Csúcsrangadó várt férfi jégkorongcsapatunkra az Erste Liga középszakaszának vasárnapi játéknapján, ugyanis nem túlzás azt állítani, a bajnoki szezon eddigi része az FTC-Telekom és a Sportklub Csíkszereda versenyfutásáról szólt. A két csapat egymás elleni mérkőzésein nehéz előzetesen esélyesről beszélni, még akkor is, ha az alapszakaszban azért négy mérkőzés alapján a mieink voltak jobbak: Pesterzsébeten kétszer is a vártnál jóval könnyedébben győztük le az erdélyieket, míg Csíkszeredában egyszer szétlövésben, egyszer pedig az idény egyik legjobb, legélesebb, legszorosabb meccsén kaptunk ki 3-2-re. Ami a szezon eddigi részének egészét illeti, a mérleg nyelve itt is a Ferencváros felé billen: sokáig tartotta velünk a lépést a Sportklub, ám az alapszakasz végén leráztuk őket, és 24 év után sikerült az élen végeznünk az idény első szakaszában. A középszakaszban aztán jobb rajtot vettünk, és a két együttes formája alapján is bizakodhattunk: a mieink három mérkőzést is rendkívül szoros csatában, remek, erős karaktert mutatva nyertek meg, míg a csíkiak hiába pörögtek ezer fokon Debrecenben és Újpesten is, két vereséget gyűjtöttek be ezeken a helyszíneken. Az alapszakaszból magunkkal hozott bónuszpontoknak köszönhetően így úgy várhattuk öt pont előnnyel a mai rangadót, hogy egy meccsel még kevesebbet is játszottunk. Ez egyben azt is jelentette, egy esetleges rendes játékidős győzelemmel nagyon közel kerülhettünk ahhoz, hogy idő előtt a magunk javára döntsük el a bajnoki középszakaszt is.

A mieink sorait továbbra is a sérülések és betegségek határozzák meg: visszatért a keretbe Sarcia, és Arany Gergely is le tudott ülni a padra, továbbra is hiányzik viszont Anssi Rantanen, Myles Fitzgerald, Boros Dániel, illetve ezúttal Tóth Richárd sem vállalta a játékot.

Feszes, rangadóhoz méltó tempóban kezdődött a találkozó, és a lelátón is kiváló volt a hangulat: megtelt a Pesterzsébet Jégcsarnok, az idegenben is minden budapesti mérkőzésre szép számmal kilátogató Szereda-szurkolók és a Fradi-tábor pedig többször is remek hangpárbajt vívott egymással. A ferencvárosi játékosok eresztették meg az első komolyabb lövéseket, de igazi veszély nem alakult ki az első percekben. Jött viszont hirtelen egy gól, szerencsére hazai oldalon: Switzer és Tóth Adrián kavargattak, utóbbi keresztbe tett korongjára pedig remek ütemben érkezett Walls, és megszerezte a vezetést. A játék képe a gól után sem változott, a csíkiak is lendületesen támadtak, sőt, megvolt az esélyük az egyenlítésre is, ám egy kapu mögül visszatett korongra hiába érkezett szépen és lőtt s decemberben igazolt ex-KHL-es Anyiszin, Pleszkán remekül védett. Maradt lendületben a Csíkszereda, sőt, emberelőnyhöz is jutottak, miután Pavukot szórták ki testre ütésért. Remekül védekeztünk azonban, elment az előny fele, mire felállt a harmadunkban a vendégcsapat. Nem jutottak igazi helyzethez, sőt, alighogy kiegészültünk, hiába nem a mi perceink voltak, az újabb gólt mégis a mieink szerezték: egy buli utáni kavarodásból Switzer vágta a felső vas alá a korongot. Folytatódott a tendencia, helyzet ott, gól itt: az egyik oldalon Pleszkán mutatott be gyors egymásutánban két remek védést, a másik oldalon viszont Lundström tehetetlen volt Jászai lövésénél. Remekül használtuk ki helyzeteinket, a harmad 13 lövéséből hármat is gólra váltottunk… Aki azonban azt hitte, eldőlt a mérkőzés, hatalmasat tévedett, ezt bizonyította Anyiszin, aki 40 másodperccel a harmadik gólunk után szépített. A találat felhozta a Sportklubot, a harmad utolsó négy percében több meleg pillanatot is átéltünk a kapunk előtt, Részegh Tamás és Taratuhin is lőttek, Pleszkán azonban a helyén volt. Az utolsó percben még parázs pillanatok zajlottak, Dósa ütközését kissé véleményesen késeinek ítélték a játékvezetők, és két percre kiállították játékosunkat, Papp Szabolcs viszont teljesen indokolatlanul kezdte el az ítélet után számonkérni játékosunkat, és a játékvezetőket is… Kicsit feszültek lettek a vendégek játékosai a végére, Taratuhin is szabálytalankodott a kapunk előtt, amit Perrier torolt meg, páros kiállítás lett a vége. Gól viszont már nem esett a szünetig. (3-1)

