A magyar férfi jégkorong-válogatott ma utazik el a kazahsztáni Nur-Szultanba (korábbi nevén Asztana), ahol április 29-én, hétfőn kezdődik meg a férfi felnőtt Divízió I/A jégkorong világbajnokság. A magyar együttes utoljára 2016-ban, Szentpéterváron szerepelt a világ legjobb 16 csapatát felvonultató elit világbajnokságon, a kiesést követően pedig egymást követő Divízió I/A vb-n sem sikerült az újabb feljutás – legutóbb 2018 áprilisában, Budapesten minden idők legszorosabb tornáján mindössze 15,8 másodperc választotta el a mieinket a sikertől. Ezúttal a kazah fővárosban az A csoportból kieső Dél-Korea és Fehéroroszország, a házigazda Kazahsztán, valamint Szlovénia, és a Divízió I/B-ből frissen feljutó Litvánia ellen próbálhatjuk meg ismét a feljutást érő első két hely egyikének elérését. A kihirdetett utazó keretben ott van az FTC-Telekom friss Erste Liga-győztes és magyar bajnok játékosa, Nagy Gergő is. Csapatkapitányunkkal az utazást megelőzően világbajnoki várakozásairól beszélgettünk.

- Tudod fejből, hogy mikor járt utoljára ferencvárosi játékos felnőtt férfi jégkorong világbajnokságon?
- „Véletlenül” éppen tudom… Komolyra fordítva, a szezon előtt az volt az egyik egyéni célom, hogy fradistaként ott legyek a válogatottban, éppen tíz évvel azután, hogy Jánosi Csaba képviselte a zöld-fehér színeket 2009-ben a svájci A csoportos vb-n. Szerettem volna, ha a ferencvárosi jégkorong ezen a téren is újra visszakerül a méltó helyére, ez szerencsére össze is jött, és külön büszkeség, hogy ez rajtam keresztül történhetett meg.

- Rutinos tagnak számítasz a magyar nemzeti csapatban, kisebb megszakításokkal 2009 óta több világbajnokságon is ott voltál, szerepelhettél az A csoportban is. Nem érte váratlanul a jégkorongtársadalmat, hogy ott van a neved az utazó keretben, ennek ellenére volt benned izgalom a névsor kihirdetése előtt?
- Természetesen minden évben van bennem egy egészséges drukk. Egyértelműen minden vágyam a klubszezon után, hogy címeres mezben ott lehessek az idény legfontosabb válogatott eseményén, a világbajnokságon, és ahogy korábban, úgy idén is az utolsó pillanatig nyitott volt a kérdés, hogy kik utaznak, és kiknek köszöni meg a szakvezetés a munkát. Ezúttal sem mehetett senki biztosra, úgyhogy boldog voltam, amikor kiderült, hogy utazhatok. Innentől kezdve pedig szeretném a szurkolókat minél jobb teljesítménnyel megörvendeztetni.

- A rutin, a több mint száz válogatottság, és a korábbi évek emlékezetes vb-szereplései ellenére most lehetsz ott először a tornán ferencvárosi játékosként. Mit jelent ez számodra?
-Elképesztő érzés, nehéz szavakkal leírni. Többször, több helyen elmondtam, milyen érzés a Fradit csapatkapitányként vezetnem, mind szakmailag, mind személyes érintettségem okán. Emellett rendkívül sikeres klubszezon van mögöttünk, csodát csodára halmoztunk a Fradival, így nem maradt más hátra, mint a felgyülemlett pozitív energiát kamatoztassam válogatott színekben is. Minden magyar embernek örömet akarunk okozni, ez az egész csapat célja. Természetesen külön felemelő érzés lenne, hogy a Fradi-szurkolók is büszkék lehetnének rám.

- A válogatott öltözőjében szóba került a Fradi jó szereplése?
- Nem volt központi téma, de persze gratuláltak a többiek a teljesítményünkhöz, mindenki követte az Erste Liga döntőjének alakulását.

- Tavaly Budapesten minden idők legszorosabb divíziós világbajnokságát rendezték, kevesebb, mint 16 másodpercen múlott a feljutásunk a britek ellen a torna utolsó mérkőzésén. A mostani mezőnyből sem lesz egyszerűbb az első két hely egyikének megszerzése, mire számítasz, milyen célokkal, tervvel vágtok neki a tornának?
- Biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan szoros lesz a verseny, mint tavaly. Bízunk benne, hogy a formaidőzítésünk jól jön ki, és jó lenne, ha ezúttal a szerencse is mellénk állna, ha ez összejön, akkor sikerrel járhatunk. De egészen biztos, hogy a végkimenetel most is nagyon apró részleteken, pillanatnyi dolgokon múlik majd. Már csak ezért sem szeretek előzetes számolgatásokba bonyolódni, úgyis minden a jégen dől majd el. Először győzzük le hétfőn Dél-Koreát, ha pedig ez megvan, utána meglátjuk, hogyan tovább!