Egy Derbinek mindig minden sportágban, így jégkorongban is óriási jelentősége van a tabellán elfoglalt helyezéstől függetlenül, ezúttal azonban még a szokásosnál is fontosabb mérkőzést játszott magyar bajnoki címvédő férfi jégkorongcsapatunk az Újpesti Jégcsarnokban. Fodor Szabolcs együttese a találkozót megelőzően az Erste Liga alapszakaszának tabelláján a harmadik helyet foglalta el, négy ponttal lemaradva a lila-fehérek és héttel a listavezető, ezen a játéknapon pihenő Csíkszereda mögött, ám előbbinél egy, utóbbinál két meccsel kevesebbet játszott. Így vesztett pontok tekintetében az ősi rivális elé kerülhettünk a tabellán egy győzelemmel, ami ráadásul a hétfői, Sportklub elleni Tüskecsarnok-beli rangadóra már azt jelentette volna, hogy a tabella első helye lehet a tét.

A Brassó elleni mérkőzés bemelegítésekor kisebb sérülést szenvedő Sarcia Antonino, valamint a hosszabb ideje harcképtelen Nagy Kristóf ezúttal is hiányzott a Fradi keretéből, így a nemrég 18. születésnapját ünneplő Földes László volt ismét a parádés formában lévő Arany Gergely cseréje kapusposzton, ám jó hír volt a mérkőzés előtt, hogy visszatérhetett a keretbe Lukas Bohunicky, így Fodor Szabolcs ezúttal is teljes négy sorral tudott kiállni – a legutóbbi találkozón sérüléséből visszatérő Farkas Simon továbbra is a 13. támadó volt, így Galántai Richárd szerepelt Roczanov Dezső és Tóth Gergő sorában.

Újpesti akciókkal indult a mérkőzés, Arany Gergely remek védésekkel mutatkozott be és melegíthette be magát az előreláthatólag meleg helyzetekre, amit egy Derbi tartogathat. A 3. percre mi is megérkeztünk az újpesti kapu elé, ám Rajna Miklós is megmutatta, nem véletlenül a jégen lévő két kapus vezeti a liga védési rangsorát jelenleg. A 4. percben a visszakorcsolyázó Nagy Gergő szabálytalansága után jött a meccs első emberelőnye, amelynek elején Suter közelről veszélyeztetett, ám a bevetődő Boros és Arany együttes erővel útját állták a korongnak. A folytatásban remekül zárt az egész szezonban kiemelkedő emberhátrányos védekezésünk, így kivédekeztük a hátrányból fennmaradt időt. A következő percek harcos mezőnyjátékkal és kevés helyzettel teltek, a 9. percben Kärmeniemi veszélyeztetett a kékről egy bombával, majd egy veszélyes újpesti akció végén Lászlóffy középről leadott lövését kapta le Arany lepkéssel látványosan. Egy perccel később kettő az egyben lépett meg az UTE, ám Kiss Patrikkal szemben kapusunk nyerte a párharcot. A 10. percben előbb Pavukot, majd nem sokkal később Fowlie-t is kiszórták a játékvezetők, így kettős előnybe került az Újpest. Just lőtt nagy kapuvasat közelről jobbról, majd Arany védett még két nagyot, utána viszont Kovács Alex is szabálytalankodott a támadó harmadban, így 22 másodpercig 4 a 3 ellen védekeztünk, majd következett bő egy perc négy a négy ellen és fél perc emberelőny, gól és nagyobb helyzet nélkül. Az utolsó öt percben izgalmas pillanatoknak lehettünk tanúi a mieink kapuja előtt, előbb többen is rázuhantak Aranyra, ám a korongot sikerült a gólvonal előtt tartani, majd Coatta közeli próbálkozásánál védett nagyot kapusunk. Két és fél perccel a vége előtt Roczanov is kiállt két percre, ezúttal is jött a nyomás, de sikerült ezt is kivédekezni. Az első harmadban ugyan a hazaiak túllőtték a mieinket (14:8 volt a lövési mutató), de gól nélkül zárult a játékrész.