Kivédekeztük az áthúzódó emberhátrányt, és ezzel együtt visszaállt a játék korábbi képe. Továbbra is feszült, tempós játékot láthatott a közönség, sok helyzet viszont nem volt, az első komolyabb lövést Pavuk eresztette meg a 25. percben. Nagy Gergő akadt össze ellenfelével a pálya közepén, tipikus „róka fogta csuka” eset volt, mégis kapitányunkat állították ki két percre. Megint szétszedtük a csíki emberelőnyt, nem nagyon tudtak felállni, végül mégis kihasználták a fórt, Taratuhin révén. Örülni sem nagyon volt idejük a gólnak, ismét esélyt kaptak, Jászait is kiállították ugyanis. Becze Tihamér valamilyen pontozásos művészi sportágban szép eredményt érhetett volna el, úgy dobálta magát az előny alatt többször is a kapunk előtt, a sporik ezt viszont nem ették meg. Ennek ellenére majdnem összejött az egyenlítés a Sportklubnak, Részegh Tamás kapott óriási passzt kettő az egyben, ám Pleszkán elképesztő mozdulattal átért az ellenkező sarokra, és védett. Becze továbbra sem bírt magával, Hegyit kente a palánkra, mehetett is a büntetőpadra. Sőt, Fodor Csanád nem sokkal később hiába reklamált elképesztő módon, nem hatotta meg a játékvezetőket, buta szabálytalansága után kiszórták őt is, így öt a háromban való játékra kaptunk esélyt, ezzel pedig köszöntük szépen, és éltünk: Switzer érkezett meg lendületből a támadó harmadba, lövésébe pedig hiába ért bele Lundström, átcsorgott a gólvonalon, újra kettővel mentünk! Maradt a szimpla emberelőny, ebben is fel tudtunk állni, ám komoly helyzet már nem lett. Sokat nem voltak a felek egyenlő létszámban a jégen, előbb Tóth Gergő és Belov, majd Bíró Tamás és Pavuk Attila ültek ki kéz a kézben. Ezekben a percekben a mieink előtt adódott nagy helyzet, a Lundströmről kipattanót kellett volna Wallsnak az üresen tátongó kapuba vágni, ám nem találta el jól, a csíki hálóőr pedig remek mozdulattal visszaért a korongra. Másfél perccel a vége előtt Perrier kapott még egy kiállítást, majd a meccsóra okozott egy kis közjátékot, hiszen állt a játék, ám az óra mégis tovább pörgött, de némi matek után sikerült visszaállítani. Gól már nem esett, a mérkőzés továbbra is remek és izgalmas volt, a csíkiak pedig előrébb járhattak volna, ha az elképesztő mennyiségű reklamálás helyett egy kicsivel többet foglalkoznak a játékkal… (4-2)

