Lépésről lépésre halad női kézilabdacsapatunk, és a lépcsőfokok egyre fogynak… Kedden egészen pontosan az utolsó előtti lépcsőfokra ért: az Alba Fehérvár KC otthonában kellett begyűjteni a következő két bajnoki pontot. Az erőviszonyok alapján könnyű sikert remélhettünk (főleg, hogy a hazaiak két legeredményesebb játékosa, Triscsuk Krisztina és Afentaler Sára is csak a lelátón foglalt helyet), de a debrecenihez hasonló euforikus győzelmek után mindig nehezebb felpörögni, illetve a tét is kizárólag minket nyomott.

Utóbbiak azonban talán csak az első percekben látszódtak, akkor is csupán a támadásainkon, amelyeket eleinte lassan, körülményesen szövögettünk, de belefért, hogy hat percre volt szükségünk a két gólhoz, mert a védelmünk jól állt a lábán. Janurik Kinga kapkodta a labdákat, de a fehérváriak amúgy is nehezen találtak rést a falunkon, Gerháth Kincső átlövései jelentették a legtöbb veszélyt. A fiatal játékos négyszer talált a kapunkba, ezzel csapata első félidőben szerzett góljainak felét szerezte – és ez az adat azt is elárulta, hogy nagyon kevés gólon tartottuk a hazaiakat.

Ellenben a mi támadójátékunk feljavult, nemcsak a lerohanások után találtuk magunkat gyorsan helyzetben, hanem felállt fallal szemben is. Jól mutatja ezt, hogy még úgy is tizennyolc góllal zártuk a harminc percet, hogy közben a kapus, Dányi Bernadett nyolc labdát fogott. A mieinknél Schatzl Nadine játszott kiemelkedően, mind az öt lövését kihasználta az első játékrészben, mellette Emily Bölk és Kovács Anett is háromszor-háromszor volt eredményes, de nekik egyaránt hat kísérletre volt szükségük ehhez.

A tízgólos vezetés kellő nyugalmat biztosított a fordulás után, s bár a következő negyed órában nem nőtt a különbség, nekünk az is épp elegendő volt, hogy nem csökkent. Hasonló volt a játék képe, mint az első félidőben: eleinte sok helyzetet hibáztunk el, de így, hogy hátul továbbra is kiválóan tettük a dolgunkat, ez nem jelentett problémát. A negyvenötödik perc után aztán kitoltuk tizenötre a különbséget, a vendégszektort megtöltő szurkolóink pedig joggal ünnepelték a csapatot.

A végére bár kiengedtünk kissé, magabiztosan nyertük meg az Alba Fehérvár elleni összecsapást, s így negyvennyolcra növeltük bajnoki pontjaink számát. Ötvennel biztosan révbe érünk, és az ehhez szükséges kettőt pénteken, az MTK elleni idényzárón megszerezhetjük.

Egyetlen lépés maradt, egyetlen mérkőzés, még hatvan perc...