Magyar bajnok, Erste Liga-győztes és Magyar Kupa címvédő, 2021-ben három mérkőzés után még százszázalékos férfi jégkorongcsapatunk a Dunaújvárosi Acélbikákat fogadta a Tüskecsarnokban az Erste Liga alapszakaszában. Nem mondhatjuk, hogy a két csapatnak ne lett volna lehetősége felkészülni egymásból, ugyanis korábban már háromszor találkoztak az idei szezonban, ráadásul egy felkészülési mérkőzésen is összecsaptak augusztus végén, így a DAB lett az első csapat idén, amellyel a Fradi lejátssza mind a négy egymás elleni meccsét az alapszakaszban.

Korábban mindhárom egymás elleni meccset az FTC-Telekom nyerte meg, ráadásul listavezetőként fogadtuk a sereghajtót, így a papírforma hazai győzelmet ígért, ezzel azonban érdemes volt nagyon óvatosan bánni, a DAB ugyanis öt nappal ezelőtt a végsőkig kiélezett, elképesztően izgalmas csatára kényszerítette a Fradit Dunaújvárosban, utána pedig a hosszabbításban le tudta győzni azt a Brassót, amelyik bár még csak 13 lejátszott meccsnél tartott előtte, vesztett pontok tekintetében kimagaslott a liga mezőnyéből.

Kedden Dunaújvárosban 62 lövést kapott az Acélbikák pár héttel ezelőtti szerzeménye, az NHL-rutinnal is rendelkező 38 éves amerikai Jason Bacashihua a Fradi támadóitól, amiből 58-at megfogott, ezzel még úgy is 93,6 százalékkal védett, hogy kapott négy gólt, így számíthattunk rá, hogy a meccs egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül őt átjátszani, valamint hogy megállítsuk a DAB villámgyors támadói által végigvitt kontrákat. Azt is láthattuk a korábbi mérkőzéseinken, hogy sokszor bár korongbirtoklásban és lövésekben az elejétől kezdve domináljuk az ellenfelet, a hatékonyság hagy kívánnivalót maga után.

Jó lett volna tehát egy gyors góllal megtörni a fentebb említett tendenciákat, ez pedig össze is jött. A találkozó legelejétől kezdve irányítottuk az eseményeket, a dunaújvárosiaknak javarészt csak arra volt energiája, hogy a saját harmadából kiemelgesse a korongokat, elvétve tudtak még kontrából is végigvinni támadásokat. Hogy mekkora is volt a fölényünk az első játékrészben, azt jól mutatja a 22:4-es kapuralövési mutató, ami az első harmad után állt a vonatkozó statisztikai rovatban. Sőt, a vágyott korai gól is megérkezett: Németh Attila kapott korongot a vendégek kapuja mögött, szépen tartotta meg, majd remek ütemben tálalt a centerben érkező Tóth Adrián elé, aki tisztán lőhetett, és közelről nem hibázta el a ziccert. (1-0) A gól után is maradtunk támadásban, aminek alig több mint három perc múlva lett meg az eredménye. Mitch Versteeg korcsolyázott be jobbról a DAB kapuja mögé a koronggal, megkerülte azt, majd amíg a védők azzal voltak elfoglalva, hogy a két középen lévő társból kit választ, ő gondolt egyet, és visszahúzta kapura a pakkot, ami a hálóban kötött ki, gyönyörű egyéni villanás volt! (2-0) A gyors két gól láthatóan még jobban megfogta a vendégeket, abszolút uraltuk a találkozót, az Acélbikák a harmad második felében lényegében nem vittek végig veszélyes támadást a pályán. A 17. percben viszont egy előrelőtt korongot Keaton Ellerby lefülelt, és tanári pontossággal adott egy hosszú lapos passzt a két újvárosi védő között kibújó Tóth Richárdnak, aki egy csellel elfektette Bacashihuát, majd a kapuba emelte a korongot. (3-0) Szegény embert még az ág is húzza – a 18. percben elcserélték magukat a vendégek, majd a kiállítás első percének végén Németh Attilával szemben szabálytalankodott Pozsár Márk a DAB kapuja mögött, így közel egy percig kettős emberelőnyben támadhattunk. Ezt azonban nem sikerült kihasználni, egy kiállítás letelt, a másodikból pedig majdnem egy perc áthúzódott a második játékrészre, amelyet háromgólos vezetéssel vártunk.