Gyorsan lepergett ezúttal is az áthúzódó hátrányunk, a csíkiak pedig a két gól mínusz miatt kezdtek egyre feszültebbek lenni, az ütközések egyre többször lépték át a szabályos kereteket. Ennek meg is lett az eredménye, gyors egymásutánban kiszórták Papp Szabolcsot akadályozásért, majd bő másfél perccel később Rokalyt nyírásért, így volt 22 másodperc kettős előnyünk. Ezzel nem éltünk, de visszakaptuk az esélyt, mert Papp alig tért vissza a jégre, hat másodperc múlva sikerült ismét kiállíttatnia magát, ezúttal a játék késleltetéséért - megjegyezzük, teljesen jogosan... Ezúttal több mint egy percen át tartott volna a kettős előny, ám a legvégén Perriert is kiküldték, így előbb szimplára csökkent, majd elfogyott az emberelőny, sőt, a végén még egy kicsit hátrányban is játszottunk. Egyik csapat sem élt a fórok adta lehetőségekkel, több volt a fizikai kontakt, a harc a semleges zónában, az adódó lehetőségek pedig sorra kimaradtak. Ahogy közeledtünk a meccs végéhez, a kék-fehérek úgy lettek egyre pontatlanabbak, amikor pedig eljutottak a kapunkig, a lassan ihletett formába kerülő Pleszkán állta útjukat. Ahogy arra számítani lehetett, a vendégek másfél perccel a vége előtt lehozták a kapust, sőt, egy perccel a vége előtt Roczanovot kiállították játék késleltetése miatt, így hat a négy ellen rohamozhatott a Sportklub. Don MacAdam meg is próbált belekapaszkodni az utolsó szalmaszálba, és időt kért, ez sem segített azonban a csíkiakon. Kettős előnyben sem sikerült bepréselniük a korongot a hazai kapuba, a legvégén pedig jött a slusszpoén, Jászai betalált az üres kapuba, így eldőlt a rangadó. (5-2)

Az FTC-Telekom több mint biztató, remek játékkal imponáló, 5-2-es győzelmet aratott legfőbb riválisa, a Sportklub Csíkszereda felett, ezzel nyolc pont előnnyel vezetjük előttük a középszakasz felsőházának tabelláját, úgy, hogy egy mérkőzéssel még kevesebbet is játszottunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a válogatott szünetet követően hátralévő négy találkozónkon mindössze kettő pontot kell még szereznünk ahhoz, hogy biztosan a középszakasz első helyén végezzünk, így első kiemeltként elnyernénk az első ellenfélválasztás jogát, és egyben a pályaelőnyt is a rájátszásra. Ne igyunk előre a medve bőrére, de mindenesetre biztató kilátások...

Folytatás a nemzetközi szünet után, február 14-én, Debrecenben.

Jégkorong, Erste Liga, középszakasz
FTC-Telekom – Sportklub Csíkszereda 5-2 (3-1, 1-1, 1-0)
FTC-Telekom: Pleszkán (Arany) – Kärmeniemi, Sarcia, Nagy G., Rafaj, Pavuk – Perrier, Jászai, Tóth A., Walls, Switzer – Hegyi, Lengyel, Dósa, Roczanov, Tóth G. – Farkas S., Tóth Re., Hardi. Vezetőedző: Fodor Szabolcs.
Sportklub Csíkszereda: Lundström (Onodi) – Belov, Papp Sz., Becze, Részegh T., Valchar – Farkas T., Győrfy, Bíró T., Fodor Cs., Rokaly – Gecse, Salló, Anyiszin, Krasznoszlobodcev, Taratuhin – Bors, Egyed, Antal, Casaneanu, Horváth. Vezetőedző: Don MacAdam.
Kapura lövések: (13:16, 16:10, 7:14) 36:40
Védések: (15:10, 9:15, 14:6) 38:31 / 95.00% : 86.11%
Kiállítás percek: (6:2, 12:10, 4:8) 22:20
Emberelőny kihasználás: (9 / 1) 11.11% / (10 / 1) 10.00%
Emberhátrányos védekezés: (1 / 10) 90.00% / (1 / 9) 88.89%
Gólszerzők: Walls (04:17, Tóth A.), Switzer (12:35, Walls, Tóth A.), Jászai (15:03), Switzer (29:48, EE2, Walls), Jászai (59:57, EH, üres kapu, Nagy G.), illetve Anyiszin (15:43, Krasznoszlobodcev), Taratuhin (25:28, Gecse, Anyiszin)

Az utolsó gólunk, és a dudaszót követő ünneplés:

A találkozót követő sajtótájékoztató Don MacAdam és Fodor Szabolcs részvételével:

A mérkőzés összefoglalója: