a BSC ellen vívta. Az FTC az első hivatalos mérkőzését 1901. március 24-én játszotta, de nem a bajnokság keretein belül, hanem egy külföldi ellenféllel, az osztrák Cricketerrel. A találkozóra Bécsben került sor, a hazaiak 9:0-ra győztek, ez volt az FTC első nemzetközi találkozója.

Az első hazai és nemzetközi sikerek

1901. április 13-án az FTC a svájci Servette együttesét fogadta a Soroksári úti pályán, ahol megszületett az első döntetlen eredmény, 4:4-re végződött a mérkőzés. Az első góllövőnk Malaky Mihály volt. Pár nappal később, április 21-én kezdte meg a szereplését a csapat a bajnokságban, a MUE ellen játszott. A fiatal csapat 5:3-as vereséget szenvedett, az első bajnoki gólunk megszerzőjét sajnos a jótékony homály fedi, arról a korabeli sajtó nem tudósított. Az FTC krónikása, Nagy Béla ezt a gólt Borbás Gáspárnak írta, ám az általa is idézett újságcikkben ő nincs nevesítve, a második gól viszont teljesen részletezve van, azt Borbás szépen becenterezett labdájából Pokorny lőtte védhetetlenül az ellenfél kapujába. Ekkor még nem sikerült győzni, ám nem sokat kellett várni az első pontra és győzelmekre sem. Május 5-én a bécsi Old Cricketer volt a csapat vendége a Soroksári úton, ahol 5:0-ra nyertek a ferencvárosiak, így ez volt az FTC első nemzetközi diadala. Június elsején a bajnokságban a Műegyetem ellen 2:2-re végzett a csapat, megszerezve ezzel az első bajnoki pontját. Az első bajnoki győzelmet június 16-án aratták, ekkor a Bp. SC-t 5:1-re ütötték ki.

Bronzérem az első bajnokságban

Az első bajnokságot a BTC nyerte, az FTC bronzérmet szerzett, nyolc mérkőzésükből hármat megnyertek, négyet elveszítettek, egyen döntetlen eredmény született, a gólarányuk 20:28 volt, ami a harmadik helyet eredményezte. Azonban idény közben a Műegyetemi FC visszalépett a bajnokságtól, így ez a harmadik pozíció egyben az utolsó előtti helyet is jelentette, ami a kiírás szerint osztályozóra kényszerítette a csapatot. Az osztályozós ellenfél a másodosztály ezüstérmese, a Rákosszentmihály volt. A jóval nagyobb játékerőt képviselő ferencvárosiak 10:2-re nyertek, így az első osztály tagjai maradtak.

Az első FTC – MTK mérkőzés

1901. december 1-jén játszott először egymással a két csapat. Az akkori szabályok szerint azon egyleteknek, amelyek felvételüket kérték a szövetségbe, meg kellett mérkőzniük egy másik csapattal. Az FTC 5:1-re nyert, az MTK azonban teljesítette a felvételi kritériumot, így a következő bajnokságban a másodosztályban indulhatott, ahonnan rögtön fel is jutott az élvonalba.

Elkészült a Fradi-címer

1901. december 8-án jelent meg először az újságban a Fradi-címer grafikája, amelynek kliséjét Vajda Károly alelnök a saját pénzén készíttette el.

            Kivágás a Sport-Világ 1901. december 08-i, 47. számából

Az első válogatott meccsek FTC futballistákkal

1902. október 12-én Bécsben játszotta le a magyar válogatott az első hivatalos mérkőzését a szomszédos Ausztria ellen, bár ezt Bécs-Budapest néven hirdették meg, utóbb mindkét szövetség elismerte válogatott mérkőzésnek. Az FTC-t hárman képviselték, Berán József, Koltai József és Pokorny József. Magyarország 5:0-ra kikapott a sógoroktól, az első győzelemre és gólra még várni kellett egy keveset. A nemzeti tizenegy második hivatalos mérkőzésére nem egész fél év múlva került sor, 1903. április 5-én a Millenárison fogadta Budapest válogatottja Prága együttesét, amely ugyancsak hivatalos válogatott mérkőzésnek minősült. Ezen már öt FTC labdarúgó, Berán József, Koltai József, Gorszky Tivadar, Braun Ferenc és Borbás Gáspár lépett a pályára. Utóbbi sporttörténelmet írt, hiszen ő szerezte a magyar válogatott első gólját a 2:1-es magyar győzelemmel végződött mérkőzésen, tehát Magyarország megszerezte az első győzelmét.