37 másodperc kellett mindössze, hogy meglőjük a negyedik gólunkat a második harmad kezdetén, Kärmeniemi kékvonalas lökete akadt be a hálóba! (4-0) Ez pedig azt is jelentette, hogy emberelőnyös gólt szereztünk, ami annak tükrében, hogy éppen az emberelőny csapatunk egyik Achilles-sarka az idei szezonban, dicséretes és önbizalom-növelő! A négygólos előny tudatában megpróbáltuk teljesen bedarálni a dunaújvárosiakat. Ennek az lett a következménye, hogy akkora hévvel támadtunk, hogy sokszor a védőpárosunk is fennragadt, a DAB pedig a támadó kékre tolta előre mindig villámgyors támadói egyikét, akik révén több életveszélyes kontrát is vezettek a vendégek. Arany Gergely többször is egy az egyben maradt szemközt Turcotte-ékkal, de mindannyiszor kapusunk került ki győztesen a párharcokból! Úgy fest, a Gyergyó elleni szezonbeli első shutout meghozta Arany önbizalmát is, nem csak a mezőnyben csillogtatta ugyanis azt a régi, domináns játékot a mai délutánon a Fradi, amelyet oly’ sokszor megcsodálhattunk az előző két idényben, de a kapuban is gyönyörű dolgokat művelt válogatott hálóőrünk! A kicsit könnyelművé váló védekezés és a kontrák miatt sokkal több, váratlanul több dolga volt, mint az első harmadban, a kapura lövést meg is nyerte 17:11-re a DAB a második húsz percben, azonban remek volt az összhang Arany és a mezőnyjátékosok között, többször jól segítették ki kapusukat a társak, hatékonyan takarítottak. Ezt is a Fradi szemére rótták többen a szezon első szakaszában a hatékonyság mellett, a váratlan védekezési hibák utáni könnyű gólokat – ennek ma nyoma sem volt, végre! Emberhátrányban is olajozottan működött a gépezet, Versteeg kiállítása után a harmad felénél kellett két percig öt a négy ellen védekeznünk, megoldottuk. Sőt, elöl is megvoltak a lehetőségek az ötödik gólra, ezek azonban benne maradtak az ütőkben. Így is meg tudtuk nyerni a második harmadot is!

Csak azért nem mondtuk ki két játékrész után, hogy eldőlt a meccs, mert éppen a DAB volt az a csapat, amelyik októberben a harmadik harmadban 15 perc alatt állt fel négygólos hátrányból, de erre a játék mai képe alapján nem volt esély. Ráadásul a záró játékrészre is ugyanazzal a kedvvel és lendülettel jöttünk ki, mint az első kettőre. Éppen a játék azon elemeiben csillogtatta meg jó oldalát a Fradi, amelyeket korábban hiányolni lehetett a játékunkból – jól ment a veszélyes helyzetek kialakítása és kihasználása, volt sikeres emberelőny, és a védekezés is határozottan és eredményesen működött. Egészen a 46. percig kellett várni az első vendéghelyzetre, akkor a játékvezetők szerint gólhelyzetben szabálytalankodott Boros Turcotte-tal szemben, aki végül magabiztosan értékesítette a büntetőt, így három gólra felzárkózott a DAB. (4-1) Nem szólalt meg viszont a vészcsengő a fejekben, hiszen bár októberben is a harmadik harmadban egyenlített négygólos hátrányból ugyanez az ellenfél, ma nyoma sem volt a játékban ennek a lehetőségének. Sőt, kevesebb mint két perccel később Justin Hodgman mutatott be egy remek egyéni villanást, elhúzta a korongot Bacashihua előtt, és fonákkal a hálóba emelt. (5-1) Ekkor látszott, hogy teljesen elvesztette a fonalat a Dunaújváros, már a szívük sem vitte előre őket, a mieink pedig élvezték a játékot, és minden lehetőséget ki akartak használni. Ennek eredményeként az 53. és az 58. perc között még három gólt lőttünk, előbb Hodgman duplázott (6-1), majd Tóth Adrián (7-1) és Tóth Richárd (8-1) is meglőtte a maga második gólját, a hetediknél 22-es mezszámú támadónk és Kulmala senkitől sem zavartatva játszotta sakk-mattig három oda-vissza átadással az akciót.

A Ferencváros egy a végére széteső ellenféllel szemben aratott magabiztos, 8-1-es győzelmet, és ami még ennél is fontosabb, először mutatta igazán azt az arcát a csapat az idényben, amit az elmúlt két szezonban tudott. Tíz nap alatt négy mérkőzést nyertünk, még hibátlanok vagyunk 2021-ben – kifejezetten jó alap a folytatásra, ami nagyon nem ígérkezik könnyűnek, a két ráadásos veresége ellenére még mindig remek mutatójú Brassót fogadjuk január 16-án a Tüskecsarnokban, majd jön a Csíkszereda elleni rangadó.