A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) szabályai szerint az aktuális magyar bajnok a második számú európai nemzetközi kupasorozatban, a Kontinentális Kupában kap indulási jogot. Az FTC-Telekom férfi jégkorongcsapata 2018/19-ben megnyerte a magyar bajnokságot és az Erste Ligát, a szakosztály vezetése pedig hivatalosan is bejelentette, beadta a nevezést a sorozatra, így a Ferencvárosi Torna Club férfi jégkorongcsapata 19 év után, 2000 őszét követően ismét ott lesz a nemzetközi kupaporondon!

A 2000-es éveket megelőző évtizedekben a Fradi hokisai szinte állandó résztvevői voltak az akkoriban működő nemzetközi sorozatnak, következzen most egy kis rövid hokis kupatörténelem!

A BEK-től a BL-ig - Kis európai kupatörténelem, jégkorongos szemüvegen át

Az IIHF a labdarúgás mintájára 1965-ben indította útjára Európa legjobb jégkorongcsapataival a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK), amely eleinte egyenes kieséses rendszerben működött, majd később négyfős csoportokra osztották a mezőnyt, a csoportgyőztesek egy második csoportkört játszottak, és ez így ment egészen addig, amíg négy csapat maradt, és a végső csoport győztese hódította el a trófeát. A szervezők sokszor ütköztek problémákba, nehéz volt népszerűvé tenni a sorozatot, ugyanis óriási volt az eltérés Európa különböző vidékeinek bajnokcsapatai között a játéktudás tekintetében, így sok volt a hatalmas gólkülönbségű, lefutott párharc vagy meccs. A sorozat végül 1997-ben meg is szűnt, ekkor alakult meg a Kontinentális Kupa, valamint az elit csapatoknak egy külön sorozat, az Európai Hoki Liga. Ez mindössze néhány szezont ért meg 1996 és 2000 között, helyét 2005-től az Európai Bajnokok Kupája vette át, ezután következett 2008-ban a Bajnokok Ligája, amely egy szezont ért meg, majd 2014-ben indult újra, azóta viszont töretlen népszerűségnek örvend.

A Bajnokok Ligájába a jelenlegi lebonyolítás szerint Európa 13 legerősebb bajnoksága delegál csapatokat, a labdarúgáshoz hasonlóan a legjobbak többet, hozzájuk csatlakozik a címvédő, valamint a Kontinentális Kupa előző kiírásának győztese, így áll össze a 32 csapatos főtábla. Az Erste Liga (és a ligába integrált OB I) nincs a BL-ligák között, így a magyar bajnoknak alanyi jogon a második számú európai sorozattá avanzsált Kontinentális Kupában van lehetősége az indulásra. (Elméleti szinten van lehetősége magyarországi csapatnak odaférni a BL főtáblájára, hiszen az osztrák EBEL három, a szlovák Extraliga egy csapatot indít, és ezekben szerepel a Fehérvár AV19, valamint a MAC Újbuda és a DVTK Jegesmedvék, ezen kívül a Kontinentális Kupa győztese is indulási jogot nyer). Volt azonban idő, amikor a Ferencvárosi Torna Club a legjobbak között, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában indult, idézzük fel most ezeket a szerepléseket!

Kalandozások kora, avagy a Fradi hokisai Európában

Az FTC magyar bajnokként először az 1967/68-as idényben, a sorozat harmadik kiírásában mutatkozott be a BEK-ben. A Fradi az azóta már osztrák rekordbajnok, jelenleg EBEL-címvédő Klagenfurttal találkozott az első körben, és kettős vereséggel búcsúzott. A következő nekifutásra, 1971/72-ben viszont rögtön meglett az első győzelem is, a Ferencváros a holland Tilburgot győzte le az első kör első mérkőzésén 6-4-re, igaz, a visszavágó 12-3-as holland győzelmet és továbbjutást hozott. Mivel 1971 és 1980 között a Fradi zsinórban tíz alkalommal hódította el a magyar bajnoki címet, így lényegében egy évtizedre helyet bérelt magának a BEK mezőnyében. 1972/73-ban történetünk során először a sorozat második körében is ott lehettünk, igaz, a pályán elért továbbjutás nem volt, hiszen svájci ellenfelünket játék nélkül múltuk felül. Az Olimpija Ljubljana túl nagy falatnak bizonyult a második körben, egy 3-0-s vereség után csak 6-5-re sikerült legyőzni őket.

Ezután következett az 1973/74-es idény, amely a Fradi nagy BEK-meneteléseként íródott be a klub és az egész magyar jégkorong történelemkönyvébe. Ekkor harcolta ki ugyanis a Ferencváros története során először a jégen a továbbjutást a BEK első köréből, a manapság az osztrák bázisú EBEL-ben eredményesen szereplő Bolzano 6-4-es, majd 7-3-as legyőzésével. A második körben azonban rettegett ellenfél következett, a korszak egyik nagy csapata, a tizenhatszoros német bajnok, a két évvel korábban a legjobb hatig jutó Füssen. A Fradi azonban nem rettent meg, és előbb 8-7-re, majd 12 ezer néző előtt 5-3-ra legyőzte a német bajnoki címvédőt, így kettős győzelemmel jutott be a harmadik körbe, vagyis abban az évben Európa öt legjobb csapata közé. Ezt a párharcot azóta is az FTC jégkorongszakosztálya, és a magyar klubhoki történetének legnagyobb tetteként tartják számon. A holland bajnok Tilburg már túl nagy falatnak bizonyult, de a súlyos, 11-2-es vereség után sikerült szépen, a visszavágón aratott 6-5-ös győzelemmel búcsúznia Mészöly Andráséknak.

