Van-e még sebességi fokozat az ellenfelünkben? Ez volt a nagy kérdés magyar bajnok, Erste Liga-győztes és Magyar Kupa-címvédő férfi jégkorongcsapatunk MAC HKB Újbuda elleni, négy győzelemig tartó Erste Liga-negyeddöntős párharcának negyedik mérkőzése előtt. Az ugyanis a szombati harmadik mérkőzésen kiderült, hogy a Ferencváros tudott még egy fokozattal feljebb kapcsolni, fizikálisan és mentálisan egyaránt. Fontos volt ez nem csak amiatt, mert így sikerült visszavenni a vezetést a négy sikerig tartó párharcban, hanem azért is, mert egyértelműen látszott, hogy nem hagyott nyomot a csapatban a szerdai második mérkőzés, amelyet ligarekordot jelentő, közel 92 játékperces csatában, második hosszabbításban végül a MAC HKB tudott behúzni. Szombat este viszont, bár az első harmadbeli gyenge helyzetkihasználásunk okozott némi nehézséget, és 35 percig kiegyenlített volt az összecsapás eredményt tekintve, végül a döntő pillanatok mindegyikében sikerült felülkerekednünk, és egészen kiváló kapusteljesítménnyel (Arany Gergely az első három meccsen átlagban 94,66%-kal véd!) megtámogatott felszabadult támadójátékkal (Kóger Dániel kétszer is klasszis gólt lőtt a második és a harmadik harmadban) nyertünk. Látszott tehát, hogy bennünk van még tartalék, ha pedig ellenfelünkben is, úgy azt mindenképpen elő kellett venniük a vasárnapi negyedik meccsre, ha ugyanis vasárnap este is győztesen hagytuk volna el a jeget, úgy kedden már a továbbjutásért léphettünk volna pályára.

A szombathoz hasonlóan ezúttal is papíron hazai (természetesen mindkét csapat saját öltözőjében öltözik a Tüskecsarnokban az összes mérkőzésen) MAC HKB keretében nem történt változás, nálunk viszont nem tért vissza a szerdai hősies blokkja során szenvedett kisebb sérülése után Sarcia Antonino, valamint Boros Dániel is hiányzott, így Bán Károly lépett fel Lauri Kärmeniemi mellé a harmadik védőpárba, valamint Sági Martin került vissza a meccskeretbe.

A MAC HKB megpróbálta lendületesebben kezdeni a találkozót, mint egy nappal korábban, mégis a mieink voltak igen korán eredményesek. A 3. percben Kulmala korcsolyázott a hazai harmadban vissza egy koronggal a kék vonal felé, majd adott egy remek keresztpasszt a jobb oldalon helyezkedő Mitch Versteegnek, aki néhány igazítás után távolról nagy gólt zúdított Bálizs lepkése mellett a kapu bal oldalába. (0-1) A jó kezdést meglovagolva támadtunk tovább, alig egy perccel a gól után Tóth Gergely is életveszélyes távoli bombát eresztett meg, Bálizs ezúttal védett. A 6. perc elején Molnár Bálint szabálytalankodott egy korongvesztést követően a kapunk mögött Hegyivel szemben, így a meccs első emberelőnye ezúttal a Fradié volt. Hamar felálltunk az újbudaiak harmadában, és megvoltak a lehetőségeink is. Előbb Kóger lőtt jobbról a rövid sarok felé veszélyesen, Bálizs szépen hárított, majd Versteeg-Nagy Gergő-Kóger korongjáratás után utóbbi tette be lágyan a kapu elé a korongot kipattanóra, de végül a kavarodásban Bálizs be tudta söpörni maga alá. Kärmenieminek volt még egy veszélyes bombája, Bálizs ezúttal is védett, így kivédekezte az emberhátrányt az újbudai együttes. A harmad felén túllépve először a játékrész során némi fölénybe került a MAC HKB, összehoztak nagyobb helyzeteket is, Arany többször is bravúrral védett. A 13. percben Farkas Simon volt a kelleténél határozottabb Kreisz Brúnóval szemben a palánknál, jöhetett az első hazai emberelőny, ám remekül védekeztünk, kihasználatlan maradt a lehetőség. Ami nem sikerült emberelőnyben, az összejött viszont egyenlő létszámnál: a 16. percben Sofron István kapott a saját kék vonaláról egy nagy indítást, kilépett két védő között szólóban, majd Arany lepkése mellett lendületből laposan a kapunkba vágta az egyenlítő gólt. (1-1) Ha a lövések számát nézve nem is, a játék képe alapján mindenképpen némileg váratlanul jött ez a találat, így feljebb kellett pörgetnünk a mérkőzés tempóját. Ez sikerült is az utolsó percekre, azonban gólban már nem fizetődött ki az igyekezet, így egyenlő állással mentünk el az első szünetre.

Az első harmad végén született egyenlítő gól láthatóan jót tett az újbudaiaknak, a második játékrész elején nem is tudtunk dominálni játékban, sokkal bátrabban, feljebb védekezve és többet vállalva játszottak, mint az első játékrész elején. Ennek meg is lett az eredménye, a 26. percben megszerezték a vezetést: Terbócs tartott benn a kék vonalunknál egy korongot, majd szép passzt adott a bal oldali bedobókörnél tartózkodó Orbánnak, aki lekészítette a lendületből érkező Nagy Krisztiánnak lövésre, ő pedig középről tisztán a hálónkba lőtt. (2-1) Sőt, alig több mint két perccel később Pápa lövése révén közel jártak az újabb találathoz is, végül azonban a remekül résen lévő Arany zsákmánya lett a korong. A hatalmas lendülettel érkező Molnárt Tóth Gergő tette arrébb kapusunk közeléből, ennek nyomán kialakult egy kisebb csetepaté Garáttal, mindkét játékos kiült két percre. Négy a négy ellen mi voltunk veszélyesebbek, de előbb Hodgman lőtt oldalhálót közelről, majd Kulmala próbálkozásánál védett Bálizs. Kiegészültek a csapatok, teljes létszámban pedig ismét a mieink voltak veszélyesebbek, a MAC határozottan próbálta tartani az előnyét és gyors kontrákra játszani, egyre élesebbek lettek a párharcok a korongért. A 36. percben Hodgman lépett ki egy ígéretes koronggal, lőhetett is volna, passzolhatott is volna a túloldalra, megpróbálta azonban a kapust elfektetve fonákra meghúzni a szezonban már többször látott cselt, ezt pedig Bálizs olvasta. A harmad hajrájában egyre nagyobb nyomást tettünk az újbudaiakra, egyre többször kerültünk helyzetbe, nem jött azonban meg az egyenlítés. A 37. percben Farkas Simon léphetett egyedül kapura, meghúzott egy cselt, bottal kihúzták a lábát, így tudott Bálizs védeni, nem fújtak azonban szabálytalanságot. A harmad végéig kitartott a fölényünk, egyenlíteni azonban nem sikerült, így bőven maradt feladat a harmadik játékrészre.

