Férfi jégkorongcsapatunk a történelmi miskolci hétvége után, ahol 25 év után sikerült újra megnyerni a Magyar Kupát, ismét elképesztő teljesítményt produkált: kőkemény erdélyi túrával indította az Erste Liga idei középszakaszát, és előbb a Brassót, majd a Csíkszeredát is legyőzte a saját pályájukon. Ez volt a szezon első győzelme a Vákár Lajos Műjégpályán, ráadásul bevettük az utolsó csarnokot is, ami idén még kimaradt a sorból, nem mellékesen pedig szinte azonnal eltüntettük az alapszakaszból hozott három bónuszpontos hátrányunkat a tabellán. Most azonban hazatérve az erdélyi túráról ismét az alapszakasz-győztes csíki gárda volt Fodor Szabolcs csapatának ellenfele Pesterzsébeten, ráadásul egyértelműen lehetett rá számítani, hogy a felsőházat meglepetésre két sima vereséggel kezdő Sportklub sebzett vadként fog nekünk rontani, hogy megtartsa esélyét a folytatás szempontjából oly' fontos felsőházi első hely megszerzésére.

A mieink keretében ezúttal sem volt ott Németh Attila sérülés miatt, míg Pozsár Márk technikai döntés okán volt kénytelen kihagyni a Csíkszereda elleni csúcsrangadót. Azonban visszatért a meccskeretbe az a Jere Pulli, aki bokaproblémák miatt volt kihagyni a csapat legutóbbi erdélyi kiruccanását, most azonban harcra kész állapotban várta az összecsapást.

A mieink kapujában, ahogy azt már előre sejteni lehetett, ezúttal is az az Arany Gergely kezdett, aki a két csapat legutóbbi mérkőzésén számos bravúrt bemutatva segített minket győzelemhez. A mérkőzés kezdő korongbedobását a Ferencváros korábbi kiváló labdarúgója, Szenes Sándor végezte el, aki korábban két Magyar Kupát, egy Szuperkupát és egy bajnoki címet ünnepelhetett a zöld-fehérek játékosaként. A kezdést ugyan a Csíkszereda hozta el, de Kuljas nagyon gyorsan a mi harmadunkba emelte a korongot, így rögtön mi támadhattunk. Az első perc legvégéig nem is igazán tudtunk helyzetbe kerülni, Roczanov lövésénél nem volt nehéz dolga Adorjánnak. Néhány pillanattal később Kulmala és Switzer őrjítették meg a vendég védőket, majd a zseniális összjáték végén kanadai támadónk lőhetett, de Adorján védeni tudta a takarásból érkező próbálkozást. Már a mérkőzés elején is látni lehetett, hogy komoly küzdelem zajlik minden egyes korongért. Egy hibából jött az első ziccer: Kulmala passzolta oda a játékszert az egyik csíki támadónak, aki ezután egy az egyben mehetett Aranyra, de kapusunk nagyszerűen olvasta a támadó szándékát, és hatalmas bravúrt mutatott be. Annak ellenére, hogy helyzetekben nem jeleskedtek a felek, az iramra nem lehetett panasz, kőkeményen belementek minden párharcba. Az első percekben a csíki mérkőzés forgatókönyvének ellentéte valósult meg: mi nyomtunk, mi irányítottuk a mérkőzést, míg a Sportklub kissé visszaállva próbálta hárítani a támadásokat. A harmad első felének a végén kiszabadultak a vendégek, és fél perc leforgása alatt háromszor is veszélyeztettek, de Arany mindannyiszor védett. Öt perccel a játékrész vége előtt viszont szinte a semmiből érkezett egy csíki kontra, majd Pyett verte Aranyt, így náluk volt az előny (0-1). Nem sokáig örülhettek a vendégek, hiszen a semmiből bekapott gól feltüzelte a mieinket, így nagyon gyorsan nekik estünk. Ennek az lett az eredménye, hogy beszorultak a csíkiak, Kulmala lövése előbb levágódott, de a finn nem adta fel, megszerezte saját kipattanóját, tisztára játszotta magát és egyenlített (1-1). Fél perccel később Becze kapott két percet magas bottal való játékért, így a mérkőzésen mi támadhattunk először emberelőnyben. A nyomást tartottuk, végig ott voltunk a kapujuk előtt, előbb Rantanen, majd Nagy Gergő lövését is védeni tudta. Alig tíz másodperccel az előny vége előtt pedig érkezett az előbb említett Rantanen, és fantasztikus gólt szerzett, a kékről a hosszúba vágta a korongot, amely Adorjánon és a vason is megpattant (2-1). A folytatásban ugyan még megvolt a lehetőségünk, hogy növeljük az előnyt, de Pavuk próbálkozását védte Adorján, így maradt az egygólos differencia. Az első harmadban szinte végig mi domináltunk, a Csíkszeredának csak elvétve voltak helyzetei, ennek ellenére ők szerezték meg a vezetést. A Fradi azonban ezúttal sem tört meg a váratlanul bekapott gól miatt, hanem rögtön felpörgött, aminek az lett az eredménye, hogy sikerült a fordítás, így 2-1-es előnyből várhattuk a folytatást.

A második harmadban már mi hoztuk el a bulit, de azon nyomban nekünk estek a vendégek, és próbálták megszerezni a korongot, kevés sikerrel. A nagy letámadásuknak az lett a vége, hogy kissé kinyíltak, így azon nyomban ott voltunk a kapujuk előtt, de Adorján és a védelem állta a sarat. Az első néhány percet szinte végig mi irányítottuk, így a csíkiaknak csak elvétve volt egy-egy gyenge próbálkozása. Amikor komolyabban próbálkoztak, akkor védelmünk rendre odaért, de ha ők mégsem tudtak blokkolni, akkor ott volt Arany, aki nem adta meg magát. A hatodik perc végén technikai kisbüntetést kaptunk, ugyanis túl sok játékosunk tartózkodott a jégen, így Tóth Adrián ült ki a büntetőpadra. Azon nyomban ránk rontottak a vendégek, aminek nem sokkal később meg is lett az eredménye, Vesutkin egyenlített (2-2). Akárcsak az elsőnél, úgy most is feltüzelte a csapatot a bekapott gól, de Pavuk lövését védte Adorján. Nem sokkal később ismét támadásban lendültek a vendégek, de Flinta próbálkozásánál résen volt Arany. Gyakorlatilag felváltva követték egymást a helyzetek, majd fokozatosan átvettük az irányítást, de hiába domináltunk végig az ő harmadukban, nem lett eredménye. A harmad felén túllépve jött a hidegzuhany: egy bulit tudtak elhozni a csíkiak, majd Brophey elindult befelé, és a rövid oldalon becsorgott a korong a kapuba, így másodszor is náluk volt az előny (2-3). Nem kellett sokat várni a Fradi válaszára, három perccel később Tóth Adrián szolgálta ki Nagy Gergő, a csapatkapitány pedig az előző mérkőzéshez hasonlóan ismét bevette a Csíkszereda kapuját (3-3). Innentől kezdve ismét mi irányítottuk a játékot, nem sok esélyt hagytunk a Sportklubnak, de a helyzeteket ezúttal sem tudtuk belőni. Két és fél perccel a vége előtt Kuljas kapott két percet bottal akasztásért, így az amúgy is komoly presszinget megkettőztük, hogy a vendégek véletlenül se tudjanak kijönni a kapujuk elől. Ennek az lett az eredménye, hogy Nagy Gergő az emberelőny lejárta előtt vasat lőtt, majd mikor kiegészült a Csíkszereda ismét a csapatkapitányhoz került a korong, ezúttal már nem hibázott, hatalmas gólt akasztott (4-3). Alig tizenöt másodperccel a harmad vége előtt Pavuk és Rokaly Szilárd akaszkodott össze, így mindkét játékos két-két percet tölthetett a büntetőpadon durva játékért. Az elsőhöz hasonlóan a második játékrész is hordozott magában meglepetéseket és fordulatokat. Ugyan a vendégek tudtak fordítani, de a csapat ezúttal sem omlott össze, hanem sokkal nagyobb akarással és elszántsággal folytatták a küzdelmet, aminek az lett vége, hogy ismét Fradi-előnnyel mehettünk a pihenőre.

