Sorozatban jönnek női kézilabdacsapatunk számára a mérkőzések, amelyek ráadásul szinte kivétel nélkül óriási izgalmakat hoznak. A legerősebb emlék most a DVSC elleni bajnoki lehet, miközben még egy hét sem telt el a Brest legyőzése, az extázis óta. S ha azt mondjuk, a szurkolóknak nincs ideje alaposan megünnepelni a sikereket, akkor ez hatványozottan igaz a játékosokra, akiktől szombaton újra két pontot remélünk.

Hétvégi ellenfelünk a Buducsnoszt, amely szeptemberben a huszonhatodik szezonját kezdte meg a Bajnokok Ligájában. A BL-trófeát 2012-ben és 2015-ben is elhódító alakulat sikerekben, történelemben és tradíciókban egyaránt gazdag, hazája bajnokságában pedig 1992 óta címvédőnek számít (2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem avattak bajnokot). Az idei szezonra azonban teljesen megújulva, a korábbiaknál jóval karcsúbb költségvetéssel indult neki, reménykedve abban, hogy így is felveheti a kesztyűt a kontinens legjobbjaival.

A változások 2020 novemberében kezdődtek a klubnak tizenegy év után búcsút intő Dragan Adzic vezetőedző távozásával. Helyére a korábbi világklasszis, Bojana Popovics érkezett, aki addig asszisztensként és sportigazgatóként dolgozott a csapatnál, továbbá a montenegrói válogatott irányításáért is ő felel. A keret is számos ponton cserélődött, és inkább az eligazolók listáján találkozhatunk nagyobb nevekkel. A tíz távozóból négyen (Jovanka Radicsevics, Majda Mehmedovics, Marina Rajcsics és Milena Raicsevics) a török Kastamonuba szerződtek, hárman (Andrea Lekics, Barbara Arenhart és Allison Pineau) a Krim Ljubjanába, Ema Ramusovics Bukarestbe költözött, Anastasija Marsenics a Molde játékosa lett, míg Itana Grbics a Ferencvárost erősíti. A helyükre fiatal játékosok érkeztek, ami meg is látszik a csapat eddigi BL-eredményein, hiszen a Buducsnoszt pont nélkül a tabella utolsó helyén áll. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy fölényes győzelmet az öt forduló alatt eddig csak az Esbjerg tudott ellene aratni (35-20), a Podravka (29-22), a Dortmund (29-34), a Rosztov-Don (19-25) és a CSM Bucuresti (30-22) ellen azonban tisztességgel helytállt.

Csoportellenfeleink közül a Buducsnoszttal játszottuk a legtöbb mérkőzést a kupasorozat történetében, szám szerint tizenhármat. A mérleg ránk nézve pozitív, hét győzelem áll nevünk mellett, egy döntetlent játszottunk és öt vereséget szenvedtünk. Külön motivációt adhat játékosainknak, hogy az előző idény BL-nyolcaddöntőjében pont a podgoricaiakkal mérkőztünk meg, és végül ők is jelentették a végállomást számunkra. Érdemes hozzátenni, hogy ekkor még erősebb kerettel rendelkezett a Buducsnoszt, továbbá az is nagy hátrányt okozott, hogy Elek Gábor betegség miatt a visszavágón, illetve annak hetében nem irányíthatta személyesen a csapatot.

A leírtak alapján is kitűnik, hogy jelen pillanatban a Ferencváros az erősebb együttes, de így sem szabad lebecsülni ellenfelünket, hiszen a mostani keretében is találhatóak ezen a szinten is jó képességű kézilabdázók. Az irányító Matea Pletikoszics öt meccsen szerzett huszonnégy gólja elismerésre méltó, az orosz, 188 centi magas jobbátlövőt, Valeriia Maslovát nagy tehetségnek tartják és idén egyelőre él is a több játéklehetőséggel (huszonöt gólt lőtt), Tatjana Brnovics pedig évekkel ezelőtt is már a mezőny egyik legjobb beállója volt (tizenhat gólnál jár). Az említett három játékos húzza leginkább a Budu szekerét, ők összesen a csapat száztizenkét góljának ötvennyolc százalékát szerezték. Azt se felejtsük el, hogy fiataljaik fokozatosan fejlődnek, érnek bele a Bajnokok Ligájába, meccsről meccsre jobban teljesítenek, továbbá Podgoricában általában a legjobb csapatoknak is mindent bele kell adniuk a győzelemért.

Különlegességet jelent még, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapata története során eddig kilencvenkilenc Bajnokok Ligája-mérkőzést nyert meg – vagyis, ha minden jól megy, szombaton jöhet a századik.

A szerdai, Debrecen elleni teljesítmény megfelelő alapot nyújthat a podgoricai összecsapásra, amelyen határozott, pontos játékkal értékes két pontot szerezhetünk.