Az első bajnoki cím

Az 1902-es bajnokságot is a címvédő BTC nyerte, ám az FTC eggyel előrébb lépett a tabellán, ezüstérmet szerzett. 1903-ban beérett a munka, ugyanis, ha kalandos úton is, de végül bajnok lett a Ferencvárosi Torna Club focicsapata. Abban a bajnokságban, ahol először rendeztek - később örökrangadóvá nemesedett - bajnoki FTC – MTK mérkőzést, amit az FTC 3:1-re nyert meg. Végül az év végén az FTC a BTC-t két ponttal megelőzve végzett az első helyen. Miért volt ez kalandos? Azért, mert az utolsó sípszó után óvások sorozata indult el, a 33 FC a zöld asztal mellett kezdte el gyűjtögetni a pontokat. Megóvták az FTC és a BTC elleni vesztes meccsük eredményét is, az MLSZ mindkét esetben igazat adott nekik, így az eredeti sorrend nem változott, az FTC immáron jogerősen is bajnoknak vallhatta magát.

Az első bajnokcsapat tagjai:

Fritz Alajos, Oláh Aladár, Weinber I József – kapusok

Berán József, Manglitz Ferenc, Gorszky Tivadar, Bródy Sándor, Lissauer Lipót, Braun Ferenc, Novotny Géza, Pokorny József, Kovács Géza, Borbás Gáspár, Weisz Ferenc, Koltai József, Deutsch Béla, Pákay Ágost, Scheibel József, Horn Lajos – mezőnyjátékosok.

A bajnoki cím mellé az FTC begyűjtötte az első magyar vándordíjat, az Ezüstlabdát is. A döntőben a 33 FC-vel előbb 1:1-re végeztek, majd a megismételt fináléban 3:0-ra diadalmaskodtak.

                                       Az első bajnokcsapatunk

Újabb és újabb sikerek

Az 1903-ashoz hasonlóan az 1904-es és az 1905-ös bajnoki címek is a zöld asztal mellett dőltek el. Előbbit az MTK, utóbbit az FTC nyerte. 1904-ben az MTK óvott és a megítélt két pontnak köszönhetően előzte meg az FTC-t. A csapat az Ezüstlabda újbóli elhódításával kárpótolta a szurkolókat. Beérett az utánpótlásnevelő munka is, aminek egyértelmű jele volt, hogy a Szövetségi díjat (ekkor így hívták az utánpótlás bajnokságot) az FTC nyerte. Ennek a bajnok együttesnek a tagjai lettek később az alapjai az 1910-es évek aranycsapatának. 1905-ben a bajnoki táblázat első helyén álló Postástól vontak el pontokat játékos vesztegetések miatt, így jobb gólarányának köszönhetően ezúttal az FTC ölébe hullott a bajnoki cím. Ehhez az évhez tartozik még egy jeles esemény, 1905. február 19-én rendeztek először FTC – UTE mérkőzést, amit az FTC 2:0-ra nyert meg.

Színre lép Schlosser Imre

Az 1906. február 25-én a Postás ellen bemutatkozott egy alig 16 éves fiatalember, a karikalábú Schlosser Imre, becenevén Slózi, az FTC első világhírűvé lett játékosa. 1889. október 11-én született Budapesten. Testvérei az FTC-ben fociztak, ők hívták fel Malaky János figyelmét a későbbi sztárra, akit 1905-ben le is igazolt az FTC. Az első csapatba kerülése után szinte azonnal állandó és kihagyhatatlan tagja lett a kezdő tizenegynek. Tehetségére a válogatottnál is azonnal felfigyeltek, még 17 éves sem volt, amikor Csehország ellen bemutatkozott a nemzeti csapatban. A labdarúgás fanatikus szeretete jellemezte, balösszekötőt játszott, a közönség csodálta cseleit, hihetetlen gólerős játékát. Hat alkalommal volt gólkirály az FTC-ben. A Schlosser – Borbás balszárny játéka élményszámba ment,  gyors, erőteljes támadásvezetésük az angolok stílusára hasonlított.

Kialakulóban az első aranycsapat

1905 végén az MLSZ úgy döntött, hogy átáll a őszi-tavaszi rendszerre, így 1906 tavaszán nem rendeztek bajnokságot. A következő, 1906/07-es pontvadászatot ismét az FTC nyerte, megvédve ezzel bajnoki címét. Ehhez az idényhez fűződik a mai napig fennálló legnagyobb arányú bajnoki győzelmünk: FTC – Typographia 15:0. Az igazi aranykor kezdete viszont 1908-tól datálódik. Az 1907/08-as bajnoki ezüstérem után az FTC zsinórban öt bajnokságot nyert, rendre Schlosser Imre volt a gólkirály. A Polónyi Géza által felajánlott Ezüstlabdát 1906 és 1909 között még háromszor nyerte el a Fradi, így az végleg az egyesület birtokába került. A trófea a mai napig a Fradi Múzeum féltett kincse.

