Magyar bajnok és Erste Liga-címvédő, valamint a Magyar Kupát nemrég szenzációs sikert aratva, 25 év után magasba emelő férfi jégkorongcsapatunk a történelmi diadal után már teljes egészében az Erste Liga középszakaszára fókuszálhatott, melyet rögtön egy idegenbeli erdélyi túrával indított. Első állomásként a Corona Brassó vendégeként sikerült két pontot szerezni, így jó hangulatban várhattuk a pénteki, Csíkszereda elleni csúcsrangadót.

A mieink keretében ezúttal sem volt ott Németh Attila, aki sérülése miatt továbbra is harcképtelen volt, míg a tegnapi mérkőzést betegség miatt kihagyó Hegyi Ádám ott volt Fodor Szabolcs meccskeretében.

A kapuban, ahogy azt sejteni lehetett, a tegnap pihenő Arany Gergely kezdett, aki az utóbbi időben rendre parádés teljesítménnyel segítette csapatát. Nem véletlen, hogy a miskolci Magyar Kupa négyes döntőjében ő kapta a Legjobb kapusnak járó elismerést.

Ahogy arra számíthattunk, az első perceket keményen megnyomta a hazai gárda, de így is csaknem két perc kellett nekik az első kapura lövéshez. Nekünk sem kellett több, gyorsan meglódultunk a csíki kapu irányába, de Szamankov védeni tudott. Hiába jutottunk el helyzetig, csak nem engedett a szorításból a Csíkszereda, és egy kisebb kapunk előtti torolódás után jött is egy távoli lövés, de Aranynak nem okozott gondot. A harmadik perc végén sokkal nehezebb lett a dolgunk, a játékvezető ugyanis két percre kiküldte Pavukot, így nagyon gyorsan meg kellett mutatnunk mennyire is jó az emberhátrányos védekezésünk. Szerencsére nagyon, így vagy Arany fogott mindent, vagy a védőink álltak bele önfeláldozó módon a lövésekbe. Alighogy mi kiegészültünk, a Csík is megfogyatkozott: Becze kapott két percet. Az emberelőny birtokában nagyon gyorsan ott teremtünk Szamankov kapuja előtt, de előbb Tóth Gergely, majd Nagy Gergő lövését is hárítani tudta, így mi sem tudtuk kihasználni a létszámfölényünket. Viszont kaptunk még egy komoly lehetőséget, hiszen alighogy Becze visszaállt Taratukin váltotta a büntetőpadon. Ezúttal sem fogtuk vissza magunkat, kapitányunk lövésére ezúttal is odaért a hazai kapus. Pillanatokkal később, már a mi harmadunkban Pavuk és Kuljás akadt össze, így mindketten pályán kívül találták magukat. Ez alkalommal a Csíkszeredáé volt a nagyobb sansz a gólszerzésre, de a centerezést Becze lőtte centikkel a kapu mellé. A harmad felén túllépve Kärmeniemi kapott két percet, de helyzet nélkül zajlott le ez az idő, majd ahogy visszaállt, Nagy Gergő értékesítette Tóth Adrián passzát (0-1). Mire felfogták volna a csíkiak, hogy mi is történt, jött Tóth Gergely, és hatalmas bombát megeresztve vágta a korongot a rövid felsőbe (0-2). Nem sokáig örülhettünk a kétgólos előnynek, ugyanis egy perccel a vége előtt Rokaly Szilárd szépített (1-2). A harmad legvégén, nagyjából tíz másodperccel a vége előtt Nagy Gergő még meglőtte a rövid oldalon lévő kapuvasat. Kibírtuk az első perc nagy rohamait, majd fokozatosan építhettük fel a támadásokat, aminek meg is lett az eredménye, előbb Nagy Gergő, majd Tóth Gergely is betalált, de volt válasza a hazaiaknak, így 2-1-es előnyből várhattuk a folytatást.