A következő években bár többször közel volt a bravúr (1974-ben a francia bajnok kiejtése után a bombaerős Klagenfurt ellen két meccs alatt mindössze két gól volt a különbség az osztrákok javára), de sorrendben egyszer a második kör, majd négyszer az első kör jelentette a végállomást (1976-ban nem indultunk, míg 1980-ban visszaléptünk.

A Fradi 1981-ben elvesztette a magyar bajnoki címet, és ezután még hat alkalommal térhettek vissza a BEK-be a sorozat 1997-es megszűnése előtt. 1984-ben az első körben búcsúztunk, majd 1987-ben átalakították a lebonyolítást, és csoportmeccseket rendeztek. A Fradi ebben a rendszerben 1989-ben volt ott először a mezőnyben, és csoportja negyedik, utolsó helyén végzett, mindössze egy pontot szerezve a dán Frederikshavn ellen egy 6-6-os döntetlennel (akkoriban még lehetett döntetlen egy hokimeccs vége). 1991-től 1997-ig egyetlen év kivételével újra ferencvárosi sikerkorszak következett a magyar bajnokságban, de a Fradi a BEK-indulást nem minden évben vállalta. 1991-ben összejött az első győzelem a csoportkör bevezetése óta, a Slavia Szófiát sikerült 8-4-re legyűrni, de ez nem ért továbbjutást. Egy évvel később a Fradi egy másik szófiai csapat a Levszki-Szpartak 7-2-es legyőzésével, valamint a lett Kekava elleni 4-1-es vereséggel háromfős csoportja második helyén zárt, ez nem ért továbbjutást. 1993 egy egészen elképesztő rekordgyőzelemről marad emlékezetes: a Ferencváros az E csoport első mérkőzésén hihetetlen módon 51-1-re győzte le a török Ankarát. Jól mutatja az európai csapatok tudása között tátongó akkori különbséget, hogy ezt egy Steaua Bukarest elleni 10-3-as győzelem, majd egy sztárcsapat, a Sparta Praha elleni 19-3-as vereség követte. Csapatunk így egyetlen hajszállal maradt le a továbbjutásról a csoport második helyezettjeként. 1994-ben pont nélkül zártuk az első csoportkört, majd következett az FTC történetének utolsó BEK-szereplése. A Fradi ekkor ugyan 9-1-re legyőzte a Medvescsak Zágrábot, a kazah Torpedo Uszty-Kamenogorszk 7-1-re, a fehérorosz Tivali Minszk 7-4-re bizonyult jobbnak, így csapatunk búcsúzott.

A 90-es évek: a Kontinentális Kupa korszaka

Az 1997-es bajnokcsapat a megszűnő BEK utódjául szánt elitligába, az Európai Hoki Ligába nem fért be, az első alkalommal kiírt Kontinentális Kupában viszont ott volt az Alba Volán és a Dunaferr társaságában. A Fradi bajnokként az első csoportkörben csatlakozott a mezőnyhöz, nem kellett selejtezőket játszania. Itt egyetlen pontot sikerült három meccsen szerezni, az Olimpija Ljubljana elleni 2-2-vel, ez pedig nem ért továbbjutást. A Fradi a 2000/2001-es sorozatban a magyar bajnokság második helyezettjeként még feltűnt a mezőnyben, a selejtezőkör C csoportjában a spanyol Jaca 5-2-es legyőzése és a kazah Kazzinc-Torpedótól elszenvedett 9-0-s vereség után a Csíkszeredát idegenben sikerült 5-4-re legyőzni, a csoport második helye azonban nem ért továbbjutást.

Minden, amit a Kontinentális Kupáról tudni érdemes!

Ahogy a korábbi, 1997-ben megszűnő BEK az Európai Hoki Ligán, majd az Európai Bajnokok Kupáján keresztül átalakult a 2014 óta működő, ma is ismert Bajnokok Ligájává, úgy vált az 1997-ben utódként életre hívott Kontinentális Kupa a második számú európai kupasorozattá. A kezdeti években a magyar bajnokság még három, majd két csapatot adhatott a mezőnyben, ma már csak az OB I győztesének jár indulási jog. A lebonyolítási rendszer hasonló, mint a BEK utolsó éveiben: az első csoportkört négy csapat játssza (tavaly a bolgár, az izlandi, az izraeli és a török bajnok csaptak össze), innen egy csapat jut tovább a második körbe, ahol hét együtteshez csatlakozik, két négyes csoportra osztva. Ebben a fázisban száll be az Erste Liga győztese, vagyis 2019/2020-ban a Fradi is. A csoportköröket mindig egy helyszínen rendezik meg, egy-egy hosszú hétvége alatt, a csoportokban mindenki egyszer játszik mindenki ellen, így összesen három meccs jut egy csapatra. Itt már kaphatunk olasz, lett, szlovén, szerb, spanyol vagy ukrán bajnokot is ellenfélül. Ezekből a csoportokból is egy-egy csapat jut tovább a harmadik körbe, ahol csatlakozik hat, már olyan közel BL-szintű csapathoz, mint a Francia vagy a Fehérorosz Kupa győztese, a lengyel bajnoki második, vagy a kazah és horvát bajnok. A harmadik kör két négyes csoportjából már két-két csapat jut tovább, a Final Fourba.

Az IIHF Kontinentális Kupa 2019/2020-as kiírásának sorsolását az évi rendes IIHF-CC kongresszuson bonyolítják le június 21-én, Budapesten. Az biztos, hogy a Fradi a második fázisban, vagyis a legjobb 14 csapat között csatlakozik a sorozathoz, és nem rendez csoportkört, tehát biztosan külföldi helyszínre utazik, várhatóan 2019 októberében.