Magyar bajnok és Erste Liga-címvédő férfi hokisaink jó előjelekkel várhatták az alapszakasz utolsó, már tét nélküli mérkőzését a sereghajtó Vasas ellen, hiszen a hétvégén a szezon során először maximális, hat pontot gyűjtöttek Erdélyben, ezzel bebiztosítva a tabella második helyét, valamint az ezzel járó három bónuszpontot a középszakaszra. Számszerű tétje ugyan nem volt a mérkőzésnek, mégis fontos volt, hiszen a presztízs mellett a meccs a jótékonyság jegyében telt, a szakosztály ugyanis a tavalyi, Gyergyó elleni alapszakasz-záróhoz hasonlóan ezúttal is Dobj egy macit! - akciót hirdetett.

A meccskeretben nem volt ott két finn hátvédünk, Jere Pulli és Lauri Kärmeniemi, valamint a betegséggel küszködő Roczanov Dezső és sérüléssel bajlódó Németh Attila sem, ellenben ott volt az a Pozsár Márk, aki kihagyta a csapat harmadik erdélyi túráját.

A találkozót megelőzően előbb Mickiewicz Tibor, az FTC-Telekom Jégkorong szakosztály ügyvezetője köszöntötte a múlt héten Gyergyóban 200. ligamérkőzését játszó Tóth Richárdot, valamint a mai mérkőzésen jubiláló Tóth Gergőt, aki 300. alkalommal lépett jégre a ligában. Itt még nem volt vége az ünneplésnek, hiszen a mérkőzés kezdő korongbedobását Papacsek Réka végezte el, aki tavaly női csapatunkkal megnyerte az osztrák bázisú DEBL-t, valamint nemrégiben bronzérmet szerzett a női U18-as válogatott tagjaként a füsseni divízió 1/A-s világbajnokságon.

A mieink kapujában az előző mérkőzésekkel ellentétben nem Arany Gergely, hanem Nagy Kristóf kezdett. A kezdést követően nem kellett sok, csupán tizenhárom másodperc, hogy komoly helyzetet jegyezhessünk fel, amikor Nagy Gergő kerülte meg a vendégek kapuját, majd lőtt is, de a Vasas kapujában kezdő Sági védeni tudott. Fél perccel később már ő is tehetetlen volt: megszereztük a korongot, majd Switzer robogott a kapu irányába, végül Sági lábai között megszerezte a vezetést (1-0), így nagyon gyorsan plüssállatok sokasága lepte el a pesterzsébeti jeget.

A folytatásban sem vettünk vissza a lendületből, mi diktáltuk a mérkőzés iramát, kisebb-nagyobb helyzetek is jöttek, de ezeket nem sikerült kihasználni. Nagyszerűen járattuk a korongot, folyamatosan mozgásban tartottuk az ellenfél védelmét, amikor Hajós passzolta vissza a kapu mögül a játékszert, amire érkezett Rantanen, de túl közel volt már Ságihoz. A következő percekben is sorra dolgoztuk ki a helyzeteket: előbb Nagy Gergő, majd Kulmala és Tóth Gergely lövése is a kapusban halt el. Még a harmad első felében jártunk, amikor egy palánkról visszapattanó korongot Farkas próbálta meg Sági kapuja felé terelni, de két védő szorításában nem sok esélye volt. A játékrész második fele is rólunk szólt, ezúttal is villámgyors és sokpasszos akciókat vezettünk, de vagy nem voltunk elég pontosak, vagy Sági védte a próbálkozásokat. Kevesebb, mint három perccel a vége előtt azonban Switzer passzából Pavuk volt eredményes (2-0). Ugyan öt másodperccel a vége előtt ismét az előző gólszerzőnk volt támadásban, de nem tudta elhúzni Sági mellett. Az első harmadban egyértelműen a Fradi uralta a mérkőzést, ami a lövéseken is megmutatkozott, hiszen az ő három lövésükkel szemben mi 19 alkalommal veszélyeztettünk, így megérdemelt volt a kétgólos előny.

A második játékrészre sokkal nagyobb elánnal jött ki a Vasas, már ötvennyolc másodperc után veszélyeztettek, de Szalma lövését Nagy Kristóf hárította. Nekünk sem kellett több, gyorsan támadásba lendültünk, amikor Hajós passzolt a jobbján érkező Juuselának, finn légiósunk lövését azonban Sági védte. Négy és fél perc után jött a találkozó első kiállítása: Pavuk volt az, akit gáncsolásért küldött ki a játékvezető két percre. Alighogy kiegészültünk, jött Tóth Renátó, aki belőtte a harmadik Fradi-gólt (3-0). Alighogy mi meglőttük a harmadikat, magára talált a Vasas. Előbb Tóth Renátó veszített korongot, amivel Czakó mehetett Nagy kapuja felé, de fiatal portásunk magabiztosan hárított, majd pillanatokkal később ismét védenie kellett. A Vasas támadásainak az lett a vége, hogy kénytelen voltunk szabálytalanul megállítani őket. Elsőként Sarcia volt az, aki útját állta egy akciónak, így gáncsolásért két percet tölthetett a büntetőpadon. Hatalmas erőfeszítéseket tett a vendégcsapat a szépítésért, de Turbucz nem tudta becsapni Nagy Kristófot. A kiegészülés után ismét a mi kezünkben volt a gyeplő, és három perccel a vége előtt emberelőnyben támadhattunk Hetényi kiállítása miatt, de nem tudtuk kihasználni a helyzeteinket. Hat másodperccel azután, hogy Hetényi visszaállt, máris jött a támadás, melynek végén Inglis lőtt kapura. Elsőre úgy tűnt, hogy Nagy Kristóf ezt könnyedén fogja, de a korong valahogy átjutott a fiatal kapuson, majd a gólvonalon is, potyával szépített a Vasas (3-1). A semmiből jött szépítő gólnak köszönhetően még feljebb merészkedtek a vendégek, csaknem sikerült is visszakapaszkodniuk egyre, de ezúttal még a vonal elől sikerült tisztáznunk. Fél perccel a vége előtt Pozsár kapott két percet fogásért, így nem csupán ezt a játékrészt fejeztük be emberhátrányban, de a következőt is azzal indítottuk. A második játékrész már kevésbé volt egyoldalú, hiszen a Vasas sokkal jobban játszott, mint az azt megelőző húsz percben, ennek pedig az lett az eredménye, hogy a címvédő kapuja sokszor komolyabb veszélyben forgott, mint a vendégeké.

A harmadik harmadot Pozsár áthúzódó kiállítása miatt emberhátrányban indítottuk. Azonban ez sem akadályozta meg Juuselát abban, hogy elcsenjen egy korongot a saját harmadunkban, majd nagyszerű szólót bemutatva mattolja Ságit, meglőve ezzel első gólját a Ferencváros színeiben (4-1). A Vasas ezúttal sem adta fel, azt gondolták, ha egyszer sikerült, miért ne sikerülhetne még egyszer bevenni a hazaiak kapuját. Nagy Kristóf azonban összeszedte magát a szünetben és rendre útját állta az angyalföldiek minden próbálkozásának. Hét és fél perc után a korong többször is elakadt a játékvezetőben, amit Kulmala nem nézett jó szemmel, ezt szóvá is tette, két perces kiállítás lett a jutalma sportszerűtlen magatartásért. Nem egészen fél perccel később Tóth Richárd küzdött meg a sarokban a korongért, amit vissza is készített Juuselának, aki egy higgadt csellel elhúzta Sági előtt, majd a kapuba lőtt (5-1). Ha már megtört a jég, és megvolt az első Juusela-gól, jött gyorsan a dupla is. Ha egy üzlet beindul, ugye... Hiába játszott még bő másfél percig emberelőnyben a Vasas, nem tudtak helyzeteket kialakítani. A harmad felén túllépve mi is előnybe kerültünk, Hetényi volt az, aki fogásért állt ki. Csaknem ugyanaz a forgatókönyv játszódott le náluk, mint korábban nálunk: megszerezték a korongot, emberhátrányos kontrával robogtak a kapunk felé, de Nagy Kristófot nem tudták megverni. Három perccel a rendes játékidő vége előtt Pozsár lopta el a pakkot az ellenfél harmadában, majd meg is indult vele Sági kapuja felé, de csak szabálytalanul tudták megállítani, így büntetőlövés következett, amit a sértett végzett el: nagyszerűen húzta el Sági előtt a korongot, de kisodródott, így oldalról már csak a vasat találta el.

A Ferencváros kézben tartva a mérkőzést, végig vezetve, magabiztos teljesítményt nyújtva húzta be a 2019/20-as idény alapszakaszának utolsó összecsapását. Az első gólra Switzer jóvoltából nem kellett sokat várni, hiszen kanadai támadónk már az első percben betalált, így nagyon gyorsan plüssök százai töltötték meg a pesterzsébeti jeget. Ami a tét nélküli győzelemnél is jóval fontosabb viszont, amit Fodor Szabolcs vezetőedző is kiemelt a mérkőzést követő sajtótájékoztatón, hogy a csapat motivált maradt erre a találkozóra is, nem vette félvállról a találkozót, így a keret magát is fókuszban tartotta, és a remekül szurkoló pesterzsébeti közönséget is jó játékkal szolgálta ki. Ennek a győzelemnek köszönhetően remek előjelekkel várhatjuk a Magyar Kupa hétvégi négyes döntőjét, ahol megpróbáljuk 25 év után visszahódítani azt a trófeát is. Ehhez elsőként szombaton este 19 órától a MAC Újbuda csapatát kell legyőznünk a Miskolci Jégcsarnokban.