A harmadik harmadot Pavuk és Rokaly Szilárd kései kiállítása miatt mindkét fél négy fővel kezdte meg, ami eleinte a csíkiaknak kedvezett, hiszen nagyon gyorsan ott teremtek a kapunk előtt, és gyors egymásutánba három helyzetet is kihagytak, köszönhetően Arany Gergely parádés teljesítményének. A kiegészülés után azonban olyan komoly presszinget erőltettünk a vendégekre, hogy esélyük sem volt kijönni a saját harmadukból. Előbb Switzer próbálkozott egy távoli lövéssel, majd Pavuk mutatott be egy remek cselsorozatot, ahol két embert is sikerült leráznia, de csak az oldalhálót találta el. Az elképesztő hajtásból kissé visszavettünk, amit szinte azonnal büntethetett volna a Csík, de csak a vasat találták el, így maradt nálunk az előny. A hirtelen ellentámadás kissé meglepett minket, így most mi szorultunk a kapunk elé, de hiába járatták a korongot, szinte minden rést lezárt a hátsó alakzatunk. Miután sikerült kijönnünk a nyomás alól helyreállt a világ rendje, ismét a mi kezünkben volt a gyeplő. Egy elveszettnek hitt korongot gyűjtött be Pavuk, majd passzolta vissza a középen teljesen üresen érkező Kulmalának, de a fiatal finn jócskán célt tévesztett. A harmad felénél Farkas Tamás kapott kettő plusz tíz percet palánkra lökésért, így előnyben támadhattunk, hogy kényelmesebbé tegyük a hátralevő időt. Erre csupán egy percet kellett várni, amikor Juusela centerezett, középen jött Pavuk, aki ötre növelte a Fradi-gólok számát (5-3). Innentől kezdve nem kellett rohannunk, ellenben a vendégek hatalmas erőbedobással folytatták, mindent megtettek, hogy visszakapaszkodjanak, akárcsak a két csapat pénteki találkozóján. Akkor is az övék volt az utolsó néhány perc, akárcsak most, de nem tudtak élni a lehetőségekkel. Az is igaz, hogy nem is tudtak érdemi helyzetet kialakítani, ugyanis védelmünk egészen elképesztő módon, szinte csírájában akadályozta meg a csíkszeredai támadókat, hogy lövőhelyzetbe kerüljenek. Másfél perccel a vége előtt Jason Morgan időt kért, aminek az lett a vége, hogy az utolsó bő egy percre lehozta kapusát, de hat az öt ellen sem tudtak mit kezdeni velünk.

A Ferencváros egy rendkívül fordulatos mérkőzésen végül 5-3-ra legyőzte a nagy rivális Csíkszeredát, ezzel pedig megerősítette vezető pozícióját a felsőház tabellájának élén, és kijelenthető, elképesztő lendületben, bravúros teljesítménnyel kezdtük meg a bajnokság második szakaszát. A csíkiak alapszakaszból hozott bónuszpontokból adódó kezdeti hárompontos előnye nagyon gyorsan elolvadt, már most, három kör alatt ötöt sikerült rájuk vernünk. Szombaton a Brassó ellen, ugyancsak hazai pályán 18 órától jön a folytatás, a tabellára pillantva az is kulcsfontosságú mérkőzés lesz!