Arany-védésekkel indult a második harmad is, majd felpaprikázódott a hangulat a kispadunknál, miután Nagy Gergő kapott óriásit a palánknál az újpesti harmadban, és fájdalmas arccal korcsolyázott le a jégről. Kapitányunk szerencsére folytatni tudta a játékot, a kiállítás pedig elmaradt. A második játékrészre kicsi felkeményedtünk, és a kontráink is jobban ültek, bár eleinte a lila-fehérek támadtak többet – ez a harmad második felére átbillent jócskán a mi javunkra. A 24. percben Tamminen lépett ki egyedül és bombázott kevéssel mellé, majd Kärmeniemi lövése jött le Rajnáról, de takarítottak a védők. A 25. percben először a meccsen tisztán emberelőnybe kerültünk, jól is járattuk meg a korongot, ám előbb Somogyi balról közelről leadott lövésénél védett Rajna, majd Tamminen a végén közvetlen közelről nem tudta a gólvonal mögé juttatni a korongot. Öt az öt ellen is maradtunk támadásban, Fowlie vitte végig a korongot kapuig, ám a befejezés hibádzott. A 30. percben Aranyra csúsztak rá a kapunknál, kialakult egy kisebb tömegjelenet, de a bunyó elmaradt. Két perccel később Hegyi jutott a kéken lövéshez, Rajna szépen védett. Nem sokkal később Nagy Gergő ült a büntetőpadra, ám mindössze öt másodpercig volt előnyben az újpesti együttes, ugyanis Kovács Alex is akasztott. Fél perccel később Fowlie is hibázott, így négy a három ellen, majd egy kis ideig öt a négy ellen védekeztünk, sikeresen – sőt, kontrázni is tudtunk, Kulmala lövését védte Rajna, a kipattanót pedig Nagy Gergő mellé bombázta. Az utolsó percekre egyre több veszélyes helyzetet alakítottak ki a mieink, Galántai passzából Somogyi húzta alig kapu mellé a korongot, majd Tóth Gergőnek is volt egy veszélyes lövése, ám ezek kihasználatlanul maradtak. A 37. perc végén aztán Nagy Gergő lőtt, a korong meg is pattant, Rajna is majdnem megfogta, de végül túljutott rajta is, és nem sokkal, de a gólvonalon is, vezettünk a Derbin! (0-1) A hajrában még kaptunk egy emberelőnyt Stadel hibája után, amiből hatalmas nyomást tettünk a hazai harmadra, de az újabb gól nem jött össze, és a játékidő is letelt. Ha a hoki pontozásos sportág lenne, az első harmad a hazaiaké volt, de a második a miénk – és ami ennél is fontosabb, gólt is sikerült szereznünk, és előnnyel mehettünk a második szünetre.

A harmadik harmad első komolyabb jelenete egy parázs bunyó volt a hazai kispad előterében Somogyi és Horváth között, mindkét fél megkapta az öt percet, míg támadónknak mellétettek még kettőt kezdeményezőként. Nem jöttünk ki jól a felpaprikázott helyzetből, nagyjából fél perccel később ugyanis egy gyors akció végén Kovács Alex egyedül lépett ki, és kihasználta az emberelőnyt, laposan tette el a korongot Arany mamutja mellett. (1-1) A gól jót tett a hazaiaknak, akik a következő percekben veszélyesebbek voltak, Jago távoli veszélyes bombáját védte Arany. Visszabillentünk a mérkőzésbe, és a harmad nagy részében ütközésekkel, kőkemény párharcokkal tarkított oda-vissza játék zajlott, jóval többet lőttünk kapura, de az igazán nagy ziccerek elmaradtak, és Rajna tartotta a formáját. Ahogy telt az idő, úgy fokozódott a hangulat a lelátón és a jégen egyaránt, az 54. percben Boros és Just vitája fajult majdnem ökölharccá, de végül a játékvezetők közbeléptek. Két perccel később ismét Arany villant, Nemes bombájánál védett nagyot. Két perccel a vége előtt Kärmeniemi mutatott be hasonlót a túloldalon, Rajna hatástalanította. A végén még közel jártunk a gólhoz, ám nem sikerült a hajrában eldönteni a meccset.

A hosszabbításban több lehetőségünk is adódott, a lövéseink azonban nem hordozták magukban a kellő veszélyt, és öt perc három a három elleni játék sem hozott döntést, így jöhetett az elképesztő izgalmakat tartogató szétlövés. A büntetőpárbajban ugyan Tóth Adriánnak és Cody Fowlie-nak is sikerült betalálnia, ám az első öt pár 2-2-re végződött, majd a hatodik párban Nagy Gergő a kapuvasat találta el, Jack Suter pedig a hálóba emelt, ezzel eldőlt a mérkőzés. (2-1)

Óriási, Derbihez méltó csata végén ugyan csak az egyik pontot vittük magunkkal Újpestről, de a játékunkat és a küzdelmet látva ha bosszankodásra igen, de csalódottságra nincs semmi ok. Ezzel a küzdőszellemmel kell tovább menni, hiszen hétfőn már jön az újabb csúcsrangadó, a listavezető Csíkszereda ellen.