Május 3-án ünnepli alapításának 125. évfordulóját a Ferencvárosi Torna Club. 125 esztendeje annak, hogy Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot.

1899. május 3-án alapított egyesületünk címerét minden fradista ott látja maga előtt. A kilenc csík – öt zöld, és négy fehér – Budapest IX. kerületét szimbolizálja, a pajzsszerű címer alján található három E betű pedig klubunk jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

Klubunk alapításának 125. évfordulója alkalmából előbb az FTC alapításának helyszínén, a IX. kerületi Bakáts téren helyeztünk el koszorút, majd 10.00-tól a klubalapító első elnökünk, Springer Ferenc emléke előtt tisztelegtünk a Fiumei úti sírkertben álló sírhelynél. Az évfordulós ünnepség ezt követően délben kezdődött a Groupama Arénánál.

A Groupama Arénánál a Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész, Kautzky Armand konferálta fel a díszes eseményt, valamint azokat, akik beszédet mondtak az alapítás évfordulóján. Felszólalt az FTC újkori sikerkorszakának elnöke, Kubatov Gábor, akinek elnöksége alatt a klub szinte minden sportágban az ország és Európa élvonalába került: labdarúgói 2016-ban 12 év után ünnepelhettek bajnoki címet, 2019 óta pedig nem találtak legyőzőre az OTP Bank Ligában. A bajnoki címek mellé négy kupagyőzelem is társult, valamint az együttes zsinórban öt éve valamelyik európai kupasorozat főtábláján szerepel. A labdarúgás mellett a vízilabdában is sikereket hoztak az elmúlt évek, a négy bajnoki cím mellett 2019-ben az FTC férfi vízilabdacsapata megnyerte a Bajnokok Ligáját is. A klub női kézilabdázói 2015-ben és 2021-ben megtörték a Győri ETO hazai egyeduralmát, valamint 2017-ben, illetve 2022 óta zsinórban három alkalommal nyerték meg a Magyar Kupát. A 2022/23-as szezonban a csapat ezüstérmet szerzett a Bajnokok Ligája budapesti Final Fourjában.

- Ami egykoron harminc ember álma volt, az ma milliók boldogsága. A kommunista diktatúra éveiben, hosszú éveken át a túlélés volt a cél. Elvették a színeinket, megfosztottak minket a nevünktől, de mi ott mélyen, legbelül folyamatosan azt ismételgettük, küzdeni mindig, feladni soha, küzdeni mindig, feladni soha. Hiába tiltották meg, hiába büntették, ha valaki akkoriban azt kiáltotta a lelátókon, hogy „hajrá, Fradi!”, bennünk csak erősebb lett az akarat. Küzdeni mindig, feladni soha! Az 1956-os forradalom legendás napjaiban visszavettünk mindent, ami egykoron a mienk volt. Újra zöld-fehér lett a színünk, újra Ferencváros felirat díszítette a mezünket. Elvehetik a színeinket, megfoszthatnak minket a nevünktől, az egykori elnökünket barbár módon eláshatják, de mi mindig talpra fogunk állni, ezért vagyunk mi a Fradi! Pont úgy állunk talpra, ahogy ez a szobor most itt áll mellettem. Azt nem tudom megjósolni, csak remélni, hogy száz év múlva lesz-e olyan nép, hogy magyar, hogy lesz-e olyan sarka a világnak, amit Magyarországnak hívnak, de ha lesz, azt határozottan állítom, hogy olyan club, ami milliók szerelme, amit úgy fognak hívni, hogy Ferencváros, biztosan lesz! - mondta az FTC elnöke, Kubatov Gábor.

A világhírű koloratúrszoprán opera-énekesnő, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Miklósa Erika, a magyar válogatott, a kétszeres Magyar Kupa-győztes kézilabdázója, az FTC-Rail Cargo Hungaria irányítója, Simon Petra, az olimpiai bajnok, világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes, többszörös magyar bajnok birkózó, Sike András, valamint a hetvenszeres magyar válogatott labdarúgója, a kétszeres magyar bajnok és háromszoros osztrák bajnok, a Ferencvárosi Torna Club örökös bajnoka, az Európai Ezüstcipős Nyilasi Tibor.

