2018 nyarán egyértelmű volt, hogy új korszak kezdődik a ferencvárosi felnőtt férfi jégkorong életében. Új vezetőedző, szinte teljesen új játékoskeret, új célok. Tudtuk, tudhattuk, hogy ez a szezon más lesz, mint a korábbi néhány volt. De azt, hogy az eredmények ilyen gyorsan megérkeznek, arra talán még a legelfogultabb fradista hokidrukker sem gondolt még legszebb álmaiban sem.

Unásig ismételtük már a csapat történelmi cselekedeteit az Erste Liga 2018/19-es kiírásában, de vegyük sorra ismét, mert szívmelengető újra és újra végigfutni rajta: győzelem az Újpest elleni, a szakosztály fennállásának 90. évfordulóját ünneplő Jubileumi Hokiderbin a telt házas Tüskecsarnokban, ligarekordot jelentő, zsinórban 19 veretlen bajnoki meccs, alapszakaszgyőzelem, 1995 után ismét, győzelem a középszakaszban, bronzérem a Magyar Kupában 8 év után, a szlovák Extraligás DVTK Jegesmedvéket otthonukban legyőzve, majd söpréssel, 4-0-val továbbjutás a rájátszás negyed- és elődöntőjéből, így az FTC-Telekom az utolsó versenyben maradt magyarországi csapatként története során 26. alkalommal hódította el a jelképesen még az Erste Liga 2008-as indulása óta is kiírt magyar bajnoki címet, magyar bajnokként pedig a Sportklub Csíkszeredával találkozott az Erste Liga döntőjében, ahová a magyar bázisú liga 2008-as indulása óta először jutott el. Így 22 évvel az 1997-es, Dunaferr elleni győztes bajnoki döntő után nyerheti ismét meg a legmagasabban jegyzett hazai sorozatot a Ferencáros, amennyiben győzelmet arat kedden este Pesterzsébeten.

Tudtuk, hogy a csíkiak elleni párharc más lesz. Tudtuk, hogy az egész alapszakasz a két csapat rivalizálásáról szólt, tudtuk, hogy elképesztően fontos a székely hokinak is egy ligagyőzelem, tudtuk, hogy kőkemény légiósaik, és masszív csapatuk van, tudtuk, hogy idén a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya az egyetlen helyszín, ahol még nem nyertünk mérkőzést. Azt is tudtuk, hogy miután az első meccset 7-3-ra megnyerték Pesterzsébeten, elvesztettük a pályaelőnyt, és a szezon során eddig nem tapasztalt lépéskényszerbe kerültünk. Ami viszont azóta történt, az egy győztes, egy bajnokcsapat ismérve: elképesztő higgadtsággal kezelték a játékosok és a szakvezetés a nyomást, rögtön másnap egy 7-2-es, imponáló győzelemmel álltunk fel a pofonból, ami pedig Csíkszeredában történt, az ismét álomszerű: nem hogy nyertünk a Vákárban, de kétszer nyertünk egymás után, először hosszabbításban, drámai körülmények között, majd a rendes játékidő utolsó perceiben megszerezve a győztes gólt. Kibírtunk minden nyomást, kibírtuk a hazai közönség által teremtett pokoli hangulatot, kibírtuk a verbális inzultust, kibírtuk, hogy csapatunk egyik kulcsemberét, Pavuk Attilát a csíki szurkolók és a játékosok is kipécézték magukat, ő mégis elegánsan, gólpasszal vett elégtételt a sérelmekért... Kibírtuk, és kiharcoltuk magunknak azt, hogy Pesterzsébeten az álmaink beteljesüléséért léphessünk jégre.

Egyetlen győzelem hiányzik abból a bizonyos 12-ből tehát, egyetlen győztes korongnak kell már csak felkerülnie a csapat nagy playoff-táblájára. Az utolsó, legfontosabb lépést 17.30-tól tehetjük meg ideiglenes, de egyre inkább belakott otthonunkban, a Pesterzsébet Jégcsarnokban. A feleket csordultig telt ház várja majd, sem hazai, sem vendég belépőt nem lehet kapni a helyszínen! A döntő 5. mérkőzését élőben közvetíti az M4 Sport.