Olimpia. A szó, amely a földkerekség legnagyobb sportrendezvényét jelenti. Azt a sporteseményt, amelyet négy évente az egész világ vár, amelyre az egész világ figyel. Így teszünk most is, a világjárvány miatt egy évvel halasztott tokiói olimpiához egyre jobban közeledve. Az olimpiai játékokon győzni minden sportoló álma, amely azonban nem mindenkinek, sőt csak nagyon keveseknek adatik meg. Most induló sorozatunkban azokat a bajnokokat mutatjuk be, akiknek ez a hatalmas dicsőség úgy adatott meg, hogy közben a Ferencvárosi Torna Club sportolói voltak. Eddig 24-en vannak, összesen 29 olimpiai bajnoki címük van.
Még mindig Mexikó, még mindig labdarúgás. A következő ferencvárosi olimpiai bajnok Szűcs Lajos.
Szűcs Lajos a Vajdaságban, Apatinban született 1943. december 10-én. A család nagyon hamar Budapestre költözött, az ifjú Lajosból ott lett 1957-ben igazolt labdarúgó, az Újpesti Dózsában. Öt ott töltött év után eltanácsolták, Buzánszky Jenő dobott felé mentőövet, aki Dorogra hívta játszani, így Dorogon lett NB I-es labdarúgó. 1966-ban aztán a Ferencváros hívta és ő boldogan odaigazolt, hiszen, mint mondotta, azokkal játszhatott együtt, akiktől korábban autogramokat kért. A megilletődöttség azonban hamar elmúlt, gyorsan beépült a sztárok közé, maga is sztár lett. Sztár, akit értelemszerűen a válogatottba is meghívtak, 1967-től onnan is kihagyhatatlanná vált, a mexikói olimpiai szereplése nem lehetett kérdés.
Szűcs Lajos a magyar olimpiai válogatott mind a hat mérkőzésén játszott, négy gólt rúgott, egyet Guatemalának a negyeddöntőben, hármat pedig Japánnak az elődöntőben. A Guatemala ellen szerzett gójának értékét növeli, hogy az győztes találat volt, azzal nyert a válogatott 1-0-ra. Igen gólerős játékot mutatott, holott elsődleges feladata a védekezés volt a középpályán. Ám a kapu elé is odaért, és ha már odaért, akkor nem volt akadály bombázott, fejelt, kiugrott és a kapuba gurított, támadókat is megszégyenítő repertoárból szerezte a góljait.
A Ferencvárossal két bajnoki címet nyert, bejutott a VVK döntőjébe, bekerült a világválogatottba. Nagy meglepetést keltett 1969 végén, amikor bejelentette, hogy a Bp. Honvédba igazol. 1971-től 1977-ig ott is lehúzott hat évet, majd a Bp. Vasas Izzóban és Hévízen vezetett le, 1982-ben hagyott fel az aktív játékkal. Közben, 1980-tól a Fradi utánpótlásában kezdte el edzői karrierjét, majd az FTC különböző csapatai mellett 1995-ig dolgozott edzőként. Ekkoriban a népligeti pályák elválaszthatatlan része lett a legendássá vált Albert Flórián-Rákosi Gyula-Szűcs Lajos baráti hármas, akikhez akkor is, utána is mindenki bátran fordulhatott tanácsért, irodájuk mindenki előtt nyitva állt.
1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban lakóhely, Gödöllő díszpolgárává választották.
Barátja, Albert Flórián halála után egyre többet betegeskedett, egyre többször műtötték. Mindez az ő vas-szervezetét is megviselte, meggyötörte. 2020.07.12-én ragadta el a halál, a Gödöllő-Máriabesnyői temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az FTC olimpiai sétányán található mellszobrát Balás Eszter készítette.
Emlékét tisztelettel őrizzük, soha nem feledjük.
Szerző: FTC Múzeum
Felhasznált irodalom és weblapok:
http://www.olimpia.hu
hu.wikipedia.org/wiki/Szűcs_Lajos_(labdarúgó_1943)
www.tempofradi.hu
ripost.hu
www.kozterkep.hu
Olimpiai bajnokainkat bemutató portrésorozatunk 26. részében Liu Shaoang short trackesről olvashatnak.
Olimpiai bajnokainkat bemutató portrésorozatunk 25. részében Kozák Danuta kajakosról olvashatnak.
Olimpiai bajnokainkat bemutató portrésorozatunk 24. részében Székely Bulcsú vízilabdázóról olvashatnak.
Portrésorozatunk 23. részében a 2000-es olimpián aranyérmet nyert vízilabdakapust, Kósz Zoltánt mutatjuk be.
Sorozatunk 22. részében következik a szöuli olimpián aranyérmes birkózó, Sike András története.
Sorozatunk 21. részében következik a két olimpián is aranyérmes tornász, Magyar Zoltán története.
Sorozatunk 20. részében következik a montreali olimpián aranyérmes vízilabdázó, Gerendás György története.
Sorozatunk 19. részében következik a mexikói olimpián aranyérmes kajakos, Hesz Mihály története.