Nem volt épp felszabadult a hangulat női kézilabdacsapatunk öltözőjében a Vipers elleni Bajnokok Ligája-összecsapást megelőző napokban. A szerdai, győri vereség mély nyomokat hagyott a lelkekben, meglátszott az edzésmunkán és az arcokon is, hogy sokkal jobb eredményben reménykedett mindenki. Szombatra ugyanakkor elszántság lett a csalódottságból, és a kezdő sípszótól kezdve lobogott a tűz a szemekben – úgy a pályán és a kispadon lévő játékosoknak, mint a továbbra is hiányzó, ezért az összecsapást a lelátóról figyelő Csiszár-Szekeres Klára, Bíró Blanka kettősnek. A csapatnak.

A túloldalon a világklasszis beálló, Heidi Löke nem állt a Vipers rendelkezésére, és kisebb meglepetés volt az is, hogy nem Katrine Lunde kezdett a kapuban. Sajnos a svéd Evelina Eriksson jól helyettesítette, jó néhány védéssel jelentkezett, de a show-t Janurik Kinga lopta el. Két védéssel nyitott, egyet-egyet a játékrész közepén is hozzátett, a második felében viszont világklasszis produkciót nyújtott. Három gólt kapott tizenöt perc alatt, pedig az ellenfélnél többek között a Nora Mörk, Emilie Arntzen, Henny Reistad hármas próbált túljárni az eszén. Tegyük hozzá, a védekezés is parádésan nézett ki, hihetetlen elszántság tükröződött a mieink testbeszédéből és megmozdulásaiból. Rendre jók voltak a megállító faultok, vagy ötször blokkoltuk a norvégok lövési kísérleteit, és sávokat adtak a védők Kingának. Alicia Stolle parádésan vezényelte a védelmet, és a kevés kapott gól ellensúlyozta a támadásban elkövetett hibáinkat. Összességében fordulatos meccs volt, a tizedik percig mi vezettünk, 5-8-nál Elek Gábornak, 8-8-nál kollégájának, Ole Gustav Gjekstadnak kellett időt kérnie, 8-10-nél a Vipers állt jobban, de a szünetben 14-11 állt az eredményjelzőn.

A pihenő után jött Lunde a vendég kapuba, nálunk pedig kisebb meglepetésre Háfra Noémi kezdett balátlövőben. Utóbbi húzás jött be jobban, átlövőnk élt a lehetőséggel, rövid idő alatt kiharcolt három hetest és lőtt egy gólt is. Nagy szükség volt rá, mert látszott, hogy a remek formában kézilabdázó Emily Bölkre fokozottan ügyeltek. A beállóink is nagyon éltek, Kovacsics Anikó, Klujber Katrin és Háfra Noémi is rendre megtalálta a falban Julia Behnkét és Kisfaludy Anettet. Kovács Anett is remekül szállt be Angela Malestein helyére, s bár első három lövéséből kettőt elhibázott, a másodikban nem remegett meg a keze.

Nagyon rendben volt, amit láttunk – azt is mondhatjuk, olyan teljesítményt és olyan elszántságot mutatott a csapat, amilyet a Ferencvárostól mindig is akarunk.

A második félidőben egyszer tudott egy gólra visszakapaszkodni a Vipers, de az utolsó tíz percre ismét négy gólos vezetésünknél fordultunk. Márton Gréta és Tóth Nikolett méterekről vetődött a labdákért, ennek is köszönhetően a mérkőzés során először ötre nőtt az előnyünk – már-már a kezünkben éreztük a két pontot, amikor a játékvezetők húsz másodperc alatt két játékosunkat is kiállították (Emily Bölköt biztosan tévesen). Schatzl Nadine kettős hátrányban is bezúzott egyet, három perccel a vége előtt azonban ezzel együtt is kettőre olvadt a fór (29-27).

Nehezen ment a labda, passzívat jeleztek már a játékvezetők – de amikor baj volt, jött Bölk és hosszú idő után újra kilőtte a jobb alsó sarkot!

Elképesztően nagyot játszott a csapatunk, amely végül kettő góllal, 30-28-ra legyőzte a világ egyik legjobbjának tartott norvég bajnokot. Folytatás hétfőn, ugyanitt - reméljük, hogy ugyanígy.