Történelmi napok, elképesztő hetek, nagyszerű időszak van férfi jégkorongcsapatunk háta mögött, hiszen nem csupán derekasan helytálltak Európában, de az öreg kontinens minden hokiimádójának is megmutattuk, mit is jelent Fradi-szívvel küzdeni. Az álom a dél-tiroli Rittenben kezdődött, ahol mindhárom meccsünket hibátlanul hoztuk le, így történelmünk során először mehettünk a Kontinentális Kupa harmadik körébe. A legjobb nyolc között a dániai Vojensben ugyan az álom véget ért, hiszen három meccsen „csak” három pontot sikerült szereznünk, ám erre a tornára is jutott egy elképesztő bravúr: csoportunk favoritját, a két évvel ezelőtti KK-győztes Nottingham Pantherst sikerült rendes játékidőben 3-2-re felülmúlni, így joggal reménykedhettünk a kedvező folytatásban. Sajnos a francia bajnok Amiens kifogott rajtunk, így nem sikerült továbblépni a négyes döntőbe.

Búslakodásra azonban egyáltalán nincs okunk, sőt, időnk sem igazán engedi ezt, mert a folytatás közel sem lesz egyszerű: szerdán az Újpest vendégént futunk ki a jégre a Magyar Kupában, majd onnan egyből indulunk Erdélybe, ahol előbb a Brassóval, majd a Csíkszeredával kell megmérkőznünk, és egyik sem lesz könnyű menet. De egyelőre még maradjunk az újabb Hokiderbinél és a Magyar Kupánál.

Ahhoz az Újpesthez látogatunk, amellyel idén már kétszer összefutottunk, mindannyiszor az Erste Ligában, ráadásul rendre győztesen hagytuk el a pályát. Első körben ugyancsak Újpesten, az új idény második fordulójában volt jelenésünk. Akkor egy rendkívül szoros, nagyon izgalmas összecsapást játszottunk a lilákkal, ahol végül Nagy Gergő hosszabbításban szerzett elképesztő bombája ért győzelmet. Alig pár héttel ezelőtt már mi voltunk a házigazdák. A kilátogató szurkolók akkor sem unatkoztak, hiszen itt is a végletekig elmentek a srácok, de végül Németh Attila klasszisa ért három pontot a Fradinak.

A két gárda az évek során már számtalan alkalommal összefutott bajnoki mérkőzéseken. A Magyar Kupában azonban már más a helyzet, hiszen itt nem igazán ütköztek meg a felek. Az elmúlt öt évből csupán két ilyen alkalom volt, az egyik csaknem napra pontosan három évvel ezelőtt, 2016. november 23-án. Akkor a lilák nagyon gyorsan, már az az első harmad első felében négyet rámoltak, így eldöntve a lényegi kérdéseket. Annak a vége egyébként 6-3-as Újpest-siker lett. Azt azonban mindenképp meg kell jegyezni, hogy az a Ferencváros merőben más volt, messze különböző célkitűzésekkel, mint manapság. A két fél legutóbbi kupameccsén már mi örülhettünk, hiszen hazai porondon, 4-3-ra sikerült felülmúlnunk az ősi riválist, mindezt úgy, hogy a záró harmadban egygólos hátrányból fordítottunk.

Most azonban már teljesen más a helyzet, mint három évvel ezelőtt. Úgy is mondhatjuk, hogy megfordult a szereposztás, hiszen jelen pillanatban mi küzdünk a bajnoki címért, mi vagyunk ott az élbolyban, mi diktáljuk az iramot, míg az Újpest az alsóházban botladozik, rendkívül kiszámíthatatlanul. A szezon eleji pocsék forma Szilassy Zoltán állásába került, így Baróti Zsolt és Virág Csaba vette át a csapat irányítását. Az edzőváltás kezdetben úgy tűnt, hogy nem lesz hatással rájuk, marad a pocsék forma, de a játékuk valamelyest javult, és ha nem is minden alkalommal, de sok esetben megnehezítették az ellenfelek dolgát.

Mivel a Ferencváros tavalyi eredményeinek köszönhetően az Extraligás és EBEL-csapataink társaságában kiemeltként volt kezelve, nem kellett játszanunk a legjobb nyolcba kerülésért, automatikusan onnan indultunk. Velünk ellentétben az Újpest egy körön már túl van, a Dunaújvárossal kellett megmérkőzniük a nyolcaddöntőben. Nem kis meglepetésre, a szezont bombaformában kezdő DAB hazai pályán futott bele egy 5-1-es pofonba, ami komoly jelzésértékkel bír, hogy a lilák bármilyen gyengén is muzsikálnak, képesek hasonló bravúrokra.

A visszavágó első harmada az Újpestnek kedvezett, hiszen még kettővel meg tudott lépni. A másodikban azonban alaposan kitettek magukért a csapatok, és hoztak egy hatgólos (3-3) játékrészt. A végére ugyan belejött a DAB és lőtt még kettőt, így 5-5-re módosítva a találkozó állását, de ez is kevés volt a továbbjutáshoz.

A mieinknek a dániai kaland után nem volt idejük a pihenésre, hiszen a hazaérkezést követő napon azonnal munkába álltak, és gőzerővel készültek az Újpest elleni derbire. Arany Gergely és Roczanov Dezső azt mondták, hogy a csapat csak profitálni tudott ebből a Kontinentális Kupából, hiszen az mutatott, az ott megszokott ritmust és sebességet szeretnék átültetni a hazai porondon vívott találkozókra is, annak ellenére, hogy itthon így is sok esetben ők diktálják az iramot.

Jön tehát az idény harmadik Hokiderbije, ezúttal nem az Erste Ligában, hanem a Magyar Kupában. Reméljük, hogy kedvenceink hozzák a Vojensből elraktározott ritmust, és harmadszor is zöld-fehérbe öltöztetik Budapestet. 18.00-tól UTE-FTC-Telekom.