Férfi jégkorongcsapatunkra rendkívül fontos mérkőzés várt az IIHF Kontinentális Kupa-szereplés miatt előrehozott, rendhagyó szerdai játéknapon. Fodor Szabolcs együttese zsinórban három vereség után mindössze a kilencedik helyen szerénykedett az Erste Liga alapszakaszának tabelláján, és a tizedik, vagyis utolsó Dunaújvárosi Acélbikákat fogadta a Tüskecsarnokban, így a tét az volt, hogy a Fradi, visszatérve a győztes útra, megkezdi-e a felzárkózást a középmezőnyhöz, vagy pedig sereghajtó pozícióba esik vissza.

Keményen, több emberrel támadta le a Ferencváros ellenfelét rögtön a mérkőzés legelejétől kezdve, hamar fölényt alakítottunk ki a lövések számát és a korongbirtoklást illetően. Először Németh, majd Crespi veszélyeztetett távolról, egyelőre eredménytelenül, majd Banga érkezett lendületből a támadó harmadba, veszélyes lövését azonban védte Tóth Balázs. Keränen is helyzetbe került, de blokkolták a távoli bombáját. A vendégek nem igazán jutottak el veszélyes helyzetig, megindulásaik hamar elhaltak, a ferencvárosi próbálkozások viszont a 11. percben góllá értek: Lauri Kärmeniemi emelt be a kékről egy korongot a kapu elé, amibe csapattárs nem tudott beleérni, Tóth Gergely ütőjéről viszont a hálóba pattant a pakk (1-0). A gól után is maradtunk fölényben, de mielőtt nagy helyzetek alakulhattak ki, mindig közbecsúszott egy-egy apróbb pontatlanság. Egy újvárosi próbálkozásnál a fiatal, a keretbe idén először bekerülő, Andersen Ligás B csapatunkban szereplő Kocsis Botond blokkolt, majd indult meg, és kapott egy passzt, ami épphogy hosszú volt, játékosunk viszont ezt követően elcsente a kapujából kilépő Tóth bárdjáról a pakkot, a kapu elé visszatett korongot azonban eltakarították a vendégek. Négy másodperccel a szünet előtt Heinót egy felesleges, támadó harmadbéli szabálytalanság után kiszórták két percre, így hosszú áthúzódó emberhátránnyal kezdtük a második játékrészt.

 A vendégek nem tudtak élni az áthúzódó emberelőnnyel, sőt, Kestilä és Heino kilépve még veszélyeztettek is. Rögtön a kiegészülés után viszont egyenlített a DAB, elváltottuk magunkat védekezésben, Mikkel Jensen pedig teljesen egyedül találta magát a kapunk előtt, és nem is hibázta el a nagy lehetőséget (1-1). A gól kissé megtörte a mieink lendületét, de az újvárosiak számára ez csak arra volt elegendő, hogy csökkentsék a saját kapujukra nehezedő nyomást, támadásban nem tudták igazán átvenni a kezdeményezést. Igaz, Jensennek volt egy újabb váratlan nagy lehetősége, ezúttal viszont Nagy Kristóf hárított. Ahogy múltak a percek, a Fradi úgy vette vissza szépen lassan a kezdeményezést a támadó harmadban, a nyomásnak pedig meg is lett az eredménye, egy újabb mély letámadással sikerült zavart okozni a vendégek kapuja mögött, ahonnan beérkezett a kapu előterében lévő kavarodásba a korong, amire Adam Brady csapott le, csapatkapitányunk közelről a hálóba lőtt (2-1). Az újabb vezető gól után még jobban felpörgött a Fradi, sorrendben Keränen, Crespi és Bán is közel járt a gólszerzéshez. Sári volt szabálytalan Mattyasovszkyval szemben, közel két percig járattuk késleltetett emberelőnyben a korongot, ebből még nem született gól, viszont a "hagyományos" kiállítás alatt igen, Keränen tett be remekül, laposan a kapu elé egy korongot, amibe Turbucz Martin tudatos mozdulattal szúrt bele (3-1). Közben történt egy kisebb verekedés is, Kestilä torolta meg, hogy Tóth Gergely meggondolatlanul leütközte kapusunkat. Ellenfelünk akadályozásért, finn támadónk durva játékért kapott 2-2 percet. 

Hasonlóan rosszul kezdődött a harmadik harmad, mint a második. Ezúttal a mieink már az elejétől kezdve nyomás alá helyezték az újvárosi kaput, gólt mégis ellenfelünk lőtt, egy rossz passz után a saját harmadunkban gazdátlanul hagyott korongra ismét Jensen csapott le, amivel egyedül törhetett kapura, és vissza is hozta a mérkőzésbe az Acélbikákat (3-2). A vendégek megpróbálták kihasználni a pillanatnyi fölényt, Fodor Szabolcs pedig jó érzékkel időt kért, hogy elejét vegye a fordulatnak. Az időkérés jót tett a csapatnak, visszavettük a kezdeményezést, sőt, Seregély passzából Mattyasovszky Gergely a kapuba emelt a 45. percben, visszaállítva a kétgólos előnyt (4-2). Ebből már nem tudott ellenfelünk visszakapszkodni, sőt, el is dönthettük volna többször is a meccset, de a hátralévő időben már nem sikerült gólra váltani egyetlen újabb helyzetünket sem.

Az FTC-Telekom ha a lövések számához képest nehezen is, de végül érvényesítette akaratát, és 4-2-re győzött a Dunaújvárosi Acélbikák ellen, amivel felzárkózott az egyaránt nyolcpontos FEHA19 és Csíkszereda mellé a tabellán. Vasárnap éppen a székelyek ellen folytatjuk egy vérbeli, ám az elmúlt években megszokottal ellentétben ezúttal alsóházi rangadóval, 14.30-tól, szintén hazai jégen, a Tüskecsarnokban.

„Sokkal fiatalabb a keretünk, mint amit az elmúlt hat évben megszokhattunk. Csapatsportág a miénk, az egyéni hibák kihatással vannak a csapatra, és ezekből azért még akad. Pozitívum, hogy ezek ellenére is sikerült nyernünk, talán egy picit visszajön az önbizalmunk ezután. De természetesen nem vagyunk rögtön a fellegekben, nem is lehetünk. Rengeteg munka vár még ránk ezzel a csapattal, a hétköznapokon, az edzéseken rengeteget kell tanulnunk. Ezt is fogjuk tenni, most jön egy szünnap, aztán pénteken és szombaton tanulással töltjük az időt a jégen és a videószobában, vasárnap pedig megint megpróbáljuk jól felmondani a leckét. Látjuk, hogy mi mindenben kell még javulnunk, még akkor is, ha egy nagyon picit jobb volt most a játék képe. Ezzel nem elégedhetünk meg, tovább kell fejlődnünk, és fogunk is, minden egyes nap munkát, fáradságot nem kímélve megyünk tovább, és reméljük, hogy egyre jobbak leszünk.” - Fodor Szabolcs