Férfi jégkorongcsapatunk szombaton kora délután a Miskolci Jégcsarnokban lépett jégre az Erste Liga negyeddöntőjének ötödik mérkőzésén. Mivel Fodor Szabolcs együttese az egy-egy miskolci és ferencvárosi győzelemmel véget ért első két idegenbeli mérkőzést követően szerdán és csütörtökön is legyőzte a DVTK Jegesmedvéket a Tüskecsarnokban, így a képlet egyszerű volt: amennyiben a Fradi az ötödik, ismét idegenbeli összecsapást is meg tudja nyerni, 4-1-re behúzza a négy győzelemig tartó párharcot, és továbbjut a liga elődöntőjébe. Pokolian nehéz feladatnak ígérkezett ez, hiszen ellenfelünk az életben maradásért küzdött, ráadásul hazai jégen – igaz, a Ferencvárost is népes és hangos tábor kísérte el a borsodi megyeszékhelyre.

A mieink meccskerete egy az egyben megegyezett a csütörtöki, győztes mérkőzésen látottakkal, a kapuban ezúttal is Arany Gergely kezdett, míg a kétmeccses eltiltása második mérkőzését töltő Matias Sointu, valamint a betegség miatt hiányzó Jari Sailio és Julius Marva nem álltak Fodor Szabolcs rendelkezésére.

Nem kezdődött jól a mérkőzés a mieink számára, már a második percben megszerezte a vezetést a DVTK, Galajda kapu mögül érkező fonák visszapasszát Berdnyikov lőtte közelről Arany kapujába (1-0). A gyors kapott gól után sikerült rendezni a sorokat, és felvenni a mérkőzés ritmusát, de annak ellenére, hogy ezúttal is gyors, kemény, vérbeli playoff-hoki zajlott a jégen, az igazán nagy helyzetek mindkét oldalon elmaradtak. A 10. percben emberelőnybe kerültünk Miskolczi szabálytalansága után, és bár sikerült felállni a miskolci harmadban, a nyomás nem hozott gólt. Sőt, szinte rögtön a kiegészülés után az ellenfél kilépő játékosát Tóth Gergő csak szabálytalanul tudta megállítani, a Jegesmedvék együttese pedig kihasználta az első adódó emberelőnyt (bár technikailag már nem volt emberelőny, mert a fór végén a kiállított Tóth már elindult a büntetőpadról a jégre), Vas bal oldali keresztpassza után Kiss Roland lőtt, Arany védett, Vojtkó pedig közvetlen közelről a hálóba lőtte a kipattanót (2-0). A kétgólos hátrány azért sem volt jó hír, mert a két csapat párharca minden tekintetben a legszorosabb a negyeddöntők közül, olyannyira, hogy az eddigi négy meccsen aki két góllal vezetni tudott, meg is nyerte az adott találkozót. Ezúttal viszont a folytatás sem sikerült jobban, nemhogy zárkóztunk volna, de jött egy újabb hazai találat, a 17. percben egy lövés utáni kipattanót Razumnyak gyűjtött be a bal oldalon, középre korcsolyázott, majd Arany mamutja mellett az ellentétes sarokba visszahúzva laposan a kapuba lőtt (3-0). Fodor Szabolcs a gólt megelőző lövésnél kialakult szituáció miatt kikérte az edzői challenge-et, ám a játékvezetők a videózás után is megadták a találatot. A harmad hajrájában még kiszórták a miskolci kapu mögött Tóth Adriánt a jégre lebirkózó Kiss Rolandot, ám nem sikerült élni az emberelőnnyel.

43 másodperc áthúzódó emberelőnnyel indult a második játékész, ám ez is kihasználatlan maradt. A folytatásban a mieink háromgólos hátrányban is mindent megpróbáltak, hogy közelebb férkőzzenek az ellenfélhez, és valahogy visszajöjjenek a meccsbe, de ezen a délutánon semmi sem jött össze, előbb Voris védett valószínűtlenül nagyot, majd Hrabal kékvonalas bombája csattant a vason. Ez pedig megbosszulta magát, a 35. percben Kiss Roland lőtt távolról, a korong pedig a jobb felsőbe vágódott, Arany nem érhetett oda (4-0). A szünetig hátralévő percek feszülten teltek, előbb Kreisz szabálytalansága után alakult ki tömegjelenet a miskolci harmadban, amelynek nyomán a vétkes mellett Kärmeniemi és a túloldalról Miskolczi is kiültek két-két percre, majd hamar odalett a hazai emberelőny, Vojtkó akadályozta ellenfelét. Négy a négy ellen folytatódott a játék, de nem volt ideje kiegészülni a feleknek, mert Borost is kiszórták magas bot miatt. Emberhátrányban Kulmala még meglépett egy koronggal, de ő is a vasat találta telibe, így nem zárult jól a játékrész.

Négygólos előnye birtokában kényelmes helyzetből várhatta a DVTK a záró harmadot, amelyben a játék helyett már inkább a keménység dominált. Rögtön a játékrész első percében Kulesov kapott két percet, de nem tudtuk végigjátszani előnyben a két percet, ugyanis Betteridge is szabálytalankodott Vorisszal szemben – igaz, ehhez a hazai kapus méretes homorítása is kellett. Wehrs volt a következő kiállított, így Betteridge visszatérése után volt egy kis emberelőnyünk, ám kihasználatlan maradt. Az 50. percben Galántai közelről a kapuba kotorta Kozma Vorisról kipattanó lövését (4-1), ám a szépítés már túl későn érkezett. Az 55. percben még Borosra fújtak 2+2 percet magas bot miatt, majd Mesikämmen is két percet kapott, a hazaiak viszont nem éltek az öt a három elleni lehetőséggel. Hat másodperccel később még megérkezett a playoffban nem ritka, és ebben a párharcban is szinte menetrendszerű, meccset lezáró bunyó, Lövei szabálytalanságát követte egy bunyó, aminek végén Kucsma és Galajda is mehettek az öltözőbe.

A Ferencváros nem tudott élni az első lehetőséggel, hogy kiharcolja a negyeddöntőbe jutást, de még így is 3-2-re vezeti a négy győzelemig tartó párharcot, így hétfő este a Tüskecsarnokban ismét megpróbálhatja lezárni a nyitott kérdéseket.