Visszavágunk-e a bravúrosan védő Hetényi Zoltán vezette DEAC-nak a legutóbbi játéknapon elszenvedett vereségért – ez volt a fő kérdés férfi jégkorongcsapatunk számára a debreceniek elleni hazai hétfő esti televíziós rangadó előtt. Fodor Szabolcs együttese ezt az összecsapást is a tabella éléről kezdte, és továbbra is állt a helyzet, ami a debreceni mérkőzés előtt is: három ponttal bebiztosíthattuk a felsőházi középszakasz első helyét, és ezzel az első választás jogát és a pályaelőnyt a rájátszás egészére. Ehhez viszont valahogy fel kellett törni a Hetényi-reteszt, ami ezúttal sem ígérkezett egyszerűnek: a válogatott hálóőr Debrecenben 62 (!) lövést kapott, és abból 60-at megfogott.

Rossz hír érkezett a mérkőzés napján: az ezen a találkozón visszatérni készülő Myles Fitzgerald a vasárnapi edzésen eltörte a csuklóját, így számára véget ért a szezon. Így nélküle, valamint a térdével bajlódó Boros Dániel, és a lábközépcsont-töréséből lábadozó Tóth Richárd nélkül álltak össze a Fradi sorai. Visszatért viszont a kapuba az elmúlt hetekben kisebb sérülés miatt pihenő Arany Gergely. A mieink kezdték aktívabban a találkozót, a játék képe hasonló volt, mint a négy nappal ezelőtti meccsen: a Fradi birtokolta a korongot, próbálta nyomás alatt tartani a debreceni harmadot, a sárga-feketék pedig kapu előtti sündisznóállásukból időnként villámgyors kontrákkal igyekeztek kitörni. Az első öt perc nagyobb helyzet nélkül csorgott le, de Hetényi már ezalatt a rövid idő alatt is több, szokásához híven elképesztően magabiztos védést mutatott be. A 6. percben aztán megtörtént az, amit nagyon szerettünk volna elkerülni: a DEAC egy gyors kontra végén megszerezte a vezetést: Kozma átadását Németh Attila lőtte a hálóba. A 8. percben emberelőnybe kerültek a vendégek, ráadásul Pavuk Attilát 2+10 perccel „jutalmazták” a játékvezetők, miután belegyalulta a palánkba a debreceniek gólszerzőjét. Sokáig remekül takarítottunk hátrányban, ám fél perccel a két perc lejárta előtt a felálló vendégjátékosok lövéshez jutottak, Izacky révén, de a liga második legjobb kapusmutatóval rendelkező hálóőre, Arany Gergely is megmutatta magát: ezt, és a kipattanó utáni ismétlést is hárította. A 12. percben láthatta a közönség a meccs addigi legnagyobb Fradi-helyzetét: Dósa szerzett agresszívan, jó ütemben korongot a semleges harmadban, a bal oldalon bekorcsolyázott a kéken túlra, visszatette lövésre a középen tisztán érkező Tóth Gergőnek, ám Hetényi hatalmasat védett. Négy perccel a harmad vége előtt egy vendégkapu előtti tömegjelenet végén Antal próbálta meg a kelleténél kissé vehemensebben megvédeni kapusát, de nagyon rossz emberrel akadt össze: Nagy Gergő természetesen nem hagyta hazai pályán, kapitányként annyiban a dolgot, ám a játékvezetők közbelépése megakadályozta a bunyót. A felek viszont mehettek a büntetőpadra, méghozzá mindketten 2+2 percre. Alig telt el 50 másodperc, és először a mérkőzés során emberelőnyben támadhattunk, miután Behal szabálytalankodott a saját alapvonala mögött Switzerrel szemben. Hamar felálltunk, és szinte másodperceken belül ott volt a nagy helyzet, Tóth Adrián kapu mögül visszatett korongját Tóth Renátó lőtte el, azonban ezúttal is Hetényi volt a végállomás. Remekül álltunk fel előnyben, és nyomás alatt tartottuk a debreceni kaput, az viszont egyértelműen látszott, valamit változtatni kell, mert a távoli és középtávoli lövések nem fognak ki az ismét parádézó Hetényin. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az egyik oldalon semmi nem megy be, a másikon pedig minden: Izacky vezette egy újabb kósza kontrából az egész harmadban szinte munka nélkül lévő Arany kapujára a korongot, az első lövést még megfogta kapusunk, a kipattanót viszont Novotny 7 másodperccel a harmad vége előtt értékesítette, így megduplázta csapata előnyét a szünet előtt. (0-2)

Kíváncsian várhatta a közönség, mit főzött ki Fodor Szabolcs és stábja a második harmadra. A képlet azonban hasonló volt, mint az első húsz percben, rohamoztuk, és megszórtuk a debreceniek kapuját, Hetényi azonban szinte megbabonázta a mieinket, védései nyomán a szurkolók már a fejüket fogták, még a rutinosabbak is ritkán látnak hasonló teljesítményt… Az 5. percben, kegyetlenül hatékony fegyverével élve, ismét a semmiből vezetett kontrát a DEAC, a kapu elé betett korong életveszélyesen pattogott, de egy remek kiszúrással Arany is megmutatta, ha kell, a helyén van. Sőt, egy percen belül még két bravúrt bemutatott, bármilyen furcsán is hangzik 26 percnyi játék után, meccsben tartva a Ferencvárost. A harmad feléhez közeledve az látszott, mintha egy picit taktikát váltottunk volna: engedtünk a szorításból, próbáltuk a debrecenieket kicsalogatni a kapujuk elől, cserébe ők is több lövéshez jutottak – sebaj, legalább Arany is csillogtathatta képességeit, amit meg is tett. A 29. percben ugyanis olyannyira lazára vettük a dolgot, hogy egy villámgyors passzból Turcotte egy az egyben léphetett ki, kapusunk azonban remek védéssel fogta meg a debreceni pontkirály ziccerét. Az ellenfél kapuja előtt is változott a kép: próbáltuk a korábbiaknál aktívabban kitakarni a kilátást Hetényi előtt, és minél nagyobb zavart kelteni a kapu közvetlen előterében, továbbra sem sikerült azonban megtörni a DEAC szapporói hősét. A 30. percben egy Perrier ellen könnyű síppal befújt testre ütés miatt emberelőnybe került a Debrecen, ám nem engedtük őket felállni, sőt, emberhátrányban is ziccerbe kerültünk, Switzer azonban kettő az egy ellen tisztára játszva sem tudott betalálni. Amikor pedig már mindenki kezdte elhinni a csarnokban, hogy ma nem lehet gólt lőni a debreceniek kapusának, a 33. percben végre megtört a jég, a kiállításból visszatért Perrier átadásából Pavuk betalált. A gól felrázta a mieinket, kijöttünk a Csipkerózsika-álomból, és legalább kettővel magasabb sebességi fokozatra kapcsoltunk, emellett elkezdtünk Fradi-szívvel csúszni-mászni minden egyes korongért. Sokkal biztatóbb volt a játék képe, mint a mérkőzés első felében, a debreceniek egy rövid ideig nem is találták az ellenszert. A harmad végére viszont felébredtek, és két esetnél is Arany képességeire volt szükség, kapusunk mindkétszer a helyén volt. A második esetnél Turcotte annyira sérelmezte, hogy egy az egy ellen ismét ő húzta a rövidebbet hálóőrünkkel szemben, hogy rossz szokásához híven teljesen indokolatlanul kötött bele egy játékosunkba, ezúttal éppen a debreceni meccs végén vele már bunyózó Tóth Adriánba. A vendégek támadója két percet kapott, majd bő egy perccel később Izacky is mehetett a büntetőpadra testre ütésért. Óriási esélyt kaptunk, 54 másodpercig kettős előnyben támadhattunk. Egy Perrier-bomba lett az eredménye, gól azonban nem született, a harmad vége előtt pedig az első kiállítás letelt. Megnyertük a második húsz percet, de a mérkőzés megnyerése még nagyon-nagyon messze volt… (1-2)

66 másodpercnyi áthúzódó emberelőnnyel kezdhettük a záró játékrészt, gyorsan fel is álltunk, megjárattuk, azonban Nagy Gergő sem közvetlen közelről beleszúrva, sem távolabbról nem talált a kapuba. Két harmad alatt 33 lövéssel kínáltuk meg Hetényit, és a tendencia a harmadik harmadban is folytatódott, a helyzetkihasználásunk azonban nem javult, igaz, nem is volt könnyű dolgunk a mindenhova odaérő, odapiszkáló, visszahúzódó, kellemetlen debreceni csapattal szemben. A 45. percben Kovács Bronsont állították ki fogásért, így újabb sanszot kaptunk. Nem tudtunk azonban élni az újabb előnnyel, Hetényi vagy a blokk rendre odaért. A 48. percben Tóth Gergő akadt össze ellenfelével, ki is szórták két percre, így a DEAC átmenetileg kijöhetett a szorításból. Bő egy perc elteltével ellenfelünknél is érkezett azonban a szabálytalanság, Izacky akasztott, így négy a négy ellen folytatódott a játék. Alighogy kiegészültünk, újabb debreceni csatlakozott társához a büntetőpadon, az ellenünk már többször is „bemutatkozó” Turcotte hátulról, bottal gyalulta a palánkba Pavukot, 2+10 percért cserébe. Itt volt az újabb esély, több mint egy perc kettős előnyben. Kijátszottuk Switzerre, a középről jött erős lövést viszont bravúrral fogta Hetényi. A debreceniek jól takarítottak, és egyik játékosuk vissza is térhetett, mi pedig elkapkodtuk, kiütöttük a korongot a támadó harmadból. Ezután már nem is sikerült újra rendesen felállni, olyan kellemetlenül piszkáltak a vendégvédők, így odalett ez a nagy lehetőség is. Vészesen fogyott az idő, a DEAC pedig hősiesen őrizte egygólos előnyét, Hetényivel szemben továbbra is tehetetlenek voltak a mieink. Hét perccel a vége előtt aztán megtörtént az, amire az egész csarnok várt: közel jutottunk a debreceni kapuhoz, Switzer még belelőtte az újabb bravúrt bemutató Hetényibe, a korong azonban lecsorgott a hálóőrről, és a kapu túlsó oldala üresen tátongott, így pedig az elfekvő bravúrkapus is tehetetlen volt, Pavuk az üres kapuba vágta a korongot. Megvolt az egyenlítés, és volt hátra még rengeteg idő ahhoz, hogy meglegyen a hőn áhított rendes játékidős győzelem is! A DEAC ennek ellenére nem váltott, továbbra is beállt védekezni, szinte bunkert épített a kapuja köré. Ez pedig végül megbosszulta magát az ő szemszögükből, ugyanis Hetényi hiába zárta a szöget, Switzer az 55. percben valahogy bepréselte a rövidbe a korongot, megvolt a vezetés! Harmadszor zúgott a „Boldog születésnapot” – dal a Fradi-táborból, ugyanis eddig még nem is említettük, hogy a kiváló debreceni kapus ezen a napon ünnepelte 31. születésnapját, erről pedig szurkolóink nem felejtettek el megemlékezni bekapott góljainál… Innentől kezdve már nem engedtük ki a kezünkből a mérkőzést, az 59. percben ugyan a DEAC még időt kért, és kapus nélkül folytatta a játékot, ám nem jött össze az egyenlítés, meglett a meccs! (3-2)

A Ferencváros hatalmasat küzdött, és óriási karaktert mutatva, kétgólos hátrányból szerezte meg a hőn áhított rendes játékidős győzelmet. Ezzel csapatunk megnyerte a középszakaszt, ami azt jelenti, hogy a negyeddöntőben és az esetleges elődöntőben is elsőként választhat majd ellenfelet, illetve a rájátszás egészére, amíg versenyben van, pályaelőnyt szerzett a párharcokban! A csapat kedden buszra száll, és elutazik Csíkszeredába, hogy az idény utolsó, több csapat elleni erdélyi túráján megmérkőzzön a Brassóval és a Sportklubbal – immáron, de jó leírni és kimondani, tét nélkül!

Jégkorong, Erste Liga, középszakasz
FTC-Telekom – DEAC 3-2 (0-2, 1-0, 2-0)
FTC-Telekom: Arany (Pleszkán) – Kärmeniemi, Hegyi, Nagy G., Rafaj, Pavuk – Perrier, Jászai, Tóth A., Walls, Switzer – Sarcia, Rantanen, Dósa, Roczanov, Tóth G. – Lengyel, Tóth Re., Farkas, Hardi, Pozsár. Vezetőedző: Fodor Szabolcs.
DEAC: Hetényi Z. (Gönczi) – Kovács B., Vuorijarvi, Izacky, Novotny, Turcotte – Behal, Hetényi P., Kozma, Kulesov, Németh A. – Antal, Berta, Hári N., Salló, Silló – Koppány, Molnár, Vincze. Vezetőedző: David Musial.
Kapura lövések: (17:10, 16:13, 12:2) 45:25
Védések: (8:17, 13:15, 2:10) 23:42 / 92.00% : 93.33%
Kiállítás percek: (16:6, 2:4, 2:16) 20:26
Emberelőny kihasználás: (8 / 0) 0.00% / (3 / 0) 0.00%
Emberhátrányos védekezés: (0 / 3) 100.00% / (0 / 8) 100.00%
Gólszerzők: Pavuk (32:11, Perrier), Pavuk (52:39, Switzer, Walls), Switzer (54:50, Kärmeniemi), illetve Németh A. (05:30, Kozma, Hetényi P.), Novotny (19:54, Izacky, Kovács B.)

A mérkőzést követő ünneplés pillanatai:

A mérkőzést követő sajtótájékoztató: