Eljött a nap, amire fradista jégkorongberkekben mindenki várt. Az Erste Liga négy győzelemig tartó negyeddöntőjéből a Vienna Capitals II-t 4-0-s összesítéssel, sima söpréssel búcsúztató férfi jégkorongcsapatunk megkezdi szintén négy sikerig tartó elődöntős párharcát, méghozzá a nyolc között a Gyergyói HK ellen mindent eldöntő, hetedik mérkőzésen diadalmaskodó DEAC ellen.

Távol álljon tőlünk, hogy el akarjuk koptatni a magasztos jelzőket, de amit Fodor Szabolcs együttese hosszú és ínséges évek után produkál, arra tényleg nincs más szó, mint ez: történelmi. Mindenki tudta, sejtette, remélte, hogy ez a Fradi más lesz, mint a korábbi évek Fradija, ez viszont minden optimista várakozásnál korábban beigazolódott: a történet a magabiztos, ligarekordot jelentő győzelmi sorozattal, majd az 1995 után újra megnyert alapszakasszal kezdődött, következett az Extraligás, bombaerős keretű DVTK Jegesmedvék otthonában aratott győzelemmel nyolc év után megszerzett Magyar Kupa-bronzérem, majd a több meccset is hátrányból fordítással megnyerve, remek karaktert mutatva megnyert középszakasz, aminek köszönhetően első kiemeltként várhattuk a rájátszást, kiválaszthattuk a nyolcadikként a playoffba behajrázó bécsi farmcsapatot, és érvényesíthettük a papírformát.

Eljött a bajnokság azon szakasza, amikor nem érdemes már hátratekinteni, és elmerengni, hiszen ahogy trénerünk is többször, több helyen hangsúlyozta, hiába a fenti impozáns eredménysor, az igazi, a hőn áhított célokat tekintve még lényegében nem értünk el semmit. Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy: a szezon elején a célkitűzés az volt, legyen harapós, összetartó, harcos Fradi, amelyik minden egyes mérkőzésen az utolsó másodpercig küzd a jégen, igazi Fradi-szívvel, és próbáljon meg minél több mérkőzést megnyerni, de legrosszabb esetben is jusson be a legjobb négy közé, egyébként, ha már a történelmi eredmények, a MOL/Erste Liga történetében először. Nos, ezeket a célokat kipipálta a csapat, de mégis ki az, aki jelen állás szerint ezzel elégedett lenne, és azt mondaná, rendben, végeztünk, most már akár be is fejezhetjük.

Akkor, amikor 52 lejátszott ligameccs után mindössze nyolc megnyert mérkőzésre van az FTC-Telekom attól, amit a babonásabbak ki sem mernek mondani, attól, amit utoljára 22 évvel ezelőtt, 1997 márciusában élhetett át a Ferencváros szurkolótábora, akkor több ezren, az azóta már semmivé lett Budapest Sportcsarnok lelátóin tombolva ünnepelték az FTC máig utolsó felnőtt férfi jégkorong bajnokcsapatát.

Több mint egy évtizede már annak is, hogy ebben a közelségben járt a zöld-fehér együttes a végcélhoz, döntőbe pedig még régebben, 19 éve jutott utoljára (akkor a Dunaferr három mérkőzésen húzta be a két győzelemig tartó finálét).

De nem érdemes ennyire előre tekinteni, abból a bizonyos nyolcból előbb ugyanis be kell húzni négy győzelmet. Négy kőkemény mérkőzésen, a DEAC ugyanis, nem kérdés, hogy egy másik szintet képvisel, mint a Vienna Capitals II. A debreceni együttes a korábban a MOL Ligában indult, anyagi okok miatt megszűnt Debreceni HK alapjain, teljesen új klubként, a debreceni egyetemi sportegyesület színeiben idén debütált a ligában, és máris hajtós, kemény, ütőképes alakulat állt össze David Musial kezei alatt. A rendkívül kellemetlen stílusú, de igen eredményes Hugo Turcotte vezette támadósorok teljesítményét pedig egyértelműen a kapuban az egész idényben ihletett formában védő, teljesítményével a magyar válogatottba is visszakerülő Hetényi Zoltán alapozza meg. A hálóőr lett a játékostársak szavazataiból összeálló szezon All Star csapat első embere is, jelentőségéről pedig a következő számsor mindent elmond: az alap- és középszakaszban hat mérkőzésen találkozott a Fradi a DEAC-cal, ebből kettőt rendes játékidőben, kettőt szétlövéssel nyert meg, kettőt pedig elveszített. Hetényi Zoltán sorrendben 46, 60, 55, 42, 62, illetve 45 lövést kapott, védési hatékonysága pedig sorrendben 93.5 , 95, 92.8 , 92.9 , 96.8 , illetve 93.3 százalék volt...

A feladat tehát adott: maximum hétből négy mérkőzésen fel kell törni a Hetényi-reteszt. Ehhez szerencsére komoly tűzerő áll rendelkezésre, az alapszakasz kanadai táblázatának első tíz helyére három ferencvárosi játékos is odafért, Braden Walls 39 mérkőzésen szerzett 57 pontjával viselheti az aranysisakot a rájátszásban házi pontkirályként, de korántsem "egyfejű" a támadóegységünk, hokisaink remekül elosztották egymás között a szerzett pontokat, és lényegében minden sorunkra jut hatékony befejező ember. Emellett nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy hiába Hetényi csillogása, a Fradi csak hajszállal marad el mögötte kapusteljesítményben: míg Hetényi 94,2 százalékkal zárta az élen az alapszakasz kapusrangsorát, Arany Gergely 92,5 százalékkal a harmadik lett, Pleszkán József pedig az előkelő 5. helyen zárt a játékidő 40%-ánál kevesebbet védett hálóőrök között.

Egészen más párharc következik tehát, mint a negyeddöntőben, a cél viszont innentől, ha apró, pici lépésekkel is, de nem lehet más, mint a döntőbe jutás. Ehhez az első pici lépést kedden 18.30-tól, a másodikat pedig szerdán 18.30-tól tehetjük meg a Pesterzsébet Jégcsarnokban. Ha ideiglenes otthonunk lelátóján nem is lehetnek annyian, mint anno a Budapest Sportcsarnokban, a párharcot már nagyon váró játékosok és szakmai stáb is kiemelte, fontos lenne a telt ház, rengeteget számított az egész idény során ugyanis a szurkolók támogatása, és láttuk már a Csíkszereda, vagy az Újpest ellen is, milyen fantasztikus tud lenni a hangulat, ha tele a Pesterzsébet Jégcsarnok!

A mérkőzésre kaphatóak a belépők 1000 forintos egységáron online elővételben IDE kattintva, vagy a helyszínen, a Pesterzsébet Jégcsarnok jegypénztárában, 17.30-tól. A szezonbérletek, valamint az idény elején meghirdetett féláras szakosztályi bérletakció természetesen az elődöntő hazai mérkőzésein is érvényes!