Ki gondolt volna erre akár egy-két évvel ezelőtt ilyenkor: az FTC-Telekom férfi jégkorongcsapata a magyar bajnoki címmel és az Erste Liga trófeájának elhódításával nemhogy kiharcolta a jogot arra, hogy 19 év után ismét ott legyen a nemzetközi porondon, de miután a második számú európai kupasorozat, az IIHF Kontinentális Kupa 2. fordulójának D csoportjában előbb pénteken papírforma-győzelmet aratott a spanyol bajnok baszk Txuri Urdin San Sebastian ellen, majd másnap bravúrt bemutatva a rendes játékidőben, 3-2-re legyőzte a patinás, komoly játékerőt képviselő, Alpesi Ligás szlovén bajnok Olimpija Ljubljanát is, olyat tett, amiben bár reménykedtünk, de kimondani a lehetőségét senki nem merte. Fodor Szabolcs együttese eredményei alapján csoportdöntőn volt érdekelt vasárnap este az Arena Rittenben, a házigazda Rittner Buam ellen. Igen, csoportdöntőben, amelynek képlete a hatpontos Ferencváros és az ötpontos Ritten (a házigazdák az Olimpiját csak büntetőkkel gyűrték le) számára teljesen egyértelmű volt: mindegy, hogy rendes játékidőben, hosszabbításban vagy büntetőkkel, de amelyik csapat nyer, továbblép a Kontinentális Kupa legjobb nyolc csapata közé, és novemberben Dániába utazik harmadik fordulós csoporttornára.

Sok idő persze nem volt meghatódni az újabb történelmi távlatú lehetőségen, ugyanis a festői szépségű dél-tiroli községben szereplő Ferencváros a másik három csapathoz hasonlóan naponta játszotta a mérkőzéseket. Azért azt a Ljubljana elleni meccs után mindenképpen érdemes volt megjegyezni: ha nem is volt elsőre lehetetlen feladat a továbbjutás, hiszen a Fradi talán már látatlanban is kimondható, az elmúlt évben elérte az Alpesi Liga élcsapatainak szintjét, márpedig szlovén és olasz ellenfelünk is onnan érkezett, mindenképpen hatalmas bravúr, óriási fegyvertény volna. Összehasonlításképp: a MAC Újbuda tavaly Extraligás kerettel ugyanitt játszott második körös csoporttornát, ugyanúgy az első körből érkezett, akkor szerb ellenfél, ugyanúgy a szlovén bajnok, akkor a Jesenice, és ugyanúgy a házigazda Ritten ellen, és csont nélkül kiesett. Ezt már biztosan túlteljesítette az FTC-Telekom, ugyanis tudhattuk, akármi is történjen a csoportdöntőn, csont nélkül már biztosan nem esünk ki, legrosszabb esetben is hősiesen, hatalmas küzdelemben. Ha már itt voltunk, erre persze senki nem gondolt, sem játékos, sem szakvezető, sem a csapatot szép létszámban elkísérő, fantasztikus szurkolótábor… Vasárnap, ha már itt voltunk, azért léptünk jégre, hogy harmadszor is szóljon a Ferencvárosnak a magyar Himnusz a meccs végi ceremónián, és olyat tegyen a csapat, amire a sorozat 1997-es megalakulása óta még nem is volt példa: továbbjusson csoportjából a Kontinentális Kupában!

Nem érkeztek jó hírek a Fradi öltözőjéből a mérkőzést közvetlenül megelőzően: a szombaton egy ütközésnél bordasérülést szenvedő Rasmus Kulmalát az utolsó pillanatig vizsgálták az orvosok, de végül bár be lett nevezve, nem lépett jégre, míg a Ljubljana elleni meccs legjobbjának választott Pavuk Attila a vállát fájlalta, így ő is kimaradt a meccskeretből, két első soros támadónk nélkül kellett tehát csatába menni. A helyükre Tóth Renátó és Németh Attila léptek fel Nagy Gergő mellé, míg az első számú emberelőnyös egységünkben Hajós Roland is helyet kapott.

Ahogy arra számítani lehetett, hatalmas tempóban kezdődött a mérkőzés, az első komoly helyzetre azonban a harmadik percig kellett várni, ezzel viszont kisebb meglepetésre meg is szereztük a vezetést! Tóth Adrián a bal oldalon, a palánknál kiszorított helyzetben emelte középre a korongot, Brett Switzer pedig remekül ismerte fel a lehetőséget, középen egyedül kilépett, kézzel lekapta a levegőből a korongot, majd a hosszúba vágta a lehetőséget! (0-1) A hazaiakat kissé megfogta a gyors gólunk, az első lövésükre a 7. percig kellett várni, ám sajnos hamar jött az egyenlítés is. Előbb Jere Pullit kiállították, majd szinte fel sem eszméltünk, a buli után Simon Kostner elé került a korong, aki közelről a hálóba talált, hat másodperc alatt kihasználták a fórt a hazaiak. (1-1) Továbbra is rendkívül komoly tempóban zajlott a meccs, záporoztak mindkét oldalon a helyzetek, volt dolga bőven a két kiváló kapusnak. A 13. percben a játékvezetők egy hazai szabálytalanság után kiállítást jeleztek, de nálunk maradt a korong, és közel egy percig játszottunk késleltetett emberelőnyben. Ezt végül nem sikerült kihasználni, életbe lépett a kiállítás, abból viszont ismét betaláltunk: Lauri Kärmeniemi kapott egy korongot a jobb oldalon, emberelőnyben felállva, és remek mozdulattal a hálóba vágta! Fantasztikus karaktert mutatva újra megszereztük a vezetést! (1-2) A harmad végén egyenlő létszámban is beszorítottuk a fonalat kissé elveszítő Rittent, sőt, egy kontrával meginduló Tóth Renátó remek passza után Nagy Gergő kapáslövésénél csak Lindskoug hatalmas bravúrja mentette meg a hazaiakat az újabb bekapott góltól, ezután nem sokkal pedig Switzer egy lövésből és a saját kipattanójából is veszélyeztetett, gól viszont már nem született a szünetig. Az eredményjelzőre így is csodálatos volt ránézni: egy harmad után vezetett, és továbbjutásra állt a Ferencváros!

