Rég látott erőpróba előtt állt női kézilabdacsapatunk, amely szerdán délután a DVSC-t fogadta az Elek Gyula Arénában. A Loki elvégre hiába „csak” a hetedik helyen áll, abszolút élcsapatnak tekinthető, főképp a játékosai kvalitását tekintve, ráadásul a két fél rendre kiélezett és feszült csatákat vív egymással. Kíváncsian várhattuk tehát, hogy az elmúlt időszakban könnyedén, meggyőző fölénnyel megnyert bajnokik után miként tudnak lányaink ritmust váltani, hiszen az várható volt, hogy ezúttal gyorsabb, precízebb kézilabdára lesz szükség, mint a Szombathely, vagy épp a Békéscsaba ellen elegendő volt.

Aztán úgy tűnt, Emily Bölk egymaga megold mindent… Káprázatos teljesítménnyel rukkolt elő, kiismerhetetlenül variálta a lövéseket, csapatunk tizenkét perc alatt szerzett kilenc góljából hatot vállalt magára, méghozzá úgy, hogy egyszer sem rontott. Vezérletével négygólos előnybe kerültünk (9-5), igaz, bő tíz perc alatt vissza is adtuk a fórt (12-12). A meccs első periódusában, ami nálunk Bölk volt, az a Debrecennél Kovács Anna – csapata első három gólját szerezte a jobbátlövő, még szerencse, hogy később sikerült őt megfékezni. A két Petra, Vámos és Tóvizi is sok veszélyt jelentett még, de a játékrész hajrája megint a miénk lett, Schatzl Nadine és Klujber Katrin villant néhányszor, már öttel is vezettünk (17-12), s a szünetre végül négyet meg is őriztünk a fórból.

A négyből gyorsan ismét öt lett a fordulás után, majd szűk hét perccel később megint egyenlő – fordulatos mérkőzést láthattunk. Fontos volt, hogy legalább a vezetést nem tudta átvenni ellenfelünk, miként az is, hogy ha nehezen is, de két gólra hizlaltuk az előnyt, hogy aztán a vendégek ismét egyenlítsenek. Az utolsó negyed óra 23-23-nál kezdődött, igaz, remélhettük, hogy a hajrát még Kovacsics Anikó, vagyis elsőszámú irányítónk hiányában is jobban bírjuk majd. Szerencsére Háfra Noémi periódusokban megfelelően helyettesítette Emily Bölkött, hozzátett a csapat teljesítményéhez, fontos gólokat lőtt.

Ahogy telt az idő, úgy pattant fel egyre többet Kovacsics a lelátó első sorában, alighanem ment, csinálta volna, ha a válla nem szab gátat, így viszont csak kívülről tette hozzá a magáét meglátásaival, egy-egy jó szóval, ösztönzéssel. A meccs képe pedig továbbra is folyamatosan változott… Kétszer is elléptünk hárommal az utolsó tíz percben, azonban a rendkívül motiváltan, elszántan küzdő vendégek újra és újra visszakapaszkodtak. Klujber Katrin három labdaszerzéssel jelentkezett a góljai mellett, nagyon hasznosan játszott, ám a szélsőink a szokásosnál többet hibáztak.

Szerencsére ez ezúttal belefért, mert ha nagy küzdelem árán is, de legyőztük a Debrecent. Fordulatos meccsen többször is elléptünk három, négy, öt góllal a vendégektől, akik rendre visszakapaszkodtak - ám a végén már nem volt rá lehetőségük.