El lehet mondani ez a csapat mindent megnyert, ahol elindult. Az első bajnokságon kívüli torna a Húsvéti-serleg volt, amelynek megnyerésével jogot szerzett arra, hogy a Challenge Cup fináléjának egyik résztvevője legyen. Az FTC hatalmas sikert elérve, Bécsben 2:1-re győzött a Wiener SC ellen, így első külföldi csapatként megnyerte a Challenge Cup-ot, a későbbi Közép-európai Kupa ősét. 1909-ben tehát mindent begyűjtött a Fradi, amit lehetett: magyar bajnoki cím, Ezüstlabda, Challenge Cup, Corinthian-díj, Húsvéti Torna-győzelem. A Corinthian-díjról pár szó, aminek története 1904-re nyúlik vissza, amikor Budapesten vendégszerepelt a kor egyik neves - szokták mondani, legkiválóbb amatőr - angol csapata, a Corinthian FC. A magyaros vendéglátás olyannyira megfogta az együttes vezetőit, hogy egy esztendő múltán, 1905-ben ennek emlékére egy ezüstserleget küldtek az őket vendégül látó MAC részére, amely együttes azonban a vándordíjat felajánlotta az MLSZ-nek, így a díj mérkőzéseit ők szervezték.

Bajnoki döntő vidéki csapat ellen

Már 1908-ban lehetősége volt a legjobb vidéki csapatnak, hogy megmérkőzzön az első osztály aranyérmesével az országos bajnoki címért. Akkor nem éltek vele, viszont 1909. október 3-án létrejött egy ilyen összecsapás a Kassai AC ellen a Millenárison. A két csapat között hatalmas volt a tudásbeli különbség, az FTC 11:0-ra nyert. Nem csoda, hogy a vidéki csapatok újabb hosszú ideig távolmaradtak az ilyen döntőktől.

                    Az FTC csapata a Húsvéti serleggel 1909-ben

Az 1900-as évek mérlege

Az 1900-as években nyolc labdarúgó-bajnokságot rendeztek, az FTC mindig a dobogón végzett: 4-szer bajnok, 3-szor ezüst-, 1-szer bronzérmes lett. Ötször nyerte meg az Ezüstlabdát, amivel az végleg a birtokába került, kétszer a Húsvéti-serleget, kétszer a Corinthian-díjat és természetesen a legnagyobb siker a Challenge Cup elhódítása volt.

Újabb szakosztályok alakulnak

Ahogy arról már volt említés, nemcsak a labdarúgást űzték a sportolni vágyó fiatalok az FTC keretein belül, hanem más sportágakat is. Szükségszerű volt tehát az új szakosztályok indítása. 1903-ban megalakult az atlétika-, 1904-ben a kerékpár, a torna-, az úszó- és a vízilabda-, 1905-ben a vívó-, majd 1907-ben a tenisz szakosztály, amely évektől a sportolóink a háziversenyekből kilépve bekapcsolódtak sportáguk bajnoki küzdelmeibe.

Manglitz Ferenc, az FTC első egyéni bajnoka

A ferencvárosi szimpatizánsoknak a futballisták első bajnoki címei után nem kellett sokáig várni az első egyéni bajnoki címre sem. A labdarúgócsapat kitűnő hátvédje, Manglitz Ferenc nemcsak a futballpályákon jeleskedett, hanem egy másik sportágban is, méghozzá az atlétikában. Jól futott, már 1903-ban ezüstérmes lett az 1 mérföldes síkfutás magyar bajnokságán, ám az igazi sikereit gyaloglásban érte el. Itthon és külföldön sorra nyerte a 30 km-es gyalogló versenyeket, 1906. szeptember 8-án az országos bajnokságon is győzött, így ő lett az FTC első egyéni bajnoka. Ezt a címét 1907-ben és 1908-ban megvédte, így a labdarúgásban nyolcszoros, atlétikában háromszoros bajnokként írta be a nevét az FTC történelmének aranykönyvébe.

A medencében is megjelenik az FTC

1904-ben alakult meg az úszó- és a vízilabda szakosztály is. Bajnoki versenyeiket a Magyar Atlétikai Szövetség szervezte, hiszen – bármily furcsa – ennek az alapsportágnak akkor még nem volt önálló szövetsége. A labdarúgáshoz hasonlóan az FTC vezetői itt is élharcosai voltak az önálló szövetség megalakulásának, ami végül 1907. december 12-én alakult meg. Addig az úszók közül Váczi Imre nevét érdemes megemlíteni, aki mellúszóként ért el szép eredményeket.

