Olimpia. A szó, amely a földkerekség legnagyobb sportrendezvényét jelenti. Azt a sporteseményt, amelyet négy évente az egész világ vár, amelyre az egész világ figyel. Így teszünk most is, a világjárvány miatt egy évvel halasztott tokiói olimpiához egyre jobban közeledve. Az olimpiai játékokon győzni minden sportoló álma, amely azonban nem mindenkinek, sőt csak nagyon keveseknek adatik meg. Most induló sorozatunkban azokat a bajnokokat mutatjuk be, akiknek ez a hatalmas dicsőség úgy adatott meg, hogy közben a Ferencvárosi Torna Club sportolói voltak. Eddig 24-en vannak, összesen 29 olimpiai bajnoki címük van.

 Sorozatunkban legutóbb megemlítettünk egy érdekes elsőséget, nevezetesen a Novák testvérpárt, akik mindketten olimpiai bajnokok lettek. Mai főszereplőnk, Szőke Katalin, vagy ahogy mindenki hívta, Szőke Kató is első a Fradi olimpiai bajnokai között. Ő lett az első kétszeres olimpiai bajnok, ráadásul egy olimpián duplázott, ami klubunk történetében azóta is páratlan. Ez az olimpia természetesen az aranyolimpia, Helsinki volt.

Homonnai Katalinból Szőke Kató

Szőke Katalin 1935. augusztus 17-én, Budapesten született. Nem ezen a néven anyakönyvezték, hiszen eredeti neve Homonnai Katalin volt. Édesapja Homonnai Márton, aki 1932-ben és 1936-ban is olimpiai bajnoki címet nyert a magyar vízilabda válogatottal. Ráadásul édesanyja is a vízben nőtt fel, az ő neve is Szőke Katalin, korábban hátúszó bajnok volt. Kató a szülők válását követően vette fel édesanyja nevét. Lehet, ez nem is saját döntése volt, hiszen édesapja külföldre távozása, akkoriban úgy mondták, disszidálása után a sportvezetés úgy határozott: a kislány az apja nevével nem képviselheti Magyarországot nemzetközi versenyeken. Apját azonban továbbra is rajongásig szerette, amit tán az is bizonyít, hogy még a helsinki döntőkben is a tőle örökölt, kettes számú pólós sapkában úszott.

Úszópályafutását 1947-ben a Neményi Madisz versenyzőjeként kezdte, 1949-től lett az FTC, Édosz illetve a Budapesti Kinizsi versenyzője, ami mint tudjuk, egy és ugyanazt jelentette, fradista volt.

Az olimpián először egyéniben úszott, 100 m gyorson. Nem őt tartották a legnagyobb esélyesnek, hiszen a mezőny legfiatalabb versenyzője volt, még nem töltötte be a 17. életévét. Ezzel együtt ő viselte legjobban a szám döntőjében a viszontagságokat. Mert mi másnak lehetne nevezni azt, hogy a versenyzők bemelegítettek, aztán a rajt mintegy 25 percet csúszott, mert a műugrók versenye nem fejeződött be időben. Aztán az első rajt nem sikerült. A nyolc versenyzőből egy kivételével mindenki kiugrott. Az az egy, aki hidegvérűen a rajtkövön maradt, a 2-es kövön, 2-es pólóssapkával a fején, ő volt Szőke Kató. Sőt, a második rajt is csúszott, mert előtte kiderült, hogy Temes Juditnak elszakadt a sapkája, bár gyorsan találtak neki egy újat, ám pár perc további késedelem mégis keletkezett. Ilyen előzmények után ugrottak végül szabályosan is a vízbe. A rajtot Temes Judit kapta el a legjobban, szédületes tempóban kezdett, féltávnál egy testhossz előnye volt a holland Termeulen és Szőke Kató előtt. Az erős kezdés a végén bosszulta meg magát, jött a holland és lehajrázta. Jött azonban Szőke Kató is, aki még a hollandot is felülmúlta és 1:06,8-as idővel olimpiai aranyérmes lett.

Sokat nem örülhetett és pihenhetett a győzelem után, hiszen nemsokára következett a 4x100-as gyorsváltó, ahol a csapat utolsó embereként, világcsúccsal, 4:24,4 biztosította be a győzelmet, mintegy fél medencehosszal a többiek előtt.

Új élet, emigrációban

Az olimpián berobbant a világ legjobbjai közé, egyenesen a csúcsra repült. Az olimpia utáni években is tartotta ezt a szintet. Az 1954. évi budapesti főiskolai világbajnokságon két arany- és egy ezüstérmet, az ugyanebben az évben rendezett torinoi Európa-bajnokságon két aranyérmet nyert.

Házasságait is a "medenceparton" kötötte. Első férje Markovits Kálmán, kétszeres olimpiai bajnok pólós, a második pedig Domján Árpád, a Budapesti Kinizsi egykori vízilabdázója, későbbi melbourne-i olimpikon, lett.

Az 1956-os melbourne-i olimpia már nem sikerült számára, címvédőként 100 m gyorson helyezetlenül végzett, a 4x100-as vegyesváltóval pedig hetedik lett. Az olimpiáról nem tért haza, először Kanadában, majd az Egyesült Államokban telepedett le, Los Angelesben élt 2017. október 27-én bekövetkezett haláláig. Végső nyughelye is ott, a Westwood Memorial Parkban van.

Szőke Katalint 1985-ben választották be az Úszó Hírességek Csarnokának tagjai közé. A Fradi olimpiai halhatatlanjainak emléket állító szoborparkban 1999 óta látható a mellszobra, amit Várady Sándor készített.

Emlékét a többi nagy bajnokhoz hasonlóan tiszteljük és őrizzük.

Szerző: FTC Múzeum

(Címlapkép: origo.hu)