Női kézilabdacsapatunk kiválósága, Simon Petra elmondta, nem az az izgulós típus, de nehéz volt megszólalnia ennyi bajnok előtt.

- Rendkívül megtisztelő, hogy itt állhatok játékostársak, edzők, sportolók, bajnokok, példaképek előtt. Megtisztelő, hogy a 125 éves Ferencvárost képviselhetem a sportpályán és most azon kívül is. Amikor az Elek Gyula Arénába kerültünk, nagyon sokszor tettem meg a csarnok és az étterem közötti utat, az olimpiai bajnokok sétányán keresztül!  Néztem a szobrokat, az arcokat, a bajnokokat egymás után, és büszke voltam. Arra, amit Önök elértek, és arra, hogy én is itt lehetek, hogy én is ebben a klubban játszhatok. Arra gondoltam, talán én is tehetek majd valamit azért, hogy ez a klub még nagyobb legyen.

Olimpiai bajnok klublegendánk, Sike András beszédében kiemelte, milyen érzés volt először találkoznia gyerekkora hősével, a Császárral, Albert Flóriánnal.

- Nekem, ebből a 125 évből több mint 40 esztendő jutott – négy évtizede vagyok tagja ennek a hatalmas és összetartó családnak! Emlékszem az első napokra, amikor Egerből felkerültem a Fradiba. Éppen a metrón ültem, edzésre tartottam, amikor megpillantottam valakit. A szerelvény végében állt. Megismertem, persze, hogy megismertem: Albert Flórián volt! De gondoltam, ez nem létezik, metróval utazik a legenda? Csak akkor hittem el, hogy tényleg Albert Flóriánt láttam, amikor bement a Fradi székházba. 17 éves voltam, így találkoztam először gyermekkorom hősével. Felemelő és megtisztelő Fradistának lenni, de hatalmas felelősség is! Itt csak jól lehet teljesíteni, itt mindig, mindent bele kell adni és ahogy sokszor emlegetik: itt csak az aranyérem számít igazán!  Ebben a klubban, a Ferencvárosban tanultam meg: nincs lehetetlen, nincs legyőzhetetlen ellenfél a szőnyegen, nincs olyan, hogy nem küzdök a végsőkig, nincs olyan, hogy nem hajtok az utolsó leheletig.

Ezüstcipős klublegendánk, Nyilas Tibor így vallott fradizmusáról.

- Én fradistának születtem. A fradista létezés valamennyi formáját megéltem eddigi életem során. Édesapámmal 10 éves korom óta jártam a Népstadionba Fradi-meccsekre. Később a Fradi-tábor lelkes, aktív  szurkolójaként, nem csak focira, hanem a Kisstadionban rendezett  jégkorong-derbikre, vízilabda-mérkőzésekre is. Minél gyorsabban halad az idő, annál többször „nosztalgiázom”; rendszeresen eszembe jut, hogy milyen pezsgő klubélet volt az új Üllői úti klubházban. Mi fradisták barátok, családtagok voltunk, ismertük egymás örömeit és gondjait. Mindezt nem tudatosan tettük, ez volt az életformánk. Szeretett klubunk 125 éves. Megannyi siker, boldog pillanat és egy-egy  csalódás mind bevésődtek a emlékezetünkbe. Eddigi életem tapasztalata alapján azonban immár nem csak hiszem a klasszikus megállapítást, miszerint „Fradi volt, Fradi lesz, míg a Földön ember lesz”, hanem tudom, biztos vagyok benne: a Fradi örök!

A beszédeket követően megnyitottuk a Fradi Múzeum legújabb időszaki kiállítását, mely a 125 év titkai nevet kapta, ahol a következő egy-másfél évben ezen tárgyakon keresztül 125 éves történelmünk egy-egy érdekesebb korszakával ismerkedhetnek meg látogatóink.

A Ferencvárosi Torna Club alapításának 125. évfordulóját egy csodálatos könyv kiadásával is megünnepeljük, melynek lapjain megelevenedik egyesületünk dicső múltja. A könyv magyar és angol nyelven készült el, az előbbiből 1899 példány, míg az utóbbiból 250 darab került nyomtatásra. A limitált kiadású, kötészete alapján prémium kategóriába tartozó 360 oldalas alkotás egyedi sorszámmal lett ellátva, ezzel is tovább emelve a kiadvány értékét.