Amint arról korábban beszámoltunk, magyar bajnoki címvédő férfi jégkorongcsapatunk október közepén Belgrádban három magabiztos győzelemmel megnyerte az IIHF Kontinentális Kupa második körének D csoportját, amivel 2019 után másodszor jutott be a harmadik körbe, a sorozat legjobb nyolc csapata közé.

Az FTC-Telekom szerdán utazott el az olaszországi Cortina d’Ampezzóba, ahol péntektől vasárnapig rendezik a harmadik kör F csoportjának küzdelmeit, a Fradi ellenfelei sorban a lengyel GKS Katowice, a dán Herning Blue Fox, valamint a házigazda olasz SG Cortina lesznek. Az első két csapat továbbjut a januári négyes döntőbe, amit a négy résztvevő valamelyike rendez majd meg, erről később születik döntés.

Mindhárom mérkőzés élőben követhető, erről IDE KATTINTVA találnak bővebb információt!

A Ferencváros a 2019-es ritteni bravúr után története során másodszor harcolta ki idén a továbbjutást a második körből, a Final Fourba, a legjobb négy csapat közé pedig még soha nem sikerült kvalifikálnia magát a zöld-fehér együttesnek. A magyar csapatok közül a kupasorozat 1997 óta íródó történetében a négyes döntőben eddig csak az Alba Volán szerepelhetett, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben, azonban akkor még más volt a lebonyolítás, és a székesfehérváriak házigazdaként automatikus résztvevői voltak a Final Fournak, a korábbi csoportkörökből kvalifikálnia magát azonban eddig még egyetlen magyar együttesnek sem sikerült. Ha most összejönne, az történelmi tett lenne, hasonló léptékű, mint a máig legendás 1973/74-es BEK-menetelés a korszak egyik nagy csapata, a Füssen kiejtésével.

BEK-től a BL-ig és a Kontinentális Kupáig – kis európai klubhoki történelem

Hogy milyen rangot is képvisel pontosan az IIHF Kontinentális Kupa, azt az alábbi történelmi összefoglalóval igyekszünk szemléltetni.

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) a labdarúgás mintájára 1965-ben indította útjára Európa legjobb jégkorongcsapataival a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK), amely eleinte egyenes kieséses rendszerben működött, majd később négyfős csoportokra osztották a mezőnyt, a csoportgyőztesek egy második csoportkört játszottak, és ez így ment egészen addig, amíg négy csapat maradt, és a végső csoport győztese hódította el a trófeát. A szervezők sokszor ütköztek problémákba, nehéz volt népszerűvé tenni a sorozatot, ugyanis óriási volt az eltérés Európa különböző vidékeinek bajnokcsapatai között a játéktudás tekintetében, így sok volt a hatalmas gólkülönbségű, lefutott párharc vagy meccs. A sorozat végül 1997-ben meg is szűnt, ekkor alakult meg a Kontinentális Kupa, valamint az elit csapatoknak egy külön sorozat, az Európai Hoki Liga. Ez mindössze néhány szezont ért meg 1996 és 2000 között, helyét 2005-től az Európai Bajnokok Kupája vette át, ezután következett 2008-ban a Bajnokok Ligája, amely egy szezont ért meg, majd 2014-ben indult újra, azóta viszont töretlen népszerűségnek örvend.

A mai formájában egy amolyan európai elitligaként működő Bajnokok Ligájába a jelenlegi lebonyolítás szerint Európa 13 legerősebb bajnoksága delegál csapatokat, a labdarúgáshoz hasonlóan a legjobbak többet, hozzájuk csatlakozik a a Kontinentális Kupa előző kiírásának győztese, így áll össze a 32 csapatos főtábla. Az Erste Liga (és a ligába integrált OB I) nincs a kiemelt BL-ligák között, így a magyar bajnoknak alanyi jogon a második számú európai sorozattá avanzsált Kontinentális Kupában van lehetősége az indulásra. (Elméleti szinten van lehetősége magyarországi csapatnak odaférni a BL főtáblájára, hiszen az osztrák liga három csapatot indít, az itt szereplő Hydro Fehérvár AV19 pedig nemrég ki is tudta harcolni innen a Bajnokok Ligája-szereplést).

A Kontinentális Kupában való szereplés sem kis dolog azonban, hiszen európai bajnokcsapatok sorával kell felvenni a küzdelmet!

Ahogy a korábbi, 1997-ben megszűnő BEK az Európai Hoki Ligán, majd az Európai Bajnokok Kupáján keresztül átalakult a 2014 óta működő, ma is ismert Bajnokok Ligájává, úgy vált az 1997-ben utódként életre hívott Kontinentális Kupa a második számú európai kupasorozattá. A mezőny azonban tele van bajnokcsapatokkal, hiszen itt kap indulási lehetőséget minden olyan európai liga bajnoka, amelynek nincs kvalifikációs lehetősége a Bajnokok Ligájába.