Váczi Imre neve máris átvisz a vízilabdához, hiszen vele kezdődött a pólócsapat összeállítása is, ő volt az első kapus a csapatban. Abban a csapatban, amely már az első, 1904-ben kiírt bajnokságba nevezett, ám ott négy csapat közül a negyedik lett. Egy évvel később ugyanez volt a helyzet, ami a szakosztály vezetését olyan döntésre késztette, hogy a jelen helyett, a jövő csapatát építik fel. Ebből a megfontolásból kiindulva az utánpótlásra, a kemény edzésekre helyezték a hangsúlyt olyannyira, hogy úgy döntöttek, amíg nem lesz versenyképesnek ítélt csapatuk, nem indulnak a bajnokságban. Ez az állapot három esztendeig tartott. Mások is így gondolhatták, mert 1906-ban csupán kettő (BUE és MUE), 1907-ben és 1908-ban pedig már csak egy csapat (MUE) maradt. Az FTC szorgalmas edzéseinek 1909-re érett be a gyümölcse, ekkor tudott kiállítani egy olyan csapatot, amely nyugodtan kihívhatta az egyeduralkodó MUE együttesét, amely meg is történt. Így az 1909-es magyar bajnokságot eldöntő mérkőzés egy MUE-FTC párharc volt. Azon az egyetlen meccsen az FTC a „Speisegger Ernő – Abonyi Árpád, Ádám Aladár – Ott Mihály – Wenk János, Domonkos Pál, Olasz Endre” összeállításban ugrott a vízbe és egy végig élvezetes, izgalmas összecsapáson 7:5 arányban vereséget szenvedett. Ez a vereség mégis más volt, mint az évekkel azelőttiek, ebben benne volt a remény. A remény, hogy vízilabdában is valós versengés alakulhat ki az egyesületek között, amely emelheti a sportág hazai színvonalát. Aztán az élet úgy hozta, hogy még évekig nem volt valós versengés a magyar csapatok között, ám a magyar vízilabdázás színvonala mégis emelkedett, sőt világszinten is tényező lett. Hogyan? Fradista szívvel büszkén jelenthető ki, a Ferencvárosi Torna Clubnak köszönhetően. Erről bőven lesz szó a későbbi fejezetekben.

A városi legendák szerint az egész történet egy szép őszi napon, 1909. október 10-én kezdődött, amikor a már idézett bajnoki mérkőzés volt a MUE ellen. Az addig egyeduralkodó MUE csapatánál is látták, hogy az addigi előnyük odalett, a jövő záloga az ellenfélnél van. Fel is vetettek egy érdekes ötletet, fuzionáljon a két pólós egylet, így jöjjön létre egy nemzetközileg is eredményes csapat. Az FTC vezetői hajlottak volna erre, ám volt egy kikötésük, a fúzió csak az FTC neve alatt jöhet létre, amibe viszont a MUE nem ment bele. Belement viszont két játékosa, a nagy nevű és hírű, osztrák állampolgárságú Freund Jacques és az ifjú, nagy tehetségnek tartott Fazekas Tibor, akik az FTC-hez igazoltak, tovább erősítve az amúgy is jó csapatot. Az FTC vezetői komoly fantáziát láttak az ígéretes fiatalokból álló együttesben, ezért a továbblépés érdekében merész döntést hoztak, kinevezték a csapat élére az akkor 26 esztendős kapust, Speisegger Ernőt. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy innentől kezdve Speisegger lett a csapat mindenese, vezetője, intézője és edzője egy személyben. Feladatai olyannyira megsokasodtak, hogy játékos karrierjével fel is hagyott. Kiderült, hogy ez a húzás fantasztikus volt, Speisegger Ernő, akinek szervezőképessége és munkabírása páratlan volt, elgondolásai maximálisan bejöttek, nem véletlenül nevezték el már akkoriban a vízilabda Malakyjának, a futballcsapat legendás intézőjére Malaky Mihályra utalva.

Összegzés

Az első évtized elsősorban még azokról szólt, akikért az egyesületet létrehozták, a labdarúgókról. A saját sportágukon kívül ők kezdtek el egyéb sportágakkal is foglalkozni, az ő sikereik és példájuk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban és sportágban jelentkeztek az FTC-be sportolni, ami mélyen megalapozta az eljövendő sikereit. Ahogy írtuk, ebben az első tíz évben országos bajnoki címet a labdarúgáson kívül atlétikában nyert az FTC.

Az összeállítást a Fradi Múzeum készítette.

A sorozat 1., kezdetekről szóló része IDE kattintva elérhető!