"Legendáink nyomában" című rovatunkban régi bajnokainkkal beszélgetünk, olyan korábbi Fradi-sportolókat keresünk meg, akikről az elmúlt időben talán kevesebbet hallottunk, ám érdemes felidézni a sikereiket, és megtudni, hogyan élnek most.

Kásás Zoltán csaknem húsz évig játszott a Ferencvárosban, klubunkkal bajnokságot, illetve Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert, a válogatottal pedig olimpiai ezüstérmesnek, világ- illetve Európa-bajnoknak mondhatja magát. Edzőként dolgozott a válogatott szakmai stábjában és a Fradi élén, összesen hat olimpián vett részt. Hetvenötödik születésnapja alkalmából beszélgettünk vele.

- Hogyan kezdett el vízilabdázni?
- A Ferencvárosban kezdtem el úszni, de hamar elkezdtem járni a pólósok edzéseire is. Egy idő után pedig az úszást abbahagytam és maradt csak a vízilabda. Remek edzőim voltak, serdülő, majd ifjúsági bajnokságokon indultunk, 1964-től kezdve már a felnőttekkel edzettem, pár év múlva pedig már én is kezdőjátékos voltam - válaszolta Kásás Zoltán.

- Akkoriban öt olimpiai bajnok szerepelt a Fradi kezdőjében. Hatalmas csapat volt! Milyen érzés volt fiatalon egy ilyen csapatba bekerülni?
- Csodás, nagyon szerencsésnek éreztem magam. Többek közt Ambrus Miklós, Kárpáti György, Felkai László, Gyarmati Dezső, Bodnár András alkotta akkoriban a csapatot. Sokat segítettek nekem, sose szúrtak le, rengeteget lehetett tőlük tanulni. Sok jó játékossal könnyebb az ember dolga. Hamarosan a válogatottba is bekerültem, de rendszeresen csak a mexikói olimpia után kaptam ott lehetőséget.

- Melyik Fradiban elért eredményére a legbüszkébb?
- Komoly bajnokságok voltak akkoriban, ezért az 1968-as aranyat mindenképpen kiemelném, de mondhatnám az 1974-es KEK győzelmet is. Pár év alatt a legfiatalabból a legidősebbé váltam a csapatban, akkoriban inkább a válogatottal értünk el szép sikereket.

- Részt vett az 1972-es olimpián, ahol második lett a csapattal. Hogyan emlékszik vissza az ötkarikás játékokra?
- Akkoriban körmérkőzések voltak, mi az NSZK-val játszottunk döntetlent, ami miatt csak a második hely lett meg. Az oroszokkal 3-1-es vezetés után 3-3 lett a meccs vége, így ők lettek az olimpiai bajnokok. Ezért azóta is kicsit fáj a szívem, hiszen nyerhettünk volna…

- Egy év múlva a világbajnokságon aranyérmes lett a csapat, kárpótolta ez az olimpia miatt?
- Ez volt az első hivatalos világbajnokság, amit rögtön sikerült is megnyernünk, de az olimpiáért nem kárpótol semmi. Az sajnos nem jött össze. Ezzel együtt természetesen büszke vagyok a világ és Európa-bajnoki címeimre, és szerencsésnek érzem magam, hogy ennyi örömöt adott a póló.

- 1977-ben Tatabányára igazolt. Mi volt a váltás oka?
- Harmincéves elmúltam, kaptam egy jó ajánlatot, egyfajta játékos-edző lettem, amit nagyon izgalmasnak találtam. Megnyertük a másodosztályt, így nem csak ob I, hanem ob II-es bajnoknak is mondhatom magam.

- Melyik edzőjével volt a legjobb a kapcsolata?
- A Fradi ifiben Vízvári Károly, felnőtteknél Fábián Dezső, később pedig Gyarmati Dezső volt az, aki sokat adott nekem. Rengeteget tanultam tőlük, talán miattuk is lettem később én is edző.

- Számos neves ellenfél ellen játszott, kik lennének azok, akiket kiemelne?
- Rengeteget fel tudnék sorolni, például Szívós Istvánt, Sárosi Lászlót, Faragó Tamást. A nemzeti csapattal is játszottam remek játékosok ellen, ők főleg a jugoszláv csapatból kerültek ki. Nagyon erősek voltak akkoriban is, később pedig szétestek három, szintén bivalyerős válogatottra.

- Visszavonulása után számos helyen megfordult edzőként, volt magyar szövetségi kapitány, a Fradi edzője, de dolgozott számos helyen külföldön is. Melyik edzőként elért eredményére a legbüszkébb?
- Ami nagy fegyvertény, az a két Bajnokok Ligája-győzelmem, amit a szerb Óbecsével, illetve a görög Olympiakos gárdájával sikerült elérnem. Sok helyen megfordultam, voltam Horvátországban, Olaszországban, Angliában is edző. Összesen hat olimpián vettem részt különböző szerepkörökben, Kemény Dénes mellett tizenkét évig dolgoztam a válogatottnál, amellyel fantasztikus sikereket értünk el. Az volt a világ legjobb csapata, hatalmas élmény volt velük a munka, és külön öröm, hogy ennek a csapatnak, ahogy mondani szokás, az arany generációnak, tagja volt fiam, Tamás is. Akkoriban mindenki Apunak szólított a keretben.

- A Ferencváros mostani eredményeit mennyire követi figyelemmel?
- Sok ma már a külföldi játékos, a mi időnkben ilyen még nem volt, de tudom, lépést kell tartani a világgal. Ami pedig a lényeg: Varga Zsolt remek munkát végez, igazi topcsapat ma a Fradi!

- Mivel telnek manapság a mindennapjai?
- Hat évig vezettem az edzőképzést, jelenleg a TF-en oktatok vízilabdát. Nemrég a Fradi öregfiúk megfűztek, hogy tartsak nekik heti két edzést, így azt is csinálom, de azt inkább hobbinak fogom fel, hiszen a vízilabda az életem.

(Fotó: origo.hu)