A kezdeti években a magyar bajnokság még három, majd két csapatot adhatott a mezőnybe, ma már csak az OB I győztesének jár indulási jog. A lebonyolítási rendszer hasonló, mint a BEK utolsó éveiben: az első csoportkört kétszer négy csapat játssza, innen a két csoportgyőztes továbbjut a második körbe, ahol három-három együtteshez csatlakozik, két újabb négyes csoportkört alkotva így. Ebben a fázisban szállt be az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a Fradi. A csoportköröket mindig egy helyszínen rendezik meg, egy-egy hosszú hétvége alatt, a csoportokban mindenki egyszer játszik mindenki ellen, így összesen három meccs jut egy csapatra. Innen egy-egy csapat jut tovább a harmadik körbe, a legjobb nyolc közé, ahol csatlakozik újabb három-három, már közel BL-szintű csapathoz (itt száll be a a kazah és a lengyel bajnok, vagy a dán bajnoki második is). A harmadik kör két négyes csoportjából két-két csapat jut tovább a Final Fourba.

Brutálisan erős, de nem legyőzhetetlen ellenfelek

A Ferencváros az októberi belgrádi továbbjutás után a harmadik kör F csoportjába kapott besorolást, ahol a lengyel bajnok GKS Katowicén, a dán bajnoki második Herning Blue Foxon, valamint az olasz bajnok SG Cortinán át vezet az út a négyes döntőbe.

Az 1964-ben alapított GKS Katowice nyolc alkalommal nyerte meg a lengyel élvonalbeli hokibajnokságot, 2022-ben és 2023-ban is ők voltak a sorozat bajnokai. Emellett a nemzetközi porondon is komoly tapasztalattal rendelkező klubról van szó. A 2022/23-as idényben a csapat a Bajnokok Ligájában szerepelt, éppen a Hydro Fehérvár AV19 együttesével egy csoportban, végül egy hosszabbításos sikerrel és öt vereséggel csoportja utolsó helyén végzett. Idén a lengyel bajnokság a koefficiensek alapján nem fér oda a BL-ligák közé, így a Katowice lengyel bajnokként a Kontinentális Kupában indult, ahol most, a harmadik körben csatlakozik a mezőnyhöz. De ebben a kupasorozatban is komoly tapasztalattal rendelkezik a zöld-fekete-sárga lengyel együttes, amely idén története során negyedik alkalommal lesz ott a mezőnyben. 2019-ben egészen a négyes döntőig jutottak, ahol a bronzérmet szerezték meg. Jelenlegi keretükben számos lengyel válogatott játékos mellett 13 légiós található, közülük négyen finnek, ketten-ketten kanadaiak, svédek és amerikaiak, míg találunk a névsorban egy-egy német, japán és ukrán játékost is. Vezetőedzőjük, Jacek Plachta játékospályafutása jó részét a német DEL-ben töltötte, a lengyel válogatottal számos világbajnokságon szerepelt.

Az 1947-ben alapított dán Herning Blue Fox nem kevesebb, mint 16-szoros dán bajnoknak mondhatja magát, ezzel dán rekordbajnok, igaz, legutóbb 2012-ben szerezte meg az aranyérmet, bár azóta is többször közelről ostromolta. A legutóbbi idényben megnyerte a Dán Kupát, és másodikként végzett a bajnokságban, így indulhatott a Kontinentális Kupában, mivel a bajnok Aalborg a BL mezőnyében vitézkedhet. Jelenlegi keretében 18 dán játékos mellett két-két amerikai, lett és svéd, valamint egy-egy finn és kanadai hokist találunk, a dánok között számos válogatott és egyéb nemzetközi tapasztalattal rendelkező játékos van.

A torna házigazdája, az 1924-ben alapított SG Cortina olasz bajnoki címvédő, és összesen 17-szeres olasz bajnok, tavasszal 16 év után hódította vissza a bajnoki címet. Emellett az Alpesi Liga mezőnyének is tagja, így folyamatosan jó képességű csapatok ellen játszik nemzetközi mérkőzéseket. A legutóbbi idényben egészen a döntőig menetelt, ahol a szlovén Jesenice állította meg végül. Keretében az olasz játékosok mellett három kanadai és egy amerikai légiós szerepel.

Ez ellen a három csapat ellen kell tehát kiharcolni a történelmi tettet, a négyes döntőbe jutást. Brutálisan nehéz, de nem lehetetlen feladat. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy a Fradi férfi hokisai nem csak a csapat történetének elmúlt 95 évében, de a közelmúltban is nagyon szerettek történelmi magaslatokat ostromolni – itt van hát a lehetőség az újabb történelmi tettre!