Nagy lendülettel kezdtük a harmadik harmadot, és az első helyzet is a mieink előtt adódott, Hodgman adott középről nagy korongot a balján érkező Kógernak, aki egy védő szorításában estében lőtt, Bálizs nagyot védett. Dolgoztunk tovább megalkuvást nem tűrően, ennek pedig hamar egyenlítő gól lett a jutalma. a 45. percben ismét Hodgman tört be a hazai harmadba, lövése kijött Bálizs lepkéséről, a lecsorgóra pedig Tóth Richárd eszmélt a leggyorsabban, aki elhúzta keresztbe a kapu előtt, majd fonákkal a hálóba helyezte a korongot. (2-2) Az egyenlítő gól tűzbe hozta a mieinket, újra nagy nyomás alá helyeztük az újbudaiak harmadát. Gyors egymásutánban Nagy Gergő, Pavuk majd Tóth Gergő is veszélyeztettek, Bálizs meccsben tartotta az övéit. A 47. percben Roczanov nyúlt Garát után késve bottal a MAC kapuja mögött, kiállították, így lélegzetvételhez és lehetőséghez jutottak a hazaiak. Alig fél percig tartott azonban a fór, ezalatt egy Orban-lövést és egy szép Arany-védést jegyezhettünk fel, majd Kovács Bronson szabálytalanul tette a palánkba Kärmeniemit, így hiába reklamált botjával a jeget és a büntetőpad ajtaját is verve, őt is kiállították, négy a négy ellen folyt tovább a játék. Előbb Ellerby, majd Hegyi veszélyeztetett távoli lövéssel, előbbi mellé ment, majd Bálizs védett. Kiegészültünk, Kovács kiállításából pedig tíz másodperc volt hátra, amikor Terbócs rohant neki lendületből Ellerby jégen lévő ütőjének, majd homorított hatalmasat, megkapta az emberelőnyt, védőnk hiába mutatta azonnal, nem szabálytalankodott. De sokra nem mentek vele a hazaiak, Rasmus Kulmala ugyanis korongot szerzett a saját kék vonalán, majd több ellenfelet is kikerülve végigkorcsolyázott a pályán, passz helyett helyzetbe hozta magát, és góllal fejezte be a klasszis szólót! (2-3) Sajnos azonban nem tartott sokáig az előny, másodpercekkel azután, hogy kiegészültünk, jött egy lövés, amit Arany a kapujából kivetődve hárított, Terbócs István azonban valahogy áttuszkolta rajta a korongot, ami a berobbanó Kreisz elől menteni igyekvő Versteeg korcsolyájáról került a kapunkba. A kispadunk kérésére a játékvezetők megnézték videón az esetet, mert gyanús volt, hogy nem Kreisz rúgta-e a kapuba a korongot, de gyorsan megadták a gólt. (3-3) Megpróbáltunk azonnal visszatámadni, Hodgman és Tóth Adrián is közel járt a gólhoz, ám Bálizs, majd az oldalháló volt a végállomás. Két perccel a vége előtt Somogyi jutott ígéretes lövéshez, Bálizs védett, majd a túloldalon Aranynak és a blokknak volt dolga. Az utolsó percben a hazaiaknak volt még két jó lövése, de nem ért célt, így a szerdai második mérkőzés után ismét jöhetett a hosszabbítás.

A ráadás első lövése a miénk volt 39 másodperc elteltével, az ellenfél harmadába lendületből betörő Hodgman löketét védte Bálizs. Nem sokkal ezután Tóth Adrián kapott nagy korongot a bal oldalon, lövés helyett csinált egy cselt, majd áttette a másik vasnál érkező Hegyinek, Bálizs spárgázva óriási védést mutatott be. Egyértelműen látszott, hogy tanultunk a szerdai eseményekből, és jóval lendületesebb, több kockázatot vállaló játékot mutattunk be a ráadásban, mint akkor, ellenfelünk védekezésre és kontrákra kényszerült. A 63. percben jött a MAC első nagy helyzete, Terbócs közelről lőhetett, szerencsére nem talált kaput. Egy perccel később Hodgman lőtt lendületből alig mellé, a 66. perc legelején azonban már nem volt ellenszer: Mitch Versteeg korcsolyázott be távolról egy koronggal középen ellenfelünk harmadába, majd amikor látta, hogy nem támadják meg, ellőtte, és milyen jól tette, Bálizs mellett a hálóba vágódott a korong, megnyertük a mérkőzést! (3-4)

A szerdai találkozóhoz hasonlóan ezúttal sem sikerült a rendes játékidőben dűlőre vinni az összecsapást, ezúttal viszont már alig öt percnyi hosszabbítás után eldőlt a találkozó, ráadásul a Ferencváros javára! 4-3-as győzelmünkkel 3-1-re vezetjük a négy sikerig tartó párharcot, ez pedig azt jelenti, hogy március 9-én kedden 18.00-tól már a továbbjutásért lépünk jégre!