A második harmadban folytattuk a hatékony letámadást, rögtön az első percben Tóth Adrián veszélyes lövéssel jelentkezett. Az első öt perc abszolút Fradi-fölénnyel telt el, a 25. percben pedig ismét emberelőnybe kerültünk, ezt is több mint félperces késleltetett fór után kezdtük meg. Ezt nem sikerült értékesíteni, sőt, a kiállítás lejárta után rögtön elment kettő az egyben a Ritten, Arany Gergely azonban hatalmas bravúrt mutatott be. Elképesztő tempóban zajlott a mérkőzés a második játékrész közepén, mindkét oldalon jöttek a helyzetek, a mieink hatalmasat küzdöttek, nem volt elveszett korong, elveszett szituáció, mindenhová odaértünk, ütköztünk, csúsztunk-másztunk, dobogott a Fradi-szív! Érezhető volt, hogy egy gól valamelyik oldalon döntő lehet: a Ritten vérszemet kapott volna, míg a Ferencváros végleg a maga javára billenthette volna a mérleg nyelvét. A második harmadban azonban nem jött egyik oldalon sem újabb gól, hiába volt erre mindkét oldalon több lehetőség is. Arany Gergely és Kevin Lindskoug is klasszis teljesítményt nyújtottak ezekben a percekben.

A harmadik játékrész egy áthúzódó kiállítás miatt közel egy perc hazai emberelőnnyel kezdődött, ám ezt nagyobb gond nélkül kivédekeztük. Nem sokkal később Tóth Adrián-Switzer-Fitzgerald volt a korong útja, a nagy helyzetet Lindskoug hatástalanította. Két Quinz-szabálytalanság után kaptunk gyors egymásutánban két emberelőnyt, ezekkel azonban nem sikerült élni, sőt, a Ritten egy alkalommal le is kontrázott minket, ám Lane lövésénél és a kipattanónál is fantasztikusat védett Arany. A második fór nem is telt le teljesen, Rantanent is kiállították, így négy a négy ellen voltak a felek a jégen, komolyabb esemény nélkül. A harmad második felére mindent egy lapra tettek fel a hazaiak, hatalmas tempót diktáltak, de abszolút álltuk a sarat, remekül kontrolláltunk minden szituációt, sőt, kontrákból többször veszélyeztettünk is! Arany Gergely is rendkívül sokat volt foglalkoztatva, de elképesztő magabiztossággal oldotta meg a feladatát, nagyon egyben volt a csapatunk a jégen. Épphogy beléptünk az utolsó két percbe, a ritteniek kapusa már a kispad felé kacsintgatott, hogy lemenjen, átadva a helyét egy mezőnyjátékosnak, amikor elment egy kontránk, és Németh Attila bevágta a Ferencváros harmadik gólját! (1-3) Elképesztő ünneplés kezdődött a jégen, a játékosok egymás nyakában lógtak, Arany Gergely a kapuban repülő sast imitálva ünnepelt… Nem véletlenül, mindenki tudta a csarnokban, ez meglesz! A hazaiak még időt kértek, becsületből lehozták a kapust az utolsó percre, kaptak egy emberelőnyt is, de hat a négy ellen sem sikerült áttörniük az FTC ellenállását. Lecsorogtak a másodpercek, véget ért a mérkőzés, győzött a Ferencváros!

Az FTC-Telekom újabb győzelmével megnyerte az IIHF Kontinentális Kupa második fordulójának D csoportját, ezzel történelmi tettet hajtott végre, ugyanis a második számú európai kupasorozat 1997-es fennállása során bár a ’90-es évek végén többször is próbálkozhatott a Fradi, először sikerült kivívni a továbbjutást! A Ferencváros ezzel ott van a sorozat legjobb nyolc csapata között, és november 15-17-e között a harmadik forduló E csoportjában a dániai Vojensben a házigazda SonderjyskE, a brit Nottingham Panthers, valamint a francia Amiens Gothiques ellen lép majd jégre.

Ízlelgessük még egy kicsit: hokiszakosztályunk történetének eddigi nemzetközi eredményeit, és a mezőny erősségét ismerve nem túlzás: csodát hajtott végre ma este a Ferencváros! Ritten is zöld-fehér!