A második harmadot ugyanolyan elánnal kezdte a hazai gárda, mint az elsőt. Sorra dolgozták ki a helyzeteket, ott tartottak minket a kapunk előtt, de nem tudtak élni a kínálkozó lehetőségekkel, ugyanis Arany megmakacsolta magát, és megálljt parancsolt a csíki támadásoknak. Az ötödik percben Pelley kapott két percet, így rajtunk volt a sor, hogy megmutassuk mit is tudunk. Szinte azonnal ott teremtünk a kapujuk előtt, most mi erőltettük rájuk az akaratunkat. Egy komoly helyzetet sikerült is feljegyeznünk a nagy presszingnek köszönhetően: Tóth Richárd remekül vette észre a kapu irányába mozgó Pavukot, aki kapta is a korongot, de Szamankov védeni tudta a hosszú felsőbe tartó próbálkozást. A kiegészülés után ismét nekünk esett a hazai gárda, de egy korongszerzés után Tóth Gergő lódulhatott meg, de a lövése elkerülte a kaput. Ezt követően nem engedte a csíki gárda, hogy bármiféle próbálkozást tegyünk afelé, hogy visszaállítsuk a kétgólos differenciát. Ennek az lett az eredménye, hogy ismét a kapunk előtt ragadtunk, majd Pyett tette a kapuba McLean passzát (2-2). Nem sokáig örülhetett a Csíkszereda az egálnak, ugyanis egy perccel később Juusela látta meg Tóth Richárdot, aki kíméletlenül emelte a kapu hosszú oldalába a korongot (2-3). A folytatást próbálta megnyomni a hazai csapat, de rendre megállítottuk a nagy rohamokat, de volt, hogy csak szabálytalanság árán sikerült megakadályozni, hogy lövőhelyzetbe kerüljenek. Így járt Boros, akinek megmozdulását két perccel jutalmazta a játékvezető. Ismét sorra dolgozta ki helyzeteit a hazai csapat, de Kuljás és Becze lövése is csak Aranyig jutott. A kiegészülés után visszaálltak a dolgok a rendes kerékvágásba, mi is támadásba lendültünk, de Farkas Simon lövését védte Szamankov. Kevesebb, mint négy perccel a vége előtt Switzer is kapott egy kétpercest, így újra komoly nyomás alá kerültünk. Aranynak egy percen belül háromszor is játékba kellett avatkoznia, ezzel megakadályozva az újabb egyenlítést. A második harmadban hiába támadott jóval többet a hazai csapat, rendre eredménytelen voltak. Amikor végre sikerült nekik feltörni a védelmünket, akkor támadóink alakítottak nagyot, hogy ismét nálunk legyen az előny. Ezt sikerült is megszerezni, így 3-2-es vezetésről várhattuk a végjátékot.

A harmadik harmadban már nem meglepő módon ismét nekünk esett a Csíkszereda, hátha sikerül valahogy átjuttatni Aranyon a korongot, így már rögtön az első percben egy kemény lövéssel próbálkoztak, de kapusunk állta a sarat. Ezt követően még masszívabb falat alkottunk támadóik előtt, hiába próbálták járatni a korongot, sehogy sem tudták átvinni a korongot kőkemény védőfalunkon, így kénytelen voltak távoli lövésekkel operálni, de ezek nem okoztak gondot a parádés teljesítményt nyújtó Arany Gergelynek. Ennek ellenére egy kontratámadás után komoly sanszot kaptak az egyenlítésre, de Brophey nem tudta beemelni a korongot, jócskán fölé lőtt. Ezután mi is magunkra találtunk, sőt mi több, sokkal életveszélyesebbek voltunk, mint a hazaiak, de Szamankov egyelőre nem hagyta magát. A kilencedik perc legvégén azonban már ő is tehetetlen volt: Switzer ért bele egy kapu irányába lőtt korongba, így ismét kettővel vezettünk (2-4). Fél perccel később erre még sikerült rátennünk egy jókora lapáttal, amikor Hajós passzát az első Csíkszereda elleni rangadóját játszó Aki Juusela is bevette Szamankov kapuját (2-5). Tíz perccel a vége előtt eldőlni látszott a középszakasz első csúcsrangadója. A harmad felén túllépve ugyan még próbálkozott a hazai gárda, de támadásaikban már nem volt elég lendület, nagyon megfogta őket a hirtelen bekapott két gól. A helyzetek mindkét oldalon alábbhagytak, nekünk már nem volt sürgős, ők pedig nem tudtak mit kezdeni a bombabiztos hátsó alakzatunkkal.

A Ferencváros elképesztő játékot bemutatva végül 5-2-re győzte le a nagy rivális Csíkszeredát, ami az első győzelmünk volt a Vákár Lajos Műjégpályán ebben az idényben. A győzelemmel járó három pont így azt jelentette, hogy két forduló után nem csupán behoztuk a lemaradást, de meg is előztük a Brassót és a nagy rivális csíkiakat, így a tabella éléről várhatjuk az újabb csúcsrangadót, amit már Pesterzsébeten